A kiberbűnözés elleni küzdelem nemcsak technikai kérdés, hanem széles körű társadalmi összefogást igénylő misszió: a dinamikus fejlődés és alkalmazkodás mindannyiunk számára alapvető jelentőséggel bír – jelentette ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Budapesten, egy szakmai fórumon.
Koltay András az online csalások visszaszorítása érdekében KiberPajzs elnevezéssel tavaly indított oktatási-kommunikációs program összegző konferenciáján elmondta: az „internetes univerzumban” rejlő veszélyekkel – mint az adathalászat, az elektronikus csalás vagy a hívószám-hamisítás – naponta szembesülünk, az NMHH célja pedig a biztonságos és kiszámítható online világ.
Emlékeztetett: a KiberPajzs programot a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság indította, később csatlakozott hozzá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is. A széles körű összefogás „reményeink szerint biztosítja, hogy a digitális térben megvalósuló bűncselekmények ellen a lehető leghatékonyabban tudjunk fellépni” – jegyezte meg.
Koltay András az elmúlt év eredményeiről elmondta: létrehozták a kiberpajzs.hu oldalt, ahol a felhasználók tanácsokat kapnak az online felhasználói tudatosság erősítésével, a digitális veszélyekkel, azok megelőzési módjával kapcsolatban, emellett számos konferenciát, workshopot szerveztek az új megoldások, stratégiák megosztására. A KiberPajzs résztvevői elindították a „KiberKeddet”, vagyis a hónap első keddjén saját csatornáikon kommunikálnak a digitális biztonságról.
Az NMHH elnöke elmondta: az együttműködés első évében a hatóságot két téma érintette közvetlenül, az egyik a hívószám-hamisítással kapcsolatos szolgáltatói beavatkozások és szabályozási lehetőségek áttekintése, a másik a postai szolgáltatók nevének és arculati elemeinek felhasználásával elkövetett csalások elleni fellépés.
Hozzátette: az NMHH számára a hívószám-hamisítást nehezítő szolgáltatói beavatkozások és az ezzel kapcsolatos szabályozási lehetőségek kidolgozása az egyik legfontosabb szakmai feladat, készül egy szabályozási koncepció, amely segítséget adhat a jogszabályalkotási munka megkezdéséhez. Elmondta azt is: felmerült a különböző bűnüldöző szervekhez bekötött, az online pénzügyi visszaéléseket kezelő forródrót kialakításának lehetősége is.
Koltay András hangsúlyozta: a digitális kockázatokkal szembeni védekezés soha véget nem érő versenyfutás, ahol a cél a biztonságos és megbízható online környezet megteremtése. Hangsúlyozta: hiszi, hogy a projektben részt vevő szervezetek hozzájárulnak a digitális világ biztonságosabbá tételéhez. Az NMHH elkötelezett a megkezdett munka folyatásában, hogy szorosan együttműködjön partnereivel az online tér biztonságának további erősítéséért – emelte ki. Mint mondta, a KiberPajzs nemcsak eszköz, hanem „olyan alap, amire a jövőben bizton építhetünk”.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy bár a kibertérben elkövetett csalások száma dinamikusan növekszik, értékük a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva európai összehasonlításban is kedvező, pár ezrelék.
A jegybank mint társprojektgazda a kezdetektől ott áll a KiberPajzs kezdeményezés mögött és igyekezett katalizátorszerepet játszani. Idén áprilisban elindult a kiberpajzs.hu honlap, amely már 171 ezer látogatót vonzott, és közülük minden ötödik hetente visszatér az oldalra – közölte.
Elmondta: a KiberPajzs megállapodás idén lejár, a projektszerződés megújítása után az MNB továbbra is hajtómotorja kíván lenni az együttműködésnek. A projektben részt vevő szereplők számának növekedése miatt a szervezeti kérdéseket is kezelni kell, és a kommunikációs partnerek bővítését is lehet fejleszteni, hogy még több emberhez jusson el az üzenet – fűzte hozzá.
Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a bűncselekmények megelőzése mellett a minél gyorsabb cselekvés fontosságát hangsúlyozta.
Pozitív példaként említette a brit szabályozást, amely visszatérítési kötelezettséget írna elő a pénzügyi szolgáltatóknak kibercsalások esetére a lakossági ügyfelek, mikrovállalkozások és jótékonysági szervezetek számára.
Előadásában Balogh János országos rendőrfőkapitány rámutatott: az online és információs rendszerek használatával elkövetett bűncselekmények száma más bűncselekményekhez képest nagyobb növekedést mutat. Ezzel párhuzamosan javult a károk megterülését mérő mutató: a korábbi évek 1-2 százalékáról 20 százalékra.
A kibernyomozói hálózat 2023. októberi megalakulás óta több száz millió forint értékben, 15 eredményes felderítést hajtottak végre – mondta. A kiberbűncselekmények felderítést mintegy 300 magasan képzett szakember végzi.
Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke elmondta, a fokozott digitalizáció jelentően növeli a kiberbiztonsági kockázatokat; 2030-ra a jelenlegi 25 milliárdról 100 milliárdra növekedhet az intenetre csatlakozott digitális eszközök száma.
Az EU-val történő egyeztetést követően elkészült a digitális hálózatra kapcsolt termékek (IoT) kiberbiztonságára vonatkozó szabályozás rendelettervezete, amely 2024 közepén életbe léphet. Ezzel Magyarország lehet az első uniós tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet – jelezte.
