Magyarországon több mint 5,5 millió embernek van súlytöbblette, a lakosság közel egynegyede pedig elhízott. A túlsúly több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen a daganatos megbetegedésekig. Ami még aggasztóbb, hogy az elhízás egyre nő, már az egészen fiatalabbaknál is küzdenek vele. Az elhízás betegeség, tenni kell ellene. Komplex, személyre szabott orvosi ellátást igényel.
Európában Málta és Horvátország után mi állunk a dobogó 3. fokán az elhízás tekintetében – hívta fel a figyelmet Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora, kardiológus a Lilly Hungária Kft. Elhízás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
Mint kiemelte, a Semmelweis Egyetem a Covid időszaka alatt saját felmérést is végzett a témában, egyértelműen kiderült, hogy minden korcsoportban egyre nő az elhízottak aránya, ahogy haladunk előre a korban még inkább nő ez, és a hölgyek is ugyanolyan veszélyeztetettek. Hetven éves kor felett kicsit csökken az arány, de ez annak köszönhető, hogy ekkor eleve általában van egy súlycsökkenés, és sajnos az elhízottak valamilyen betegség következtében hamarabb távoznak.
Harmincas vagy afeletti testtömegindex esetén a férfiaknál háromszorosára, a nőknél hatszorosára nő a hirtelen szívhalál esélye.
A nyolcvanas évekhez képest megduplázódott az elhízottak aránya.
Az elhízásbetegség kialakulásában számos tényező, többek között genetikai, biológiai, környezeti, pszichés és társadalmi hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nem elszigetelt állapotról, hanem komplex, sokszervi kockázatot jelentő betegségről van szó: a túlsúly bizonyítottan több mint 200 különböző szövődmény kialakulásának kockázatát növeli. Ide tartoznak többek között a 2-es típusú cukorbetegség, mozgásszervi problémák, szívelégtelenség, magas vérnyomás, valamint legalább 13 különböző daganattípus.
Mint Merkely kiemelte, a testzsír nagyon összetetten tud elhelyezkedni a szervezetedben. A bőr alatti zsírszövetek mellett vannak zsigeri zsírszövet felszaporodására utaló jelek a hasban, a szív körül, sőt az erek körül is. Ezek egy állandó, alacsony szintű gyulladásos folyamatot tartanak fönn a szervezetben, s ezek vezetnek végül az érbetegségek kialakulásához.
A folyamat azonban megállítható, életmód, táplálkozás, mozgás, viselkedésterápia, gyógyszeres de akár műtéti segítséggel.
Kulcsfontosságú, hogy az érintett betegek ne maradjanak segítség nélkül bizalommal forduljanak környezetükhöz és egészségügyi szakemberekhez. Annál is inkább, hiszen már akár
5%-os testsúlycsökkenés is mérhető egészségnyereséggel járhat, csökkentve a szövődmények kockázatát és javítva az életminőséget.
Az elhízást nem lehet kizárólag akaraterő vagy fegyelem kérdéseként kezelni: egy rendkívül komplex betegségről beszélünk, amely hosszú távú, személyre szabott és több szakterület együttműködésén alapuló ellátást igényel
mondta Merkely Béla, majd hozzátette:
Minél később kezdődik meg az orvosi kezelés, annál nagyobb az esély a súlyos szövődmények kialakulására, ezért minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.
Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan és Kardiológiai Tanszék egyetemi tanára kiemelte, a lakosság jelentős része egyáltalán nem végez semmilyen testmozgást. Az elhízott embereknek minden mozgás számít, akár az is, hogy nem lifteznek, kicsit hamarabb szállnak le a buszról, sétálnak.
Elhízottaknál nem javasolt az azonnali nagy intenzitású sport megkezdése, a mozgás hirtelen drasztikus elkezdése sérülésveszélyes is.
A testmozgásnál különösen fontos a fokozatosság. Mindenki olyan mozgást végezzen, ami számára örömet okoz és könnyen beilleszthető a mindennapjaiba. A mozgás elkezdésével számos betegség visszafordítható. Az izomerő megtartása a fogyás mellett nagyon fontos, ezért az aerob mozgás mellett ajánlott a súlyzós edzés is.
A mozgást soha nem késő elkezdeni és sem az elhízás sem a kor nem akadálya a megfelelő, hozzánk leginkább illő mozgásforma megtalálásához – mondta Vágó Hajnalka.
Czeglédi Edit a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet adjunktusa szerint
Az elhízással élők sokszor rosszabb életminőségről számolnak be mind a fizikai állapotuk, mind pedig az önbizalmuk és mentális jóllétük tekintetében. Körükben gyakran jelennek meg olyan érzések, mint a szégyen, az önbizalomhiány, a kudarcélmény, valamint a negatív megítéléstől, illetve elmarasztalástól való félelem. Mindez jelentősen befolyásolja azt is, hogy mikor és egyáltalán fordulnak-e orvoshoz, dietetikushoz, mozgásterapeutához vagy akár pszichológushoz a súlycsökkentés érdekében. Az elhízással élők közül sokan nem hisznek abban, hogy a szakemberek valódi segítséget tudnak nyújtani számukra, mások attól tartanak, hogy csupán általános, nehezen betartható életmódtanácsokat kapnak, mint amilyen például a „mozogjon többet” vagy „egyen kevesebbet”. Ráadásul a modern terápiás lehetőségeket a környezetük gyakran „könnyebb útként” bélyegzi meg, ami tovább erősíti a késlekedést és a szakember által javasolt kezelés elutasítását
Czeglédi Edit kiemelte, régen az orvosok azt mondták a túlsúlyos betegnek, hogy egyen kevesebbet. Ez a tanács nem működik, és a betegek többségénél ennek egyáltalán nincsen. Ezért kell az orvosi beavatkozás.
Az elhízásnak számos kiváltó oka és következménye van, több lehetőség is van a kezelésére, amelyet érdemes orvossal egyeztetni, az ő segítségével tudják igénybe venni a különböző kezeléseket.
