Gondolnák, hogy egy tyúk életén keresztül, igazi drámákat élhetünk meg? Elkészült a nemzetközi koprodukcióban, magyar állami támogatás nélkül megvalósult Tyúk egész estés mozifilm. A kultikus Taxidermiát és Hukklét rendező Pálfi György ismét vizuálisan lenyűgöző, groteszk humorban bővelkedő és lebilincselően izgalmas filmet készített, amely április 2-től látható a hazai mozikban.
A Tyúk címszereplő hőse eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen. 
Különesen érdekes és valójában sokkoló, ahogy a film elején a frissen kikelt kiscsirkéket válogatják, szortírozzák, rakják ide-oda. Főhősünk a sok sárga kiscsibe mellett az egyetlen fekete, így mindig tudjuk, épp hol jár, hova sodorja épp a gép, szelektálja az ember, és viszi a szállítószalag a célja felé.
Csakhogy a végzete elöl a mi főhősünk megszökik és elindul a nagy kalant.
Gyönyörű tengerparti tájakat és kietlen pusztaságokat is keresztező kalandjai során egy olyan igazi emberi dráma bontakozik ki előttünk, amelyet ilyen nézőpontból még biztosan nem láthattunk.
Ha az állatvilágból válogatnánk, kinek az életébe lesnénk be szívesen, a tyúk valószínűleg az utolsók között jutna eszünkbe Mégis lebilincselően izgalmas film kerekedett Pálfi György és állandó alkotótársának, feleségének, Ruttkay Zsófiának valóban szokatlan ötletéből.
Pálfi így emlékszik vissza arra, amikor keresték, melyik élőlény lenne a legmegfelelőbb főhősnek:
mentem lejjebb az embertől ellépve a kutyához, a kutyától a disznóhoz, majd jött a bárány, a haszonállatok. Ekkor találtam rá a tyúkra, ami tényleg a hierarchia legalján álló, de egyben az egyik legfontosabb élőlény. Mert mégiscsak az alapvető húst és a tojást tőle kapjuk. Ráadásul nagyon híres felmenőkkel dicsekedhet. Kíváncsi voltam, milyen lehet egy emberek számára fontos történet a tyúk szemszögéből.
Mivel filmünk főhőse úgy döntött, hogy megszökik, mielőtt a vég számára gyorsan eljött volna, a számtalan kaland, amibe bonyolódik felveti, hogy miként lehetett ezt megcsinálni egy tyúkkal.
A szerzőpáros a forgatókönyvírás alatt csak nagyjából tudta, hogyan viselkedik egy tyúk, fogalmuk sem volt arról, hogy valóban mit képes kérésre megcsinálni. Eleinte azt gondolták, szükség lesz majd CGI-ra is a film elkészítéséhez, de beszélgetve Halász Árpád állatkoordinátorral kiderült, hogy sokkal könnyebb vezetni egy csirkét, mint hitték.
Fontos eleme volt a koncepciónak, hogy tyúkként kezeljék a tyúkot, tehát ne legyenek emberi tulajdonságai: például ne tudjon evezni, mint az Áradás című animációs filmben, vagy ne tudjon beszélni, mint a kultikus malacos Babe-ben.
Arra építettek inkább, hogy egy tyúk mire képes, mit tud és hogyan él, ahelyett, hogy viselkedésidegen dolgokat kényszerítenének rá.
Meghatározó élmény volt a rendezőnek, amikor ismét testközelben találkozott egy tyúkkal:
Rájöttünk arra, hogy te jó ég, ez a tyúk egy burleszk karakter! Pont úgy mozog, mint Charlie Chaplin! Ez a kis fekete lény, csetlik-botlik, iszonyatosan aranyos, nagyon jók az arckifejezései, zseniális nézni. Nagyon alkalmas arra, hogy főszereplő legyen belőle.
Tényleg meglepő mennyire emberi arckifejezésekkel rendelkezik a tyúk, de amellett, hogy az ő sztorija, szökése, szerelmei, gyermekei is érdekesek, a mellette lévő emberek sorsa, egyéni drámái, tragédiáinak is szemtanui vagyunk. Igazi akciófilmet láthatunk.
A filmben egymást kiegészítve bontakozik ki állat és ember élete, öröme vagy tragédiája, amitől kifejezetten egyedivé válik Pálfi filmje.
A Tyúk különleges film, garantáltan még csak hasonlót sem látott eddig. Április 2-tól megnézhetik a mozikban.
