A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése – közölte az NGM az MTI-vel.
Az első pontban említette az NGM, hogy Magyarország az elsők között, 2018-ban alkotta meg a befektetéskontroll szabályrendszerét, amely Európában a szigorúbbak közé tartozik.
A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben
védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát
ismertette második pontját az NGM.
A harmadik pont, hogy a hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik:
2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is.
Az NGM negyedik pontként írta, hogy míg
2020-ban 62 jogügyletről érkezett bejelentés, addig 2024-ben az ügyek száma 162-re emelkedett.
Az ügyletek számának emelkedése, illetve a jogügyletek által igényelt alapos, mélyreható vizsgálatok okán szükségessé vált az eljárási határidő meghosszabbítása.
A befektetés-ellenőrzési eljárásban kizárólag külföldi befektető magyarországi székhelyű társaságban történő tulajdonszerzését vizsgálja a kormány.
Az ötödik pont, hogy Magyarország egy nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97 százaléka jóváhagyással ért véget.
Utolsó előtti pontként említi az NGM, hogy a tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni. A tiltással végződő ügyletek kapcsán azon túl, hogy a kormány megvédi az állam érdekeit, a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében
a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására.
A hetedik pont szerint az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is:
tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
