Mazars: a magyar adórendszer eltér a régió főirányátől, a különadók sokasága egyedülálló

Az unión belül egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki Magyarországról a páratlanul alacsony, 9 százalékos társasági adókulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények, valamint az élénk szakmai vitát kiváltó a magas áfa, illetve a szektorális különadók a Forvis Mazars idén 14. alkalommal kiadott 2026-os kelet-közép-európai adókalauza szerint.

A legfrissebb adókalauz 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze.

Az elemzésben kiemelik: az adórendszer eltér a régióban jellemző főiránytól, a szektorális különadók sokasága egyedülálló.

A béreket terhelő adókat tekintve a régió felső harmadában van az ország, a bérköltség 41 százaléka a költségvetésbe kerül, ez magas tényleges terhet jelent az alacsonyabb jövedelműekre.

Az innovatív digitális magyar megoldások ugyanakkor – online kassza, e-szja, e-áfa, e-nyugta, ekaer, online számla, online adatszolgáltatás – a régióban vezetőnek számítanak.

A legszembetűnőbb régiós trend, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont. Az áfakulcs régiós átlagban 19 százalékos volt, a legmagasabb 27 százalék Magyarországon és 25 százalék Horvátországban.

A régió országainak mintegy felében, közöttük Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Ukrajnában egykulcsos az szja, 8–22 százalék közötti mértékkel, míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50 százalékot is meghaladhatja.

A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait – írták.

A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, Montenegróban közel egyharmadával, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Magyarországon 11 százalékkal 322 ezer forintra (838 euróra). Az elemzés készítői a január 6-i, 384,41 forintos euróárfolyamon számoltak.

Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41 százalék körüli, ami a régiós 37 százalékos átlag feletti. A 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül.

Az országok háromnegyedében az adóék három gyermek esetén sem csökken jelentősen, ahol van családi kedvezmény, ott jelentős megtakarítás érhető el az átlagbérrel számolva.

További hírek