Májusban halt meg a dán Ole Nydahl, közismertebb nevén Láma Ole Nydahl az egyik legbefolyásosabb és legmeghatározóbb nyugati buddhista tanító, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy a tibeti buddhizmus, azon belül is a Karma Kagyü tradíció gyökeret verjen és elterjedjen a nyugati világban. Az ő és feleségének találkozását mutatja be 16. Karmapával a 20. század egyik legjelentősebb buddhista vezetőjével a Találkozás a Buddhával című dokumentumfilm. Az alkotás csodálatos világba varázsolja a nézőt, bár a 145 perc hosszúságú mozi terjedelme azért kihívás elé állítja nézőt.
Egy rendkívüli vallási vezető, a 16. Karmapa (1924-1981) életének és örökségének lenyűgöző portréja, és egy nem mindennapi találkozás története, amely megváltoztatta a nyugati világ spirituális térképét – ezt nyújtja György-Kessler Márta Találkozás Buddhával című dokumentumfilmje.
A rendező maga is gyakorló buddhista.
16. Karmapa
A Dalai Láma a tibeti buddhizmus egészének legismertebb arca (és a Gelug iskola feje), a Karmapa pedig a Karma Kagyü iskola – az egyik legősibb tibeti buddhista vonal – legfelsőbb szellemi vezetője.
A Karmapák történelme rendkívül különleges. Ők alkotják Tibet legelső tulku (tudatosan újraszületett) mestervonalát, amely még a 12. században kezdődött – jóval a Dalai Lámák intézménye előtt. Minden Karmapa halála előtt hátrahagy egy pontos leírást arról, hogy hol, milyen szülőktől és milyen jelek kíséretében fog újra megszületni.
A film bemutatja, hogy született újjá 16. Karmapában elődje és hogy vált korának egyik legbefolyásosabb buddhista vezetőjévé.
A tibeti buddhizmus karma kagyü vonalának vezetőjeként tisztelt lámát sokan „élő Buddhának” és a „jógik királyának” nevezték. Karmapa személye és tanítása ma is emberek millióira hat világszerte.
Azt is megtudjuk, hogy amikor Kína 1959-ben megszállta Tibetet, a 16. Karmapa – felismerve a veszélyt – sokszáz követőjével, szent tárgyakkal és szövegekkel együtt elhagyta az országot. Bhutánon keresztül Indiába, majd Sikkimbe menekült, ahol felépítette a híres Rumtek kolostort, amely a vonal új székhelye lett.
Az út a hippikorszaktól a megvilágosodásig
A filmből megismerjük a dán származású 1941-ben született, rendkívül jóképű fiatal Ole Nydahlt, aki rendkívül karizmatikus és formabontó személyiség, valamint feleségét Hannah Nydahlt, akivel együtt a ’60-as évek hippi kultúrájának aktív részesei voltak, és hozzájuk hasonlóan ők is a tudattágítást, a szabadságot és az élet mélyebb értelmét keresték.
Kábítószert csempésztek Nepálból, amikor egy alkalommal találkozásuk megváltoztatta az ő életüket és kihatással volt a nyugati világ szellemi életére is.
Ők lettek a Karmapa első nyugati tanítványai. Éveken át tanultak a Himalájában, komoly meditációs elvonulásokon vettek részt, majd a Karmapa felkérte őket, hogy vigyák el a Karma Kagyü buddhizmus tanításait Nyugatra.
Lama Ole Nydahl hatszáz buddhista központot alapított a világ számos pontján, élete és stílusa azonban cseppet sem hasonlít a hagyományos, kolostorokban élő keleti szerzetesekéhez. Magyarországon is igen aktív közösséget hozott létre.
Összességében Ole Nydahl egy élő hídszerepet töltött be Kelet és Nyugat között: egy dán fenegyerek, aki a tibeti lámák legmagasabb szintű tanításait hozta el a modern nagyvárosok lakóinak.
György-Kessler Márta rendező, producer és író nem először nyúl a buddhizmus témájához.
Adam Pennyvel, a The Beautiful Truth filmgyártó cég vezetőjével közösen készítette Angliában 2014-ben az Ole feleségéről szóló Hannah – A buddhizmus útja Nyugatra című dokumentumfilmjét, amely világszerte nagy sikert aratott. Ez a projekt komoly tapasztalatot jelentett számára producerként és rendezőként egyaránt.
Bár György-Kessler kezdetben nem tervezte, hogy új filmet készít, hatalmas érdeklődéssel találkozott a Hannah – A buddhizmus útja Nyugatra különböző országokban tartott vetítésein és közönségtalálkozóin.
Azt tapasztalta, hogy sokan szerettek volna még többet megtudni a 16.Karmapáról és Hannah férjéről, Ole Nydahlról, valamint általában a tibeti buddhizmusról. Alkotótársai örömmel fogadták az ötletet, és szívesen dolgoztak együtt ismét György-Kesslerrel egy olyan film megvalósításán, amelynek fókuszában már ezek a témák állnak.
Ezt követően, amikora dán buddhista tanító, Ole Nydahl Magyarországra érkezett, György-Kesslernek sikerült találkoznia vele, és ez az élmény számára fordulóponttá vált.
Hitelesség
A Találkozás a Buddhávaltöbbéves, összetett és sokrétegű alkotási folyamat eredménye.
Egy ilyen film esetében elengedhetetlen a hitelesség. A Találkozás a Buddhával nem egyszerűen személyes benyomásokból vagy kreatív intuíciókból épül fel, hanemkomoly szakmaiés szellemi háttértámogatással készült. A cél az volt, hogy a film ne csupán hangulatában, hanem tartalmában is autentikusan mutassa be a 16. Karmapa és Láma Ole Nydahl történetétés jelentőségét
fejti ki a rendező.
Archív anyagok és animáció
A film egyik erőssége a gazdag archív anyaghasználat.
György-Kessler szerint ez a dokumentumfilmek egyik legnagyobb kihívása: rengeteg kutatást, keresést és sokszor valódi„detektívmunkát” igényel. A stáb szerencsés volt, mert sikerült olyan privát felvételekre is rátalálni, amelyek a ’60-as években készültek Észak-Indiában, a Himalájában, azon a vidéken, ahol Ole és Hannah Nydahl először találkozott a Karmapával.
Emellett francia televíziós archívanyagokat és más gyűjteményekből származó felvételeket is felhasználtak.
Az archív képek mellett animációs szekvenciák is helyet kaptak a filmben. Ezek szerepe elsősorban az volt, hogy vizuálisan is megjeleníthetővé tegyék azokat a történeteket, helyzeteket és emberi viszonyokat, amelyekről sem fotó, sem mozgóképes felvétel nem maradt fenn.
A Buddhizmus
György-Kessler Márta tapasztalatai szerint a Találkozás a Buddhával széles közönséget szólít meg.
A külföldi vetítéseken világosan látszott, hogy nemcsak gyakorló buddhistákat érdekli a film, hanem szinte mindenkit. Különösen emlékezetes élmény volt számomra, hogy fiatal nézők–akár 14-18 évesek is–odajöttek hozzám a vetítések után, és azt mondták: számukra is érdekes és izgalmas volt ez atörténet. Ez megerősített abban, hogy a film valóban képes generációkon átívelően megszólítaniaz embereket
meséli a rendező.
Márta szerint a nézőket elsősorban a személyes viszonyulásuk érdekli az idealizmushoz, a tudat szabad természetéhez és egy komfortzónán kívüli életformához, amely számtalan lény javára válik, valamint a mulandósághoz és a halálhoz.
Ez a film a nyugati és a keleti világ találkozásáról is szól. Egyrészt van a tradicionális buddhista vonala, másrészt pedig ott van Ole Nydahl, egy modern, dán hippi története, aki később maga is láma lesz. Kontrasztot képez, hogy megértsük és ráérezzünk: ez a kétélet felfogás nagyon különbözőnek tűnik, ugyanakkor nagyon is összefügg
fejti ki gondolataita rendező.
A film csodálatos és egy eddig teljesen ismeretlen világba viszi el a legtöbb nézőjét. Érdemes mindenkinek megnézni, aki egy kicsit is érdeklődik a keleti bölcseletek vagy a belső béke keresése iránt vagy kiváncsi arra, miért terjedt el robbanászszerűen a buddhizmus a nyugati világban. Bár a dokumentumfilm közel 2,5 óráig tart, ami valóban kihívás elé állítja a nézőt, de a produkció egy rendkívül fontos, hiánypótló témát boncolgat, és a játékidő minden egyes percében olyan értékes, mély információkat közöl, amelyek nélkül nem érthetnénk meg ennek a szellemi útmutatásnak a valódi súlyát és kulturális jelentőségét.
Eredeti cím: Meeting the Buddha
Gyártó: The Beautiful Truth
Hossz: 145 perc
Országos bemutató: 2026. június 25.
Magyarországon forgalmazza a Mozinet
