60 éve repült Jurij Gagarin az űrbe. De tényleg ő volt az első?

Tíz híd között dől el az Év Hídja Díj 2021-ben
2021-04-15
Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát
2021-04-15

60 éve repült Jurij Gagarin az űrbe. De tényleg ő volt az első?

1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó, fedélzetén a sármos, 27 éves Jurij Gagarinnal felemelkedett a világűrbe, és megtett egy teljes kört a Föld körül. Ez volt az első emberes űrrepülés az űrhajózás történetében – és az űrversenyben elért egyik legnagyobb szovjet siker. De a szinte hihetetlen, megvalósult csodának tetsző sikereket már akkor is összeesküvés-elméletek kísérték (még ha azok nem is olyan gyorsasággal terjedtek, mint a közösségi média korában). Máig tartja magát az a fantazmagória, hogy Gagarin csak afféle beugró kozmonauta volt, akivel a korábbi űrhajósfiaskót akarták a szőnyeg alá söpörni.

Jurij Gagarin

Harminchárom nap – ennyin múlt, hogy ma nem az amerikai Alan Shepardot tartjuk a világ első űrhajósának, hiszen 1961. május 5-én ő is kijutott az űrbe. De így is csak az örök második szerepe jutott neki. Vagy inkább örök harmadik? Bár Shepardot is tisztelték Amerikában, hiszen egyike volt az emberes űrrepülések kora legnagyobb hőseinek, világra szóló hírneve össze sem vethető Gagarinéval, akinél híresebb, csodáltabb, imádottabb, kívánatosabb szovjet ember nem létezett 1961. április 12-től mindössze hét évvel később bekövetkezett (egyesek szerint hasonlóan ellentmondásos) haláláig.

Gagarint mindössze három nappal a repülés előtt választották ki a többi kozmonautajelölt közül, és összesen 108 percet töltött az űrben. Soha többé nem engedték az űrbe, hiszen hatalmas értékű nemzeti kincs volt. Ezért is tartják furcsának egyesek, hogy a legalább olyan kockázatos vadászrepülést viszont engedték neki, és így halt meg, amikor 1968. március 27-én egy rutin gyakorlórepülés során lezuhant a repülőgépével, miután felszállt a Cskalovszkij légibázisról. Ehhez képest űrrepülése sétagaloppnak tűnt, hiszen sértetlenül kászálódott ki a visszatérő kapszulából, bár azt még a kommunista lapok is megjegyezték, hogy kissé megviselték az űrutazás nehézségei.

Az Iljusin-sztori eredete

A brit kommunista napilap, a The Daily Worker moszkvai tudósítója, Dennis Ogden is címlapos vezércikkben számolt be április 12-én a hatalmas sikerről, bár ő pont az űrhajós nevét nem említette, mindössze azt írta róla „egy magas rangú repülőgép-tervező tesztpilóta fia”. Ezzel a cikkel volt néhány probléma. Az egyik az, hogy az olvasók a hírekből már azelőtt olvashatták, hogy Gagarin repült (de a nyomdából a lap addigra már biztosan kijött). A másik furcsaság az volt, hogy Gagarin szülei egy kolhozban dolgoztak állattartóként, talán még repülőgépet sem láttak közelről egész életükben. Volt viszont valaki, akire tökéletesen ráillett a leírás: Vlagyimir Iljusinra.

Vlagyimir Iljusin

Ezt az ellentmondást hamar észrevette a nyugati antikommunista sajtó, akik gyorsan összerakták az események szerintük logikus forgatókönyvét: Valójában Iljusin volt az első ember az űrben, aki már április 7-én (későbbi verziók szerint már márciusban) repült, de az utazás nem sikerült igazán dicsőségesre. Iljusin valahol Kínában lezuhant, kórházba került (egyes változatokban sokáig kómában volt). Gagarin pedig beugrott a helyére (megint csak eltérnek a történetek abban, hogy tényleg járt-e az űrben, vagy csak átvette Iljusin szerepét a világ körüli turné előtt).

Mielőtt belemegyünk ezen összeesküvés-elméletek lélektanába, azt szögezzük le, hogy minden komolyan vehető forrás alapján ki lehet jelenteni, hogy Jurij Gagarin járt az űrben, mégpedig első emberként. Ettől függetlenül az is szinte biztos, hogy az űrverseny olyan nagy propagandaértékkel bíró program volt a Szovjetunióban, hogy a cenzúra minden bizonnyal szigorúan ellenőrzött minden róla kimenő információt, és szükség esetén hazudtak is a részleteket illetően.

A történetet még a Fehér Ház sem hitte el

Iljusin apját, Szergejt az IL típusjelű repülőgépekről az egész világon ismerték, ő volt a róla elnevezett tervezőiroda alapítója, számos II. világháborús szovjet vadászrepülő tervezője. Az idősebb Iljusin bejáratos volt a Kreml legfelsőbb köreibe, 34 éves fia pedig saját jogon is tehetséges tesztpilóta volt, számos rekord birtokosa. PR- és szakmai szempontból is tökéletes választásnak tűnt az első űrrepülés végrehajtására.

A spekulatív történetek szerint az április 7-én startolt űrrepülés, ami Gagarinéval ellentétben három, Föld körüli pályán elvégzett körrepülés megtételét tartalmazta a tervek szerint, az elején tökéletesen haladt. Csak a visszatérésbe csúszott hiba. Nem úgy ért földet, ahogy tervezték, Iljusin súlyosan megsérült, és mentálisan sem viselte túl jól a kalandot. A történetet már Gagarin repülésének napján átvette néhány nem túl jelentős nyugati lap, amelyek szerint Iljusint kómában szállították egy moszkvai kórházba.

A sztorit látszólag alátámasztotta az a tény, hogy Iljusin valóban kórházban volt, de a szovjet hivatalos szervek szerint egy autóbalesetből kifolyólag. Viszont a mértékadó lapok, sőt a Fehér Ház sem hitte el, hogy a szovjetek hazudtak volna Gagarin repüléséről. A fehér házi szóvivő kijelentette, hogy nincs bizonyítékuk az állítólagos április 7-i indításról, pedig az észak-amerikai légi védelmi parancsnokság (NORAD) akkor már egész pontosan nyomon tudta követni a szovjet rakétaindításokat. Márpedig Washington nyilván kihasználta volna az alkalmat, hogy megszégyenítse a szovjeteket, ha ehhez cáfolhatatlan bizonyítékok állnak a rendelkezésére.

Az összeesküvés-elmélet azonban mind a mai napig tartja magát. 1999-ben még „dokumentumfilmet” is forgattak róla, amelyben azt állították (egy újabb csavart beleszőve a történetbe), hogy Iljusin nem tudott katapultálni az űrkapszulából, elfogták a kínaiak, és csak egy évvel később adták vissza a szovjeteknek. De ezek mind komolytalan mesék. Annál is inkább, mert még a Szovjetunió felbomlása előtt feloldották néhány, e kissé félresikerült űrrepülésnél sokkal kellemetlenebb szovjet űrhajózási fiaskó – vagy éppen tömegszerencsétlenség – titkosítását.

Az állítólagos első 2010-ben természetes halállal hunyt el

1960. október 24-én például egy hatalmas indítóállvány-baleset történt, amikor felrobbant egy rakéta, és megölt 78 embert. Néhány hónappal később, egy 15 napig tartó moszkvai alacsony légnyomáson folytatott erőnléti gyakorlat során meghalt Valentyin Bondarenko űrhajósjelölt. Ezek sokkal nagyobb, mégis elismert hibák, amelyekhez képest egy kicsit félresiklott, de életben maradt első űrhajó kifejezetten sikernek számított volna.

Az Iljusin első űrhajósságáról szóló mendemondákat leginkább az a tény hitelteleníti, hogy életben maradt, de soha nem mesélte el, hogy járt az űrben. A léte hatalmas problémát okozott volna az egész Szovjetuniónak, ha olyan tudás birtokában lett volna, ami az egész sikerpropagandát romba dönthetné. A KGB ennek a töredékéért is rengeteg embert tüntetett el. Vlagyimir Iljusin ehhez képest 2010-ben, 82 éves korában hunyt el. Senki sem találná ki, hogy mivel tüntette ki magát karrierje második felében: ő lett a szovjet rögbi megalapítója. Már a negyvenes években is rajongott a rögbiért a repülősakadémián, majd a hatvanas években létrehozta a szovjet rögbiszövetséget. Halála után beválasztották a nemzetközi rögbiszövetség hírességek csarnokába is.

Nyitókép: Gagarin mellszobra Kolkatában (Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yuri_Gagarin_Kolkata_crop.jpg)

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close