Az ADHD figyelemzavarral járó tünetegyüttes korántsem új keletű, diagnosztizálása azonban az elmúlt néhány évtizedben terjedt el igazán. Hugyik Lídia pszichológussal, a Mindset Pszichológia szakértőjével az ADHD gyermekkori felismeréséről beszélgettünk.
Mit nevezünk mozaikszóval ADHD-nak?
Az ADHD magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Ez egy idegrendszeri fejlődési probléma, amely nem szerzett, hanem már a korai fejlődés során – akár magzati korban – is kialakul. A tünetegyüttes gyakran társul más zavarokkal is, például tanulási zavarokkal (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).
Mik a tünetei?
Az ADHD megállapításához hosszabb diagnosztikai folyamat szükséges. Akkor jelenthetjük ki biztonsággal, hogy erről a tünetegyüttesről van szó, ha a tünetek legalább hat hónapig fennállnak, és legalább két különböző közegben is megjelennek. Ez azt jelenti, hogy iskolai, otthoni vagy szociális környezetben egyaránt tapasztalhatók.
Az ADHD jelentős figyelmetlenséggel, motoros hiperaktivitással és impulzív magatartással járhat. Ezek a tünetek már kisgyermekkorban, 12 éves kor előtt megjelennek.
Egyes esetekben – például a szülők válása vagy családtag halálesete alkalmával – a gyermekek ADHD-jellegű tüneteket produkálhatnak, ezek azonban természetes reakciók is lehetnek, és nem jeleznek ADHD-t.
A lányok vagy a fiúk veszélyeztetettebbek?
A lányoknál általában kevésbé veszik észre az ADHD-t, mivel náluk elsősorban a figyelemhiány dominál. A fiúk ezzel szemben gyakrabban mutatnak hiperaktivitást, ami feltűnőbb viselkedéssel jár.
Az idegrendszeri eltérés miatt a dopaminrendszerük alulstimulált, ezért folyamatosan szükségük van arra, hogy valamivel lekössék magukat.
Minden kisgyermek lehet szétszórt. Mekkora mértékben kell ennek jelentkeznie ahhoz, hogy a szülő vagy pedagógus ADHD-ra gyanakodjon?
A szétszórtság vagy a memóriazavar jelensége minden gyermek életében jelen van, azonban ha ezt nem idegrendszeri eltérés okozza, megfelelő iránymutatással általában javul. Amikor jelezzük egy gyermeknek, hogy valamire figyeljen oda, az többnyire előbb-utóbb eredményhez vezet.
Hol húzhatjuk meg a határt?
Figyelmetlenség esetén az ADHD-s gyermekek már az egyszerűbb iskolai feladatok vagy játék során is nehezen tudják figyelemmel kísérni a folyamatokat.
Nemcsak az instrukciókat nem követik, hanem gyakran nem tartanak szemkontaktust sem, amikor beszélnek hozzájuk, és nem fejezik be a megkezdett mondataikat vagy tevékenységeiket.
Küzdenek a szervezési és végrehajtó funkciókkal, mivel a külső ingerek könnyen elvonják a figyelmüket. Gyakran elveszítik a felszerelésüket, és nem figyelnek a másik emberre. Előfordulhat, hogy akár húsz percig is „kikapcsolnak”, például kifelé néznek az ablakon, és később nem is emlékeznek arra, mi zökkentette ki őket.
Egyik cselekvésből a másikba csapnak át anélkül, hogy befejeznék valamelyiket.
Hiperaktivitás esetében, a fiúknál mi a jellemző?
Rohangálnak, ugrálnak, mászkálnak, állandó mozgásigényük van. Sokat beszélnek, nem várják meg a kérdések végét, gyakran félbeszakítanak másokat. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a hétköznapi működést és a környezetüket is jelentősen zavarja.
Az idegrendszeri eltérés mire vezethető vissza?
Általában nagymértékű genetikai halmozottság figyelhető meg. A családban, felmenők között gyakran már korábban is előfordultak hasonló tünetek. Emellett bizonyos terhességi tényezők – például oxigénhiányos állapot, dohányzás vagy alkoholfogyasztás – is hozzájárulhatnak a kialakulásához.
Mindig is velünk volt ez az eltérés, vagy modern kori zavarnak számít?
Mindig is jelen volt, ma már csupán több gyermeket vizsgálnak, és többet diagnosztizálnak.
Régebben a köztudatban sokszor „rossz gyerekként” azonosították őket.
Mikortól lehet ezt kezelni?
A kezeléssel általában megvárják, amíg pontos diagnózis állítható fel.
Iskoláskor előtt ritkán diagnosztizálnak vagy alkalmaznak gyógyszeres kezelést. A kivizsgálás gyakran hosszú várólistával jár, és tesztekből, valamint beszélgetésekből áll.
Hogyan lehet az ADHD-t kezelni?
Létezik gyógyszeres kezelés is, de gyermekek esetében ezt csak iskolás korban alkalmazzák.
A gyógyszer gyors hatású, 5–6 órán keresztül segíti a koncentrációt, mivel kompenzálja a dopaminhiányt.
Emellett terápiára is szükség van, mivel az ADHD-s gyermekek önértékelése gyakran sérül: folyamatosan negatív visszajelzéseket kapnak, ami szorongáshoz és fokozott konfliktusokhoz vezethet. A terápián a szakemberek megtanítják nekik, hogyan működik az idegrendszerük, és miként tudják azt hatékonyabban kezelni.
Mi történik, ha kezeletlen marad az ADHD?
Kezeletlen esetben serdülő- és felnőttkorra megnőhet az alkohol- és drogfogyasztás kockázata, ugyanis gyermekként gyakran azt élik meg, hogy nem elég jók, mert nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, és nem olyanok, mint a többiek. Fejlesztés hiányában az iskolai lemorzsolódás aránya is magasabb.
Külön iskolarendszerre lenne szükség ezeknek a gyerekeknek?
Sok szülő azért kerüli a diagnózist, mert fél a megbélyegzéstől. Ugyanakkor a diagnosztizált gyermekek különböző felmentéseket és eltérő tanulási rendet kaphatnak az iskolában. Érettségin például nem kötelező számukra az írásbeli vizsga.
Az életüket is megkönnyíti, ha a környezetük tisztában van az állapotukkal.
Alapvetően nincs szükség speciális iskolarendszerre: ugyanolyan okosak és intelligensek, és sikeresen elvégezhetik az egyetemet is.
Hogyan tudnak hatékonyan tanulni?
Számukra a strukturált élet kiemelten fontos. A tanulás során jól meghatározott időkeretekre van szükségük.
A 25 perc tanulás, 5 perc szünet – az úgynevezett Pomodoro-technika – különösen hatékony számukra.
Fontos, hogy a tanulás ne legyen unalmas, mert
ami érdekli őket, abban gyakran hiperfókusz alakul ki.
Egyes intézményekben jutalmazó rendszerekkel, például token- vagy mosolygós gyűjtéssel motiválják őket, amely a napi teendők elvégzését segíti.
