Az Európai Űrügynökség (ESA) közvetítette a Voyager-1 szonda irányába a valcert, mint „az űr örökkévaló himnuszát”. Zeneszerzője, a világszerte keringőkirálynak nevezett ifjabb Johann Strauss 200 éve született Bécsben. Ebből az alkalomból Vajda Gergely karmestert, zeneszerzőt kérdezte a tudás.hu.
Fotó: Oláh Gergely Máté
Miért olyan hihetetlenül népszerű Strauss muzsikája? Személyes benyomások alapján szólhat, hiszen az Egyesült Államokban és Kanadában tavaly, illetve tavalyelőtt is önt kérték fel a Salute to Vienna koncertek vezetésére, és a kritikák szerint nem csalódtak…
Strauss koncertzenéje, illetve táncmuzsikája határokat, kontinenseket átlépően ma is rendkívül népszerű. Talán a bécsi Újévi koncertek tradíciója az a brand, ami a leginkább viszi a nagyvilágban ezt a zenét, ezt a stílust. A zene minősége is hozzájárul ahhoz, hogy a mai napig kultiváljuk mi, főként európai vagy európai gyökerű zenészek. A Strauss keringők és polkák egész egyszerűen kitűnően vannak megírva, jók a melódiák, remek a szerző formai érzéke, és hatásosan hangszereli a műveit. Arra a médiumra, ami a szimfonikus zenekar, pedig tökéletes. Egy jó dallam stílustól és korszaktól függetlenül jó, ráadásul funkciójukban ugyancsak tökéletesek a Strauss kompozíciók, hiszen eleve tánchoz készültek.
A bécsi újévi koncert amerikanizált változata
Milyen a glóbusz túloldalán Strausst vezényelni?
Akik ott kedvelik ezeket a koncerteket, kifejezetten a bécsi Újévi koncert reprodukciójára váltanak jegyet. Vannak persze kisebb hangsúlyeltolódások, kissé más a repertoár, de alapvetően ugyanazt a fajta show-t keresik az emberek: legyen benne tánc, legyen benne ének, legyenek benne népszerű, általuk is ismert dallamok.
Amerikában régi gyökerei vannak ennek a nálunk esztrádnak nevezett tradíciónak, tehát egy változatos elemeket felvonultató szórakoztató programnak, amelyben lehet a stand up comedytől kezdve a bohócokon át a kötéltáncosokig minden, sokféleképp feldolgozott zeneszámok kíséretével.
Ehhez képest az újévi műsor amerikanizált verziója, a Salute to Vienna egyneműbb, de ez a közönség is elvárja például énekes szólisták és táncosok felléptetését.
Természetesen az eredeti bécsi újévi koncertek merítése ebből a nagyon-nagyon gazdag Strauss életműből sokkal bővebb, mint amennyit egy amerikai helyszínen el lehet játszani. Az előadás végén azért mindenképp megszólal a Kék Duna keringő, ami olyan, mint a Mozart-golyó: emblematikus és kihagyhatatlan.
Strauss tizenhat operettet és egy kudarcos operát írt (a Pázmán lovag Dóczi Lajos librettójára készült). Magyaros muzsika csendül fel A denevérben, A cigánybáró szüzséje pedig a szintén 200 éve született Jókai Mórtól származik. A mai zenésszínházi világ milyen mértékben támaszkodik ezekre a művekre?
Ahogy a táncmuzsikák függetlenek a kortól, azt mondhatom, hogy az operettek – főként a szövegek és a történetek miatt -, inkább kötődnek ahhoz a történelmi periódushoz, amelyben létrejöttek. Minden populáris, vagy klasszikussá váló populáris zenére jellemző, hogyha kikopik mögüle a kor, a kulturális háttér, akkor múzeumi tárggyá válik.
A denevér persze örök sláger, hiszen manapság az is hagyomány, hogy szilveszterkor, újévkor, farsang idején jelentős operaházak veszik elő, a Bécsi Állami Operaház a legendás, idén elhunyt Otto Schenk rendezésében többször is játssza 2025-26 fordulóján, a szilveszteri előadásban Jonas Kaufmann és Diana Damrau alakítják a főszerepeket.
A cigánybáró kedvelt fesztiváldarab, az utolsó mű, a Bécsi vér pedig inkább a keringőjéről ismert. De ott van a többi 13 alkotás, amelyekből szintén csak a legsikeresebb számokat hallhatjuk.
Forrás: Time Travel Vienna
Vajon az legenda, hogy Gustáv Mahler kottákat válogatva a ma is működő bécsi Doblinger Musikhausban, elismerően nyilatkozott Straussról?
Lehet valóságalapja a történetnek. Mahler életművében is erősen jelen vannak népzenei jellegű populáris dallamok, a ländlertől a dalon vagy a korabeli klezmeren át a keringőig.
A német Richard Strauss azt mondta, hogy olyan valcert akart írni A rózsalovagba, mint egy Johann Strauss keringő, legyen fütyülhető, énekelhető, felismerhető. Sőt: „Azt is szívesen bevallom, hogy a Perpetuum mobilét néha szívesebben vezénylem, mint olyik négytételes szimfóniát” – igaz, Richard Strausst nem azért szeretjük, mert első rangú karmester volt.
A Strauss család zenéje Haydntól Mozarton és Beethovenen át ugyanazokból a gyökerekből táplálkozik és nem választható el a geopolitikai helyzettől sem: az Osztrák-Magyar Monarchiában Bécs volt az első számú város, Pest-Buda, majd Budapest pedig a második.
A bécsiek számára a legkönnyebben elérhető egzotikum a magyar volt: valamifajta „nem olyan, mint mi, de a miénk”. ez a magyar volt.
A Strauss utáni híres magyar operett-szerzők két nyelven írták a darabjaikat. Amerikában el szoktam mondani, le szoktam fordítani, hogy a Dein ist mein ganzes Herz kezdetű Lehár-sláger mennyire másképp hangzik magyarul: Vágyom egy nő után… Vagy Kálmán Imre Marica grófnőjében a Komm mit nach Varasdin magyarul szintén másként indul: Szép város Kolozsvár…
A magyar operettszerzők így két városban tudtak népszerűek lenni, mert két város közönségét és ízlését érezték és értették. Ismerjük ezeket a különbségeket, de ez is egyfajta tradíció, hiszen egy Mozart is másképp komponált a prágai és másképp a bécsi közönségnek.
Johann Strauss, mint tősgyökeres wienerisch, ugyanakkor világpolgár, miközben a maga természetességében létrehozta, megteremtette ennek a muzsikának néhány magyar akcentusát, ami aztán Bécsben pont attól lett siker mert olyan volt, mint az osztrák, és mégsem. Strauss majdnem 500 zenekari darabja úgy lett a kor populáris zenéje, tényleg mindenki ezekre ropta…
Forrás: Wikimedia commons
Liszt és Brahms is komponált tánczenét, keringőt, csárdást – ez korjelenség volt?
A keringő, mint műforma, szerintem megkerülhetetlen. Az akkori szórakoztató zene fő médiumai és közvetítői a cigány zenészek voltak. „Ugyanazok” a cigányzenészek játszottak a K und K birodalom minden sarkában, talán kis helyi különbségekkel, de ugyanazt a repertoárt adták.
Ha valami népszerű lett, és – mondjuk -, ezt meghallotta a Johannes Brahms egy kocsmában, „ellopta” és írt belőle egy „magyar táncot”, ami lényegében ritmikájában, dallamvezetésében magyaros, de komponált muzsika, amiként egyébként a sokáig népzenének hitt táncok, dalok legtöbbje.
Említettük, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) közvetítette a Voyager-1 szonda irányába a Kék Duna keringőt, mint „az űr örökkévaló himnuszát”. Ahogy Beethoven IX. szimfóniájának Örömóda feldolgozása az Európai Unió himnuszává vált, lehet a világűr emblematikus zenéje ez a valcer?
Szerintem a Kék Duna keringő világűrrel való összekapcsolása onnan ered, hogy a 2001: Űrodesszeia című Kubrik kultfilm egyik fontos jelenetében, amikor az űrhajó közelít a körbe-körbe forgó, mintegy keringőző űrállomáshoz és dokkol, ez a zene szól.
Alapvetően egyetértek ezzel a gesztussal, mármint a Kék Duna „fellövésével”, mert azt tényleg mindenki felismeri, és a maga műfajában valóban csúcsteljesítmény.
Bécs Johann Strauss lázban él.
Valóban. Bécs szívében, a Secession épületével szemben nyílt meg egy gyönyörű art deco palotában, a Johann Strauss Múzeumban a New Dimensions című immerzív kiállítás. A múzeum minden korosztály számára magával ragadó élményt kínál, és szórakoztató, interaktív módon fedezhető fel Johann Strauss eseménydús élete a modern technológia segítségével.
A látogatók vizuális és auditív élményen keresztül merülhetnek el (lásd: immerzív) az egyik legnépszerűbb zenész világában, és személyesen is megismerhetik életének minden dimenzióját.
A 800 m2-es kiállítás hét szakaszra oszlik, és egy modern, egyedi fejhallgató-rendszerrel (nyolc nyelven) 75 perc alatt megtekinthető. A Karlsplatzon egy hatalmas, felfújható térplasztika lebegett nyáron és koraősszel a Károly-templom előtti park díszmedencéjében.
Az Octopus belsejében tér- és hanginstalláció, koncertszínpad, balettelőadás várta az érdeklődőket. Donna Haraway óriáspolipja remekül illeszkedik a zenéhez, különösen Strauss mozgalmas keringőihez Haraway az OCT.opus 25-öt társadalmi és művészeti meghívásként értelmezi: „A közönséggel, művészekkel, építészekkel és tudósokkal együtt új csápokat szeretnénk kifejleszteni – finom, érzékeny tapintásúakat, amelyekkel figyelmesen érzékeljük a másik világát.”
A világhírű Roncalli Cirkusz-Színház szeptemberben egész hónapban ensuite játszotta a Cagliostro Bécsben című, 1875-ben bemutatott, mára gyakorlatilag feledésbe merült operett különleges változatát. A világpremier feldolgozás a hírhedt kalandorról szóló cselekményt az új értelmezésben keltette életre, de most is titkos vágyakról, szertefoszlott álmokról, hazugságokról, kapzsiságról, emberi hiszékenységről és a nagy boldogság kereséséről szólt.
A Roncalli Cirkusz-Színház egyedülálló atmoszférájában, Gabor Rivo zenei vezényletével Johann Strauss melódiái új hangszerelésben hangzottak el. Michael Schachermaier rendező látványos képekkel meséli el egy olyan cirkusz viharos történetét, amelynek jövőjét egy csaló és szélhámos fenyegeti. A premier felvételét az osztrák közszolgálati televízió a napokban közvetítette.
Mint említettük a Bécsi Állami Operaház „örökbecsű” előadása idén szilvesztekor és újévkor is többször színre kerül, a főbb szerepekben olyan sztárénekesekkel, mint Jonas Kaufmann, Diana Damrau, Adrian Eröd és Frosch börtönőrszerepében a közönségkedvenc színész, Michael Niavarani. A Bécsi Filharmonikusok január elsején hagyományos bécsi Újévi koncertjére jegyek – persze csak elvben – már február óta kaphatók. Sokmillióan majd a tévéközvetítésben élvezhetik a műsort, amelyet ezúttal Yannick Nézet-Séguin dirigál. A kanadai születésű karmester, jelenleg a New York-i Metropolitan Opera zeneigazgatója, először lép a Musikvereinsaal Arany termének pódiumára. Egyébként a jubileumi honlapon városszerte megtalálható koncertek, operettelőadások, a zeneszerző életével foglalkozó színművek, felolvasások és egyéb rendezvények is megtalálhatók.
