Az elveszett visegrádi Királyi palota megtalálásának érdekes története

Az egykori, csodálatos visegrádi Királyi palotát már majdnem teljesen betemette a föld, amikor Schulek János 1934 szilveszterén egy kert végében lévő támfalnál ásatásba kezdett. Buzás Gergely, a visegrádi MNM Mátyás Király Múzeum igazgatója mutatta meg, hogy a régészek mit tártak fel és építettek újjá azóta.

Visegrádon a Duna közelében található a Királyi palota és a Salamon-torony, illetve a Várhegy tetején a Fellegvár. Kik építtették a palotát? Milyen lehetett a középkorban?

A visegrádi Királyi palotát I. Károly (közismertebb nevén Károly Róbert, uralkodott: 1308–1342) alapította és Nagy Lajos (1342-1382) megrendelésére építették fel. Később Mátyás király alatt újították fel és bővíttették ki a XV. században. Ulászló uralkodása alatt, 1510 környékén készült el teljesen, akkor lehetett a legszebb. Két latin nyelvű leírás is fennmaradt a palotáról: Antonio Bonfini több művében is írt róla, illetve közvetlenül a Jagelló-kor után Oláh Miklós humanista tudós is készített egy leírást. A középkor végi palotáról írt pontos és részletes leírása nagyon sokat segít nekünk abban, hogy rekonstruáljuk, hogy milyen is volt az épület-együttes. 1544-ben a törökök elfoglalták Visegrádot. Ők csak a várat használták, a palotát nem, az lassú pusztulásnak indult. A XX. század elejére majdnem teljesen betemette a föld, és már senki nem tudott róla, hogy ezen a helyen volt a palota.

Ki találta meg az elveszett palotát? Hogyan sikerült neki?

A Fellegvár és a Salamon-torony romjaiból a XIX. században is még magas falak álltak. A magyar műemlékvédelem egyik első nagy vállalkozása volt a visegrádi vár helyreállítása. A Salamon-toronyból egy királyi vadászkastélyt szerettek volna kiépíteni Ferenc József számára. Az utóbbi munkával Schulek Frigyest bízták meg, aki a budai Halászbástyát és a Mátyás templom felújítását tervezte. Az 1880-as években ez a munka megszakadt. Fia, Schulek János később, az 1920-as években visszatért Visegrádra, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából folytassa a Salamon-torony és a fellegvár helyreállítását.

Ő akkor kezdte el keresni a palotát. A palota helye eddigre feledésbe merült, volt, aki a létezését is megkérdőjelezte. Visegrád már a középkorban is város volt, tehát mindenhol voltak középkori maradványok.

A palotából már csak egyetlen nagyobb fal látszott, a palota közepén lévő egykori díszlépcső mögött, ami egy gyümölcsöskert támfalaként működött a XX. században. A lépcső boltválla is látható volt rajta, tehát az a kiálló erős, fekvő lap, amelyre a boltív, boltozat támaszkodik.1934-ben jött rá Schulek János, hogy ez a palota maradványa.

Nagyon jól ismerte ezt a területet, mert a gyerekkorában gyakran szállt meg apjával abban a házban, ami a palota romjaira épült. Oláh Miklós esztergomi érsek, aki még fénykorában láthatta a palotát, említi, hogy egy nagy díszlépcső volt a palota közepén. Schulek János tudott a falmaradványról és az egykori lépcsőről is, és nagyon helyesen összekapcsolta a két információt. Azt gondolta: lehet, hogy ez a díszlépcsőnek a maradványa. 1934 szilveszter napján elkezdett ásni és szerencsés módon rábukkant a palota romjaira a kert végében. A fenti fekete-fehér képen látható, amit Schulek János már ismert. A díszlépcsőt egykor egy boltozat tartotta, és 1934-ben a boltozatnak az indítása, a boltív „eleje” volt meg, az látszódott a falon. Schulek János építész volt, és felismerte, hogy ez egy boltindítás, és azt gondolta, hogy ez a leírásból ismert lépcső. Ezután kezdte meg a módszeres feltárást. Mára helyreállították a boltívet és a lépcsőt is, ahogy az alsó, színes képen látni. Schulek János először az emeleti szinteket tárta fel, aztán rájött, hogy van alatta még egy szint. 1940-ben találta meg a díszudvart, a közepén a Herkules-kútnak a maradványaival. Utána jött a háború, ami alatt leállt az ásatás, és 1949-ben Schulek János meghalt. Viszont mára nagyon sok mindent sikerült feltárni, és az elődeim alatt, illetve az én vezetésemmel részben újjáépítettük a palotát.

Melyik korszakból származik az épület-együttes, amit ma látunk?

1323-tól kezdve királyi székhely volt Visegrád, és 1408-ig az is maradt, de Mátyás udvara már Budán volt. Ugyanakkor a visegrádi palota így is egy nagyon kiemelt helyszín volt. A ma látható épületeket Nagy Lajos király emelte a 14. század közepén, második felében. Ez már Mátyás korában, az 1470-es, ’80-as években egy régi épület-együttes volt: több mint 100 éves volt abban az időben. Emiatt nyilván már nem volt eléggé jó állapotban ahhoz, hogy a király használja. Mátyás 1476 után elkezdett egy nagy renoválást, ami körülbelül 10 évig tartott. 1486 körül fejezték be. Ez tulajdonképpen az utolsó állapota, tehát ezután már csak a török kori pusztulás következik. A feltárásokon a Mátyás-kori állapotot lehetett elsősorban rekonstruálni.

Ha ma valaki eljön Visegrádra, akkor elsősorban ezt a Mátyás-kori átépített állapotát láthatja a palotának. A palotának van még egy nagyon izgalmas része, ez a mellette lévő ferences kolostor, ahol már eleve úgy folytattuk a feltárásokat az 1980-as évektől kezdve, hogy lefedtük, megvédtük a falakat.

Ott lehetséges lenne úgy megmutatni a romokat, ahogy fennmaradtak, tehát egy védőépületet kellene föléjük építeni, és be lehetne mutatni, hogy a palota is ugyanúgy került elő. A palota újjáépítése már 50 éve folyik, tehát most már nem lehet azt látni, hogy mi az, ami megmaradt belőle és mi a közelmúlt-béli ráépítés. Mind a kettőnek meg van a nagyközönség szemében az érdekessége: a romoknak is, illetve a Mátyás-kori rekonstruált palotának is.

Vannak tervek a jövőre nézve?

Lehetséges lenne a palotának egy olyan helyreállítása, ahol az egész középkori épület-tömeget újjáépítenénk. A belső tereknek azonban csak egy részét lehet rekonstruálni. A többiben egy modern múzeumot tudnánk kialakítani, ahol az itt feltárt leleteket, szobrokat, mindennapi tárgyakat be tudnánk mutatni. Az 1930-as évek óta gyakorlatilag folyamatosan folynak a   kutatások, és ezzel párhuzamosan a műemléki helyreállítások is. 1991 és 2010 között volt egy nagy kutatási és helyreállítási periódus, tulajdonképpen annak az eredménye az, amit most lehet látni. 2010-ben azonban ez pénz hiányában leállt. 2024 végén újraindult az ásatás, azonban sajnos ezt is másfél év után leállították. Nem kaptunk több pénzt erre. Jelenleg nem látjuk, hogy hogyan tudjuk folytatni, de reménykedünk benne, hogy ezt a programot újra lehet indítani előbb-utóbb. Talán lesz arra lehetőség, hogy folytassuk az ásatásokat, illetve meginduljanak újra a helyreállítások is.