A „korai nyugdíj” gondolata Magyarországon sokak számára elérhetetlen álomnak tűnik, hiszen az emberek jelentős része fizetéstől fizetésig él. Pedig a pénzügyi függetlenség nem csak a kiváltságosok terepe – vallja Dr. Valiskó Gyöngyi és Bognár Balázs, akik a FIRE filozófiáját követve építették fel saját pénzügyi szabadságukat. Történeteik arról szólnak, hogyan lehet önfegyelemmel, tudatossággal és bátorsággal kiszabadulni a mindennapi anyagi kényszerekből és miért nem csupán a pénzről szól ez az egész.
A pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj (Financial Independence, Retire Early, röviden FIRE) egyre gyakrabban kerül elő a nyilvánosságban. Nem vált még mainstream témává, ám egyre többeket érdekel, hogy
pontosan mit is jelent a „korai nyugdíj” s hogyan lehet az megvalósítani.
Magyarországon jelenleg a nyugdíjkorhatár egységesen 65 év, vagyis minden 1957 után született ember csak ekkor mehet öregségi nyugdíjba. A korhatár az elmúlt években fokozatosan emelkedett, 2022-re érte el a mostani szintet, de nem tudjuk lesz-e további korhatár emelés és mikor, reméljük hogy a következő évtizedekben már nem nő tovább.
Kivételt csak a „Nők 40” program jelent, amely lehetővé teszi, hogy a nők negyven év jogosultsági idő után korábban nyugdíjba vonuljanak.
A legtöbb ember számára tehát ma is igaz: aki a munkából szeretne kiszállni, annak legalább hat és fél évtizednyi életút után nyílik meg hivatalosan a lehetőség.
Ez ad különös súlyt annak, amikor valaki jóval előbb, tudatosan próbálja megteremteni a saját anyagi függetlenségét. A FIRE-koncepció egyszerű, hiszen alapvetően a tudatos megtakarításon, az okos befektetéseken alapszik, amelyek hozama biztosítja a klasszikus munkavégzés nélküli éveket.
De mégis, mi az a FIRE?
A FIRE mozgalom lényege, hogy az ember ne kényszerből, hanem valódi választásból induljon el ezen az úton. A cél nem feltétlenül a korai nyugdíj, inkább az, hogy ne kizárólag anyagi kényszer miatt, kiszolgáltatottan kelljen dolgoznunk.
Az alapelv az úgynevezett 4 százalékos szabály: ha sikerül akkora vagyont felhalmozni, amely az éves megélhetési költség huszonötszöröse, akkor a befektetések hozamából elméletileg a tőke felélése nélkül is finanszírozhatóvá válnak a hétköznapok.
A FIRE-nek több formája is ismert. A LeanFIRE a minimalista megközelítést követi, vagyis a
kevesebből, tudatosan, de szabadon élni alapelvre épül.
A FatFIRE ezzel szemben egy kényelmesebb, magasabb életszínvonalat céloz meg, míg a CoastFIRE azoknak szól, akik viszonylag korán érik el a jövőbeni pénzügyi alapjaikat, de továbbra is dolgoznak, persze már nem egzisztenciális kényszerből, hanem saját ritmusuk és igényeik szerint. A mozgalmat – természetesen – számos kritika is éri.
Sokan túlságosan idealistának tartják, különösen gazdasági válságok idején, amikor például a 4 százalékos szabályt az infláció, a piaci ingadozások vagy a váratlanul kialakuló súlyosabb élethelyzetek könnyen felülírhatják.
A FIRE és a magyarok
Magyarországon azonban ez a gondolat még mindig sokaknak inkább tűnik tündérmesének, mint elérhető célnak. Hiszen mihez kezdjen az, aki átlagfizetésből próbálja fizetni a lakástörlesztő részleteit, az albérletet, a rezsit, a gyereknevelés költségeit?
Ebben a kontextusban a pénzügyi függetlenség szinte már provokációnak is hathat. Pedig vannak, akik megmutatják, hogy ez az út – vagy életmód – nem feltétlenül a tehetős felsőközéposztály, vagy az elit kiváltsága.
Dr. Valiskó Gyöngyi és Bognár Balázs – mindketten FIRE- életmódot élnek – két külön világot képvisel.
Előbbi mélyről indult, majd a gyógyszeriparban épített egy csúcspozícióig ívelő karriert, míg utóbbi már tinédzserként kezdett el megtakarítani, és harmincöt éves korára anyagilag függetlenné vált.
Közös bennük az önfegyelem és a gondolkodásmód, ugyanis mindketten felismertek valamit, amit a legtöbben nem mernek kimondani. Például azt, hogy a pénzhez való viszonyunk sokkal inkább lelki, mint gazdasági kérdés.
„Nem aranykanállal indultam”
Dr. Valiskó Gyöngyi története nem a kiváltságosoké és remek példát mutat arra, hogy honnan hová lehet eljutni. Egy látszólag rendezett, valójában bántalmazó családból jött, és tizenévesen döntötte el, hogy az életét ő szeretné irányítani. „Ha azt túléltem, akkor bármit kibírok” – mondja manapság.
A kilencvenes évek elején támogatás nélkül, gyakorlatilag „gazdasági menekültként” kezdett dolgozni egy frissen induló multinál.
A nagymamám tésztaszűrő kanalával jöttem el otthonról
meséli.
Orvoslátogatóként kezdett, és elmondása szerint a karrierje nem egy stratégiai számítás, hanem kitartás, fegyelmezettség és folyamatos önfejlesztés eredménye volt.
Sohasem volt klasszikus karrierista „nem ügyeskedtem, nem politizáltam, azt csináltam, amit helyesnek tartottam.”
Tizenöt év alatt jutott el az ügyvezetői szintig, 37 évesen már egy nemzetközi cég élén dolgozott.
Nem a pozícióért hajtottam, hanem azért, hogy értelmes dolgot csináljak
fogalmazott.
Az önfegyelme és az önállósága később a pénzügyi stratégiájának alapjává vált.
Átlagfizetésből el lehet indulni?
A legtöbben úgy gondolják, a pénzügyi függetlenség egyfajta luxusprojekt. Egy olyan álom, amit csak azok engedhetnek meg maguknak, akiknek átlag feletti a jövedelmük.
Dr. Valiskó Gyöngyi szerint ez az egyik legnagyobb tévhit.
El lehet indulni átlagfizetéssel is, nem a félretett pénz nagysága számít, hanem a következetesség
fogalmazott.
Szerinte, ha valaki minden hónapban félretesz egy összeget, még ha csak tízezer forintot is, és ezt kitartóan csinálja, az egy évtized alatt szemmel látható eredményeket fog elérni.
A kitartás azonban kevesek erénye egy olyan, immár általános érvényű kultúrában, ahol minden gyors kielégülésre épül.
A mai világ az instant sikerre van hangolva, de a pénzügyi függetlenség nem sprint, hanem maraton
tette hozzá.
Az első szikra
Az egykori cégvezető szerint a pénzügyi függetlenség eléréséhez három fő pillérre van szükség.
Fontos a költségek pontos követése, a tudatos tartalékképzés és a rendszeres befektetés FIRE-hez vezető úton.
A legtöbben nem tudják, mire megy el a pénzük. Ha ezt nem látják, nem is tudnak változtatni. A fogyasztói társadalom nyomása alatt ma az számít, hogy minek látszunk, rengeteget költünk olyan dolgokra, amikre valójában nincs szükségünk, a státusz, az ego és a presztízs miatt. A következő lépés egy legalább hat hónapos vésztartalék képzése, mert ez ad egy háttér biztonságot, s ezt követően lehet elkezdeni a tudatos befektetésekkel foglalkozni
tette hozzá a Dr. Valiskó Gyöngyi. Kiemelte, hogy itt sem feltétlenül nagy összegekben kell gondolni, sokkal inkább a rendszerességben.
Az egyébként több mint húszezer tagot számláló FIRE-Hungary Facebook csoportot megalapító Bognár Balázs is úgy gondolja, hogy a pénzügyi függetlenség felé vezető út nem bonyolult, de fegyelmet és tudatosságot igényel.
Az indulás alapja, hogy pontosan ismerjük a saját pénzügyi helyzetünket, vagyis „tudni kell, mennyi a bevételünk, mire és mennyit költünk”.
Első lépésként érdemes legalább néhány hónapig vezetni a kiadásokat, majd
kiszűrni a felesleges tételeket.
Fontos a konkrét célok meghatározása, például, hogy
hány év alatt szeretnénk elérni egy adott megtakarítási szintet, és ehhez mekkora havi félretétel szükséges.
Bognár Balázs szerint az eredményesség nem nagy ugrásokkal, hanem fokozatossággal érhető el, vagyis
ha minden hónapban csak egy kicsivel több marad a számlán, máris jó úton vagyunk.
Ma már minden szükséges információ elérhető, méghozzá ingyen
A magyar lakosság pénzügyi tudatossága hagy kívánnivalót maga után, sokak számára a „befektetés” is távoli, sőt akár félelmetes fogalomként jelenik meg.
Dr. Valiskó Gyöngyi szerint a legjobb befektetés saját fejlesztésünk, amit megtanultunk az mindig kamatozik. „Nem feltétlenül fizetős kurzusokról beszélek, hanem arról, hogy leülünk a gép elé, és utánanézünk az információknak, a lehetőségeknek” –fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet és a mesterséges intelligencia korában szinte minden szükséges alap- és a későbbiekben haladó tudás elérhető hiteles forrásokból.
Bognár Balázs, aki már 18 évesen részvényekkel próbálkozott, hasonlóan látja.
Ma már bárki hozzáférhet a szükséges tudáshoz, információkhoz, a szakmai cikkek és blogok, a podcastek, a Youtube remek kiindulópontot jelenthetnek
sorolta a lehetőségeket.
Például, ha valakit érdekel a kriptovaluta vagy az ETF-ek világa, gyakorlatilag mindent megtalál az interneten, méghozzá hiteles forrásokból
hívta fel a figyelmünket.
De a konkrét tudás mellett szükség van egy adag bátorságra is
tette hozzá Dr. Valiskó Gyöngyi.
Szerinte a komfortzónából való kilépés és a kockázatvállalás elkerülhetetlen, „ha mindig ugyanazt csináljuk, mindig ugyanaz lesz az eredmény”. „Kicsiben el kell kezdeni, ma már lehetőség van arra is, hogy akár demószámlán, játékpénzzel induljunk el a tőzsdén” – tette hozzá.
Viszont mindketten óva intenek a gyors meggazdagodást ígérő és nagyon jól marketingelt tanfolyamoktól. „Aki túl sokat ígér, annak a haszna nem a te pénzed hozama, hanem a kurzusdíjad” – jegyezte meg Dr. Valiskó Gyöngyi.
A portfólió diverzifikációja és a pszichés felkészülés elkerülhetetlen
A pénzügyi függetlenség és a kalkulálható mértékű kockázatvállalás fontos tényezője a befektetések diverzifikációja, vagyis ne tegyünk fel mindent egy lapra.
Minden eszköznek megvan a helye a portfólióban – a részvénynek, az ingatlannak, a kriptónak, a nemesfémnek
mondta Bognár Balázs.
Dr. Valiskó Gyöngyivel közösen lényeges elemnek nevezte a mély önismeretet, hiszen „tudunk kell, hogy pszichésen hogyan reagálunk arra, ha meglódulnak a befektetéseink, vagy éppen ellenkezőleg, beszakad minden és akár az addig épített vagyonunk jelentősen csökkenhet” – hívta fel a figyelmünket Bognár Balázs.
Tehát a pénzügyi sikerhez és anyagi függetlenség eléréséhez nem csak számolni kell tudni, hanem tudni kell menedzselni két alapvető, minden embert megkísértő – a kapzsiságot és a félelmet – érzést is.
Mindketten úgy látják, hogy a tőzsde nem a gyors gazdagodásról, hanem a váratlan helyzetekről, a bizonyos mértékű kiszámíthatatlanságról és a hideg fejjel való döntéshozatalról szól. „Aki tudja magáról, hogy hajlamos a pánikra, jobban jár, ha rábízza a döntést egy szakemberre” – Dr. Valiskó Gyöngyi.
A pszichés felkészülést lényeges tényezőnek nevezte Bognár Balázs is, hiszen „aki tudja, hogy nem tud jól reagálni a veszteségre, az delegálja a döntést”.
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a döntések delegálásnak felára van, hiszen a brókerek, tőzsdei szakemberek, pénzügyi alapok nem dolgoznak ingyen.
Amikor hatalmas összegeket váltak semmivé
Ugyanakkor az eddigi FIRE időszakuk alatt mindketten elszenvedtek komoly veszteségeket is.
Például a 2008-as válság elvitte Bognár Balázs addigi befektetéseinek jelentős részét, amit aztán évekig épített vissza.
„A piac néhány év alatt visszajött, de leginkább csak azok maradtak talpon, akik nem pánikoltak” – emlékezett vissza azokra az időkre.
Dr. Valiskó Gyöngyi is megtapasztalta, milyen az, amikor egyszer csak eltűnik a számláról a pénz, miután hackerek feltörték a fintech-számláját és akkori értéken egy budapesti lakás árának a felét lopták el tőle.
Egy hónap kemény, jogászkodással teli munka volt, mire visszaszereztem a pénzem, ugyanis a fintech-szolgáltató végül kénytelen volt nekem igazat adni és megtéríteni a káromat
mondta.
Bognár Balázs szerint a pénzügyi függetlenség egyszerre gazdaság és emberi próbatétel.
Úgy tapasztalta, hogy a FIRE életmódot a környezetében sokan nehezen értették meg; sokan furcsán néztek rá, amikor 36 évesen kiszállt a hagyományos munka világából.
A legtöbb embernek egyszerűen felfoghatatlan, hogy valaki nem dolgozik napi nyolc órában, mégis anyagi biztonságban él
mondja.
A döntéseihez ritkán kapott megerősítést, inkább kétkedéssel vagy irigységgel találkozott. A családon belül is feszültséget okozott, hogy más tempóban és szemlélettel élt, mint a volt párja: ő szívesen megteremtette volna a közös anyagi függetlenséget, de a társa nem tudott elszakadni a munkaközpontú élettől. „Ha a párod nem érti, miért fontos neked ez az út, az nagyon nehézzé válik” – fogalmaz.
Éppen ezért hangsúlyozza, mennyire lényeges a támogató közeg; az utóbbi években létrehozott egy több ezer fős közösséget, a már említett csoportot, ahol hasonló gondolkodású emberek osztják meg egymással a tapasztalataikat, és erősítik egymást abban, hogy „nem ők gondolkodnak rosszul, csak másképp”.
Bőséggondolkodás vagy önszabotázs?
A magyar társadalomban a „bőség” gondolkodásmód még nem annyira elterjedt, a legtöbben még a „hiányra” fókuszálnak; vagyis arra, ami nincs, nem pedig arra, ami van. „Sokan eleve kizárják magukat a lehetőségből. Azt mondják, »nekem ez úgysem megy« és tényleg nem fog, mert a gondolkodásmódjuk nem engedi meg” – fogalmazott Bogbár Balázs. „A FIRE nem arról szól, hogy spártai életmódot élve semmire ne költsünk, sokkal inkább a tudatos döntéshozatalról, az életcéljaink megvalósításáról. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha előtte nem voltál boldog, és elégedett az életeddel, önmagában a FIRE elérése sem fog azzá tenni” – tette hozzá dr. Valiskó Gyöngyi.
A jelen cikk nem minősül befektetési ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak.
Bármely befektetési döntés meghozatala során szükség van egy olyan vizsgálatra, amely az adott befektető személyére van szabva.
