A magyar családok reáljövedelme 70 százalékkal nőtt 2010 óta – a GKI elemzése szerint azonban a növekedés kettészakította az országot: a többgyerekesek átlag fölé kerültek, a gyermektelen és egygyerekes családok viszont továbbra is az átlagos életszínvonal alatt élnek.
A kutatóintézet az új magyar kormány előtt álló gazdasági kihívásokat bemutató sorozatának hetedik elemzésében a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetével foglalkozik.
Az MTI-nek küldött elemzésben kiemelik:
a KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott, átlagosan 70 százalékkal nőtt a reáljövedelmük.
Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a 2, illetve a 3 vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.
A gyermek nélküliek és az egy gyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.
Ebben a lemaradásban az elemzés szerint a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára – ezzel ösztönözve a gyerekvállalást -, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.
Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően – 2024-ben már csak 6-8 százalékot.
Ehhez hasonlóan a GYES értéke is csökkent, az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.
Megjegyezték, az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.
Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül.
Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.
Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak – fejti ki a GKI.
A 2, 3 vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javul,: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükséges. Ezzel szemben a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.
Arra is kitértek, hogy új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó GYES-t, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük).
Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése – ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt.
Ezek a támogatások – az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben – amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet – arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint.
