Az Egyesült Államok és személyesen Donald Trump amerikai elnök legutóbbi megnyilvánulásai nyomán a brit kormánynak fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben Európa válság esetén már nem számíthat amerikai segítségnyújtásra – áll a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiai vegyesbizottságának (Joint Committee on the National Security Strategy, JCNSS) átfogó helyzetértékelésében.
Az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjaiból álló testület 80 oldalas jelentése szerint Nagy-Britanniának folytatnia kell a stratégiai együttműködést az Egyesült Államokkal olyan területeken, amelyeken „ez gyakorlati haszonnal jár”.
A brit kormánynak azonban európai szövetségeseivel együtt világosan körvonalazott tervet kell kidolgoznia egy olyan átalakulási folyamatra, amelynek végén Európának a jelenleginél kiterjedtebb vezető szerepe lesz a NATO-ban
– áll a két parlamenti kamara közös szakbizottságának ajánlásában.
A testület szerint arra „a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre” is fel kell készülni, hogy válsághelyzet kialakulása esetén Európa nem számíthat az Egyesült Államok támogatására, és e felkészülés jegyében Londonnak az európai partnerekkel együttműködésben
beruházásokat kell végrehajtania saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére Amerika „potenciális visszavonulásának” ellentételezése végett.
A tanulmányban a parlamenti vegyesbizottság felszólítja a brit kormányt arra is, hogy e „készenléti felkészülés” során alakítson ki stratégiai kapcsolatrendszereket a NATO-n kívüli szövetségesekkel is a világ más térségeiben.
Az európai NATO-kapacitások fejlesztése mellett Nagy-Britanniának terveket kell készítenie az „eltávolodásra” az Egyesült Államoktól a kétoldalú kapcsolatok olyan területein, amelyeken nagyon jelentős az Amerikával szembeni brit függés, mindenekelőtt a nukleáris és a hagyományos védelemben, illetve a hírszerzésben
– fogalmaz a bizottsági jelentés.
A testület ezeknek az ajánlásoknak az okai között felidézi, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kilátásba helyezte az autonóm területként Dániához tartozó Grönland „megszerzését”.
A bizottság felidézi azt is, hogy ezekre a kijelentésekre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok támadást intéz Grönland ellen, akkor „mindennek vége, beleértve a NATO-t és így a második világháború befejeződése óta kialakult biztonsági rendszert is”.
A londoni parlament jelentése úgy fogalmaz: érzékelhető feszültséget keltettek a brit-amerikai kapcsolatrendszerben az olyan megnyilvánulások is, mint például a Washington által a hagyományos szövetségesekkel szemben bevezetett vámok, és ez kikezdheti az Egyesült Államokkal szembeni védelmi függés megbízhatóságát.
A bizottság szerint kedvező, hogy a brit kormány felismerte a felkészülés szükségességét egy olyan jövőbeni helyzetre, amelyben az Egyesült Államok a jelenleginél „kevésbé aktívan” járul hozzá Európa biztonságához, de még többet kell tenni annak biztosítására, hogy Európa és Nagy-Britannia hatékonyabban meg tudja védeni magát.
