Bitcoin: amit érdemes tudni a kriptopiac mozgásáról

Óriási esésen van túl a bitcoin tavaly október óta, amikor rekordszintet 126 ezer dollárt ért. Jelenleg 72 ezer dollár az árfolyam, de 2011-ben még egy dollárért hozzá lehett jutni. Soha semmi nem produkált ekkora emelkedést. De aki belevág és vásárolni akar ebből a „valmiből”, készüljön rá, hogy nagyon változó lesz az árfolyam. Több százezer magyar befektető már szerencsét próbált.

2011 március közepén, vagyis 15 éve már nagyjából kijöttünk a pénzügyi válságból, létezett már olyan, hogy bitcoin. 

Aki, ekkor nem többet, csak egyetlen ezrest (igen, ezer forintot) feltett az akkor még nem annyira ismert új eszközre, a bitrcoinra, az ma 72 millió forintos lakást vehet a fiának.

Elképesztően hangzik, igaz hozzátehetjük, hogy tavaly októberben ugyanez az ember még azt hihette, hogy 126 millió forintos lakást is vehet, de ha elaludt, erről lemaradt, mert gyorsan bezuhant a bitcoin ára.

Óriási volatilitás, de hosszú távon elképesztő emelkedés

Cikkünk készítése idején 71-72 ezer dollárba került a bitcoin, ezt a legjobban a Coinmarketcap oldalon lehet real time követni, illetve 1446 milliárd dolláros volt a bitcoinpiac összesített értéke (kapitalizációja), ami hatalmas összeg, hétszeresen a magyar GDP-nek. 

Az árfolyam járt már hóval magasabban is, tavaly októberben volt, hogy 126 ezer dollárt is ért, ami történelmi csúcs.

Vagyis szinte megfeleződött az árfolyam, de aki 2011 márciusában még egy dollárért vett, annak szinte mindegy

Hazai befektetők

Mivel Magyarországon is több százezer befektető vett, tartott és többségük birtokol jelenleg is bitcoint,

egy ekkora esés mindenképpen figyelemreméltó, gondoljunk bele, hogy mit érez az, akinek volt 125 ezer forintja a sokat dicsért bitcoinban, aztán pár hónap és azt látja, hogy már csak 75 ezret ér az ígéretes eszköz.

Természetesen ez a kép ott bevallottan  sántít, hogy kevesen vásárolhattak éppen a csúcson.

Ami azonban biztos, hogy a bitcoinnal és más kriptókkal hihetetlen összegeket lehetett keresni, de hatalmasakat is lehetett bukni az évek során, miközben talán az is nagyjából letisztult, hogy mire alkalmas és mire nem ez a „valami”.

2011 és 2026 között eszméletlen pénzeket lehetett keresni a tőzsdéken, hasítottak a fejlett és a fejlődő részvénypiacok, ott vannak a csodapapírok, az Nvidia, az Amazon, a Microsoft, nos semmi megközelítőleg sem hozott annyit, mint a bitcoin.

Pedig a jegybankok előbb a nagy pénzügyi válság során, majd a Covid alatt is nyomtatták a pénzt, még jobban megsegítették a befektetőket, a tőzsdéseket.

Azt gondolhatnánk, hogy akkor a bitcoin, a legnagyobb nyerési esélyt hozó eszköz innentől megjelent a bankok, a brókerégek és a jegybankok portfóliójában.

Nos, nem annyira, de egyes befektetők elkezdtek intézményi szinten is befektetni. Híre kelt, hogy El Salvadorban hivatalos fizetőeszköz is lett,  hogy még a közelünkben a cseh jegybank is vásárolt kísérleti jelleggel egymillió dollár értékben,  de így is egy kicsit lesajnált alternatív eszköze maradt a világ legkomolyabb befektetőinek.

Talán azért, mert a kripto fő üzenete éppen az, hogy nem is kell a világ pénzügyi elszámolásához a drága bankrendszer, nem kell jegybank, nem kellenek kereskedelmi bankok, nem kell garantőr, ott van a kiváló blockchain technológia, az úgynevezett decentralizált, vagy megosztott főkönyvek, az jelenti a a biztonságot a rendszerben, hogy adott időben mindenki tudja, hogy kinek mennyi bitcoinja van.

Csalódások

Ugyanakkor a pénznek sokszor voltak nagy lejtmenetei is, talán azért, mert kiderült, hogy csak nem váltja le a klasszikus pénzeket, hanem bukni is lehet vele, az árfolyama túl változékony, vannak biztonsági hiányosságai, és még mindig nem lett elfogadott menekülő eszköz.

Ezektől a reményektől szépen lassan, de nagyon messze került a pénz, bár a lelkes hívei még biztosan várnak az áttörésre, hiszen jó befektetés, jó technológia, jó sztori, az egész, de éppen a volatilitása miatt nem lett népszerű csereeszköz. 

Ugyanakkor egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy amikor minden válságba kerülhet (rengeteg a háború, vagy finomkodó kifejezéssel a geopolitikai kockázat, amikor globális veszély a leértékelődés, az infláció), akkor

a bitcoin jó menekülőeszköz lesz.

Írásunk idején van is, aki azzal magyarázza a legújabb felpattanást, hogy sok pénz megy a bitrcoin ETF-ekbe (tőzsén kereskedett bitcoin-alapokba), de azért úgy tűnik, hogy

nem könnyű a valódi menekülő eszközöket, vagyis  az aranyat, az amerikai kötvényeket, a svájci frankot letaszítani a trónról, ezekben azért még jobban bíznak a nagy befektetők.

Bár az aranynak olykor ingadozik az ára, de alapvetően előbb-utóbb mindig kiderül, hogy érdemes volt tartani.
Ugyanakkor a bitcoin esetében tavaly volt egy elég hirtelen elbizonytalanodás, amikor a befektetők nagyon gyorsan kiszerettek belőle, mert azt mondták, hogy jön a kamatcsökkentés, felpörög a gazdaság, nem is kell annyira menekülni, illetve a bitcoin eleve gyanúsan sokat drágult.
Márpedig egy ekkora áresés azt bizonyítja, hogy a bitcoin mégsem olyan stabil eszköz, ha menekülni kell.

Nem biztos, hogy ez végleg eldőlt, hiszen komoly befektetési házak, mint a Deutsche Bank is méregetik azt a potenciális jövőt, amelyben a jegybanki portfóliókban is nagyobb szerepe lehet a bitcoinnak.

Kritikus hangok

Ugyanakkor egy-egy nagy esés mindig felerősíti a kritikus hangokat is. Ezek azt mondják, hogy a bankok kihagyása a rendszerből nem biztonságot jelent, hanem kockázatot, sajnos vannak biztonsági rések,

erődödnek a nemzetközi szabályozói korlátozások, mert az egyes államok (így egyébként Magyarország is) szigorúbb kereskedelmi feltételekkel próbálják meg kiszűrni a bűnözőket, a pénzmosást.

Az sem segít, hogy a bitcoin működését,

a blockchain mechanizmusait nem könnyű megérteni. a háztartások pedig több nagy megégés után már tartanak azoktól a termékektől, amelyeket nem teljesen értenek.

Vannak mindig olyan kritikusok is, amelyek a bitcoin rendszer fenntartásának, illetve az úgynevezett bányászatnak a hatalmas energiaigénye miatt utálják a kriptót. Az iráni válság fényében ez a kritika csak felerősödhet.

Ugyanakkor rögtön hozzátehetjük, hogy az a mesterséges szűkösség, vagyis az az ötlet, hogy aki hamar beszállt a bitcoinba, nagy jutalmat kapott, és a későbbiekben egyre nehezebb lesz hozzájutni ehhez a pénzszerűséghez, hatalmas siker lett. A mesterséges szűkösség remekül fenntartotta, hogy a kereslet szinte mindig nagyobb volt, mint a kínálat.

Leírni tehát biztosan nem lehet a bitcoint, bár a gyors lefutású több tízezer dolláros veszteség mindig kicsit kijózanítja a piacot, sajnos még ennél az eszköznél sincsen olyan, hogy a fák örökké nőnek, hidegzuhanyra mindig érdemes felkészülni.

(A jelen cikk nem minősül befektetési ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Bármely befektetési döntés meghozatala során szükség van egy olyan vizsgálatra, amely az adott befektető személyére van szabva)

További hírek