1950 mozgalmas év volt a világtörténelem, a sport és a popkultúra számára egyaránt: ebben az évben jelentették be a Schumann-tervet és rendezték meg az első Forma-1-es világbajnokságot, a Time magazin borítóján először szerepelt a Coca-Cola, míg az Aranycsapat, minden idők legsikeresebb magyar futballválogatottja ettől az évtől kezdve játszott együtt. Azonban 1950 a polgári repülésben is meghatározó esztendő volt éppúgy a világban, mint Magyarországon. Idézzük fel a legnagyobb, légi utasszállítással kapcsolatos történéseket! Első repülések, technológiai csodák, rekordok és további repülőgép-érdekességek a kereskedelmi repülés aranykorának hajnaláról – időutazás korabeli fotókkal és videókkal kiegészítve.
+1. A ferihegyi repülőtér ünnepélyes megnyitója
A ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérként ismert légikikötő immár 70. éve működik Magyarország kapujaként: megnyitására 1950. május 7-én került sor.
A ferihegyi repülőtér építése 1942-ben kezdődött, de a II. világháború közbeszólt, és a bombázások miatt súlyos károkat szenvedett létesítményekkel kapcsolatos további munkálatokat le kellett állítani. Az újjáépítésről csak 1947-ben született döntés: a repülőtér a forgalmi épülettel, hangárral, a betonpályával és a forgalmi előtérrel végül 1950-re lett kész.
A repülőtér ünnepélyes megnyitóját és átadását 1950. május 7-én, vasárnap tartották. Ettől a naptól kezdve lett Ferihegy a magyar polgári légiközlekedés központja és Magyarország kapuja, ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje. Rendszeres légijáratok eleinte csak Bukarest, Prága, Szófia és Varsó felé közlekedtek. Az első nyugati járatot 6 évvel később, az addigra már magyar MALÉV indította Bécsbe 1956 nyarán, egy Li-2 típusú repülőgéppel. Az első, a budapesti repülőtéren köszöntött nyugati légitársaság pedig 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.
A ferihegyi burkolt futópálya 1500 méteres hosszban a repülőtér megnyitására készült el, majd később kétszer is meghosszabbították: először 2500, majd 3010 méterre. Az első irányítótorony szintén 1950-ben kezdte meg a működését, a forgalmi épülettel (ma 1. Terminál) együtt. A repülőgépet formázó épület „motorjait” a két, egyenként 23 méter magas torony adta. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.