2026-ban 1,8%-os GDP-növekedés, 3% körüli éves átlagos infláció és 5,75% körüli év végi MNB irányadó kamat várható – hangzott el a CIB Bank elemzőinek sajtótájékoztatóján. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője és Bukovszki András, a CIB Bank elemzője szerint az iráni háború alapjaiban írta át az év eleji prognózisokat, miközben a kétharmados kormányzati felhatalmazás érdemi bizalomerősítő tényező a hazai pénzpiacokon.
Romló globális kilátások az iráni háború árnyékában
A hazai gazdaság külső környezete továbbra sem támogató. Az iráni háború alapjaiban írta át az energiaárakra vonatkozó év eleji prognózisokat, így a CIB Bank elemzői a nagy gazdaságok növekedésére és inflációs pályájára vonatkozó előrejelzéseiket is módosítani kényszerültek.
A globális GDP-növekedésre vonatkozó prognózis 0,3 százalékponttal, 2,4%-ra süllyedt a megemelkedett bizonytalanság, a magasabb energiaárak, a kitermelési és szállítási zavarok, illetve a háztartások reáljövedelmének lassabb ütemű emelkedése miatt.
Egy esetleges időben közeli tartós tűzszünet vagy béke esetén is a közel-keleti szállítási útvonalak, illetve a sérült kitermelési kapacitások teljes helyreállítása több negyedévet, utóbbi esetében több évet is igénybe vehet.
A CIB Bank a Hormuzi-szoros forgalmának fokozatos helyreállásával számol, így a Brent típusú kőolaj esetében a második negyedévre 110 dollár feletti átlagos árat valószínűsít, ami az év végére 80–90 dollár közé süllyedhet.
2025-höz viszonyítva azonban éves átlagban 35%-kal magasabb árral kalkulálnak az elemzők. A kőolajár mellett a gáz-, műtrágya- és mezőgazdasági nyersanyagárakra vonatkozó előrejelzés is emelkedett, a háború hatására a globális infláció a második negyedévben 4% fölé ugrik.
A negatív hatásoknak az ázsiai gazdaságok a leginkább kitettek, az USA-t a CIB Bank a legkevésbé sérülékeny gazdaságnak tekinti, míg az európai gazdaságok a két véglet között helyezkednek el.
Az euróövezet 2026-os GDP-növekedési ütemére vonatkozó prognózis a tavalyi 1,5%-kal szemben 0,9%-os bővülésre módosult.
Az inflációs pálya ennél is erőteljesebben átalakult: a harmonizált fogyasztói árindex az őszi hónapokban 4% felett tetőzhet, éves átlagban pedig 3,3%-ra gyorsulhat a pénzromlási ütem. Az infláció csak 2027 második felében térhet vissza az EKB középtávú céljához.
Az egyszerre romló növekedési és inflációs kilátások a nagy jegybankok számára is dilemmát jelentenek. A CIB Bank prognózisa szerint az EKB esetében idén két, összesen 50 bázispontnyi monetáris szigorítás várható, mivel a háború kitörése előtt az irányadó kamat már egyensúlyi szinten állt, miközben az euróövezetben az energiaársokk inflációs hatása erősebb lehet, mint a tengerentúlon. A Fed irányadó kamata a háború kitörése előtt enyhén restriktív tartományban volt, és mivel az energiaársokk az amerikai gazdaságot kevésbé sújtja, a jegybank rövid távon nem kényszerül a kamatok kiigazítására – decemberre azonban a CIB alapelőrejelzése még mindig egy 25 bázispontos lazító lépést tartalmaz.
Hazai pálya: mérsékelt növekedés, kétharmados bizalomerősítő hatás
A magyar gazdaságot 2026-ban mérsékelt növekedés, 3% feletti infláció, kissé romló külső egyensúlyi pozíció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta jellemezheti. Az év első felében a munkaerőpiaci feszességek tovább oldódnak, az év közepétől azonban stabilizálódásra számít a CIB Bank. Az MNB a második félévben folytathatja a fokozatos monetáris normalizálást.
A megalakuló kormány kétharmados többsége érdemi bizalomerősítő tényező, ami a forint árfolyamában és az állampapír-piaci hozamokban azonnal lecsapódott, az év további részében pedig akár a beruházásokra és a fogyasztásra is jótékonyan hathat. A választás eredményének ismeretében a korábbinál erősebb forintárfolyamot és alacsonyabb hozamokat prognosztizálunk
mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
A Tisza-kormány fő gazdaságpolitikai irányai ismertek, az elkövetkezendő időszak tényleges döntéseit azonban csak fokozatosan, megismerésük ütemében lehet beépíteni az előrejelzésekbe – emiatt a következő negyedévekben a megszokottnál akár több felülvizsgálatra is szükség lehet.
A kormányváltás a 2026-os makrogazdasági pályát csak mérsékelten írja felül, így az idei évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzések érdemben nem módosultak.
A bank prognózisa szerint 2026-ban 1,8%-os GDP-növekedés, az év végére 4% körüli, kissé e szint feletti, éves átlagban 3% körüli infláció várható. 2027-re az alapforgatókönyv 2,6%-os növekedést tartalmaz, itt azonban felfelé mutató kockázatok érzékelhetőek.
Az MNB irányadó kamata az alapelőrejelzés szerint év végére 5,75%-ra süllyedhet.
A forint árfolyamába és az állampapír-piaci hozamokba a jó hírek a CIB Bank megítélése szerint már teljes egészében beépültek, rövid távon konszolidációra, kis visszarendeződésre lehet számítani.
Az iráni háború kitörése után frissített, de még a választások előtt készült forgatókönyv év végére 6,9%-os tízéves hozamot és 388-as EUR/HUF keresztárfolyamot tartalmazott; a választási eredmény ismeretében az év végi EUR/HUF és 10 éves hozam prognózist jelentősen lefele korrigálták.
Az erős felhatalmazás esélyt adhat arra, hogy középtávon a hazai gazdaság magasabb növekedési pályára álljon. Ez azonban egyelőre csak lehetőség, az átfogó szerkezeti reformok esetében nem lehet eltekinteni az implementációs kockázatoktól.
A fogyasztás húzza a növekedést, a beruházások stabilizálódhatnak
A növekedés szerkezetében idén még nem várható drasztikus változás: felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása húzhatja a növekedést. Bár a munkaerőpiac lazul, az idei évben a reálkeresetek kimagasló mértékben, közel 7%-kal nőhetnek, miközben a leköszönő kormány választások előtti intézkedései, illetve az új kormány tervezett lépései – a többi között a családi pótlék emelése, az iskolakezdési támogatás és a nyugdíjasokat érintő intézkedések – tovább növelik a háztartások elkölthető jövedelmét. A háztartások fogyasztása 2026-ban 3,4%-kal bővülhet.
A három éve folyamatosan zsugorodó beruházások esetében a CIB Bank elemzői idén stabilizációt, alacsony, egyszámjegyű növekedést várnak.
Bár a választások után megnőtt az esélye annak, hogy a vállalatok kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetben működhetnek – ami jótékonyan hathat a beruházási szándékra –, kirobbanó bővülés idén nem várható, hiszen a külső kereslet lanyha, az EU-források pedig legkorábban az őszi hónapoktól, de még inkább 2027-től segíthetik a beruházási aktivitást.
EU-források és romló költségvetés – sürgető feladatok az új kormány előtt
A kormány előtt álló feladatok közül az egyik legsürgetőbb az EU-források kiszabadítása, illetve a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára hiteles, reális makrogazdasági pályán alapuló, intézkedésekkel alátámasztott, középtávú, fokozatos költségvetési konszolidációs pálya felvázolása. A befagyasztott EU-forrásokkal kapcsolatban a kétharmados felhatalmazás birtokában viszonylag gyors haladásra lehet számítani: egyrészt a szükséges törvényalkotási folyamat (a 27 szupermérföldkő és a horizontális feljogosító feltételek teljesítése) gyorsan véghezvihető, másrészt az erős felhatalmazás miatt az EU-tól is pozitív hozzáállást vár a CIB Bank.
Az elemzői várakozás szerint az RRF-pénzek nem vesznek el, illetve az év végére a kohéziós források is hozzáférhetővé válhatnak. Az uniós források beáramlása 2027-től kezdődően fokozatosan fejti majd ki pozitív növekedési és költségvetési hatását.
Az új kormány kifejezetten rossz állapotú költségvetést örököl: az első negyedévben a deficit az éves terv 83%-át érte el, a 12 havi gördülő egyenleg a GDP 7,5%-a körül alakult. A vártnál magasabb első negyedéves hiány és a Tisza-kormány eddig bejelentett intézkedései a CIB Bank által korábban prognosztizáltnál magasabb 2026-os deficit irányába mutatnak. Az év egészében a költségvetési hiány 6% felett alakulhat, ami tovább emelkedő adósságrátát vetít előre. Az emelkedő hiány a többi között a tervezettnél alacsonyabb növekedésnek és a választások előtti, valamint az új kormány által tervezett fiskális intézkedéseknek köszönhető.
Középtávon a kiadási oldalon a közbeszerzések reformja, az állami támogatások és kiadások felülvizsgálata, a presztízsberuházások törlése, és általánosságban a pazarlás megszüntetése növelheti a mozgásteret. Hasonlóképpen az alacsonyabb hozamkörnyezet – amennyiben tartósnak bizonyul – mérsékelheti az adósságfinanszírozás költségeit. Ezek a hatások azonban csak időben elnyújtva, fokozatosan jelentkeznek. Az idei évi magasabb hiányt a piac és a hitelminősítők is tolerálni fogják, így 2026-ban a CIB Bank nem számít arra, hogy az ország adósságbesorolása romlana.
Infláció: kedvező kiindulópont, de bizonytalan lefutás
Az energiaársokk kifejezetten kedvező kiinduló helyzetben érte a hazai gazdaságot: februárban többéves mélypontra, 1,4%-ra esett az éves fogyasztói árindex. Bár márciusban innen 1,8%-ig kapaszkodott vissza, az első negyedév átlagában így is 2% alatt, évek óta nem látott alacsony szinten állt a pénzromlási ütem. A 2025-ös magas bázis, az idei év elején elhalasztott adóemelések, az árréssapkák fenntartása, illetve a januári szokatlan hidegre adott kormányzati válasz technikailag drasztikusan fékezte az inflációt. Ugyanakkor az év eleji átárazások mértéke, a KSH maginflációs indexe, illetve az MNB alapfolyamatokat megragadó mutatói is mérséklődő inflációs nyomást jeleztek. Az üzemanyagár-sapka átmenetileg szintén tompítja az energiaársokk inflációs hatását.
A 2026-os inflációs lefutást a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi: az ársapkák és árrés-sapkák eltörlésének időzítése, az év elejéről elhalasztott adóemelések (jövedéki adó, inflációkövető emelések) megjelenése az árindexben mind nehezíti az éves lefutás prognosztizálását. Az energiaársokk indirekt hatásai a második félévben emelhetik a pénzromlási ütemet, az erősebb forintárfolyam viszont mérsékli ezt a hatást. A CIB Bank prognózisa szerint év végére a teljes fogyasztói árindex a jelenlegi 1,8%-os szintről kissé 4% fölé emelkedik, az éves átlagos infláció pedig 3% körül alakulhat.
MNB és forint: esély a fokozatos lazításra
A 2025-ös év egyik fontos hazai eseménye volt az MNB vezetésében bekövetkező váltás. A korábbi időszakkal összehasonlítva kiszámíthatóbb monetáris politika és a világos, transzparens kommunikáció érdemben erősítette a jegybanki hitelességet, ezzel hozzájárulva a többi között a pénzpiaci stabilitáshoz. A Monetáris Tanács 2025-ben nem nyúlt az irányadó kamathoz; 2026 februárjában végrehajtottak egy 25 bázispontos monetáris lazítást, amit azonban márciusban és áprilisban nem követett újabb kamatcsökkentés.
Az egyidejű reálkamat masszívan pozitív tartományban áll, a kamatkondíciók pedig még a vártnál valamivel magasabb inflációs pálya mellett is szigorúnak tekinthetők. Amennyiben a külső kockázati hangulat nem romlik, a zárolt EU-forrásokkal kapcsolatban pozitív előrelépés történik, illetve a hazai pénzügyi piacok stabilitása is fennmarad, az év további részében esélye lehet a fokozatos monetáris lazításnak. Decemberig 1–2 negyed százalékpontos kamatcsökkentést tartunk reálisnak, így az MNB irányadó kamata 5,75–6% között zárhatja az évet
emelte ki Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
A forint 2025-ben jelentős erősödést mutatott az euróval szemben. Az idei év elején a választási eredménnyel kapcsolatos pozitív várakozások a továbbra is magas kamatkülönbözettel megtámogatva további nominális felértékelődést okoztak, majd a választási eredmények újabb lökést adtak az erősödésnek – az EUR/HUF keresztárfolyam május elején 355-ig süllyedt.
Az év hátralévő részében ennél valamivel magasabb átlagos EUR/HUF kurzusra lehet számítani. A belföldi pozitív hírek beárazódását követően az árfolyam alakulásában ismét nagyobb szerepet kaphat a külső kockázati hangulat alakulása. A korábbi 400-as szintek újbóli elérése azonban a CIB Bank alapforgatókönyvében nem szerepel. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a külső kapcsolatok normalizálódása, a blokkolt EU-forrásokhoz való hozzáférés, a lehetséges euróbevezetés mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a kockázati prémiumot. Emellett a jegybanktól továbbra is óvatos, körültekintő, az árfolyam stabilitását nem veszélyeztető monetáris politikai lépésekre lehet számítani.
| CIB Előrejelzés | |||||
| (éves átlagos változás, ha másként nincs jelölve) | |||||
| 2025 | 2026 | 2027 | 2028 | 2029 | |
| GDP | 0,4 | 1,8 | 2,6 | 3 | 2,8 |
| Háztartások fogyasztása | 3,5 | 3,4 | 3,2 | 2,6 | 2,4 |
| Beruházások | -4,3 | 1,3 | 4,0 | 5,2 | 4,3 |
| Ipari termelés | -3,2 | 2,8 | 4 | 4,8 | 3,8 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,4 | 4,6 | 3,6 | 3,4 | 3,4 |
| Bruttó keresetek | 9,1 | 9,8 | 8,5 | 6,5 | 5,5 |
| ÁHT-egyenleg (GDP %-a) | -4,7 | -6 | -4,9 | -4 | -3,7 |
| C/A egyenleg (GDP %-a) | 1,3 | -0,6 | 0,4 | 1,0 | 1,1 |
| Fogyasztói árindex, (éves átlagos %) | 4,5 | 3,0 | 3,8 | 3,4 | 3,3 |
| MNB alapkamat (%, időszak vége) | 6,25 | 5,75 | 5 | 4,5 | 4,5 |
| EUR/HUF (időszak vége) | 384,7 | 363,0 | 366,6 | 368,5 | 368,5 |
| EUR/HUF (éves átlagos) | 397,7 | 366,5 | 364,8 | 367,5 | 368,5 |
| 10 éves MÁK hozam, (időszak vége, %) | 6,89 | 5,96 | 5,87 | 5,70 | 5,40 |
| 10 éves MÁK hozam, (éves átlagos, %) | 6,93 | 6,17 | 5,95 | 5,77 | 5,54 |
| 3 havi Bubor (időszak vége, %) | 6,49 | 5,73 | 4,84 | 4,55 | 4,55 |
| 3 havi Bubor (éves átlagos, %) | 6,50 | 6,03 | 5,24 | 4,81 | 4,55 |
