Az erekciós zavar korai figyelmeztető jele lehet a szívrohamnak, a stroke-nak, a cukorbetegségnek és a demenciának is. Kutatók szerint itt az ideje, hogy a betegek és az orvosok egyaránt komolyan vegyék a problémát – hívja fel a figyelmet a BBC cikke.
Az erekciós zavart akár néma járványnak is nevezhetnénk.
Számos felmérés szerint a 40 év feletti felnőtt férfiak több mint felének problémája van az erekcióval, mégis csak kevesen hajlandóak beszélni erről a problémáról a szeretteikkel.
Ha a téma egyáltalán szóba kerül a beszélgetésekben, gyakran inkább ugratás és viccelődés tárgya, semmint egy közelgő súlyos betegség vészjósló jele.
Pedig a legújabb kutatások tömege szerint a férfiasság gyakran az általános egészségi állapot barométere: az erekciós zavar ugyanis számos súlyos kórkép – köztük a diabétesz, a szívroham, a stroke és a szellemi leépülés – előfutáraként működik.
Ez a „kanári a szénbányában” – fogalmazott Emmanuele Jannini, a római Tor Vergata Egyetem szexológusa, aki a közelmúltban tudományos kötetben foglalta össze az eddigi bizonyítékokat.
Az erekciós zavarok hatékonyabb szűrésével az orvosok képesek lennének diagnosztizálni a férfiak egészségét fenyegető komoly veszélyeket még azelőtt, hogy a betegség túlságosan előrehaladott állapotba kerülne.
A férfiak szemérmessége és a szexuális egészségüket övező hallgatás miatt azonban rengeteg értékes lehetőség vész el. Az alábbiakban bemutatjuk, mit kell tudni erről a rendkívül gyakori panaszról, és miért kellene, hogy azonnal megszólaltassa a vészjelzést az orvosok fejében.
Vízvezeték-problémák a háttérben
Mint oly sok orvosi állapot esetében, az erekciós zavar pontos előfordulási gyakorisága is attól függ, hogyan definiáljuk és mérjük azt. Ennek eredményeképpen a tanulmányok a globális előfordulást a felnőtt férfiak körében egészen tág határok, 3% és 76,5% között határozzák meg. Az egyik legnagyobb és legrészletesebb felmérés azonban – amely mintegy 1200 alanyt vizsgált részletes kérdőívek segítségével – kimutatta, hogy
a 40 éves férfiak 39%-a tapasztal rendszeresen valamilyen fokú impotenciát, ez az arány pedig 70 éves korra 67%-ra emelkedik.
Az erekciós zavarral küzdő férfiaknál 59%-kal nagyobb a koszorúér-betegség és 34%-kal nagyobb a stroke kialakulásának kockázata.
Mechanikai szempontból az erekciós zavar lényegében vízvezeték-probléma. A hímvessző teljes hosszában két szivacsos szerkezet, az úgynevezett barlangos testek (corpora cavernosa) futnak végig, amelyek alaphelyzetben ernyedtek. Amikor a férfi szexuálisan izgalomba jön, az agy jeleket küld a hímvessző artériáit körülvevő izmok ellazítására, ami intenzív véráramlást indít el mindkét hengerszerű szervbe. Ahogy ezek tágulnak, a barlangos testek megnyúlnak, és összenyomják a vért a hímvesszőből kivezető vénákat, így csapdába ejtik a vért a szerv belsejében.
Mint egy levegővel megtelő lufi, a szerv megduzzad és megkeményedik. Bármi, ami csökkenti a vér felhalmozódását a hímvessző „csőrendszerében”, rontja a férfi képességét az erekció elérésére vagy fenntartására.
A probléma gyakran pszichés eredetű. Az adrenalinnal és kortizollal járó stresszreakció a vérerek összehúzódását okozhatja, ami megakadályozza a barlangos testek merevedését. A megemelkedett stresszszint a tesztoszterontermelésbe is bezavarhat, ami csökkenti a libidót és gátolja az izgalmi állapotot. (Fontos megjegyezni, hogy a mirigyrendszeri betegségekben, például hipogonadizmusban szenvedőknél szintén csökken a tesztoszterontermelés, így ez is szerepet játszhat.)
Nem beszélve arról, hogy a stressz gyakran a figyelem általános elterelődésével jár, ami megnehezíti, hogy az illető a szexre fókuszáljon.
Ennek komoly evolúciós oka volt: ha a stressz leállítja az izgalmat, az biztosítja, hogy a szervezet tartalékolja az erőforrásait a túléléshez a veszélyes pillanatokban.
„Ha a környezet kockázatos, fontos, hogy ne a szaporodás legyen az elsődleges” – mondja Jannini. A modern világban azonban számos olyan okból élünk át stresszt, ami nem jelent életveszélyt, így ez a védelmi mechanizmus a kelleténél gyakrabban léphet működésbe.
Szív- és agyi problémák
Sok esetben az erekciós zavar sokkal átfogóbb egészségügyi problémákat is tükrözhet.
Egyfelől eredhet érelmeszesedésből (atherosclerosis) – egy olyan állapotból, amely során a vérerek megkeményednek és beszűkülnek, ami a szívbetegségek egyik legfőbb kockázati tényezője.
Mivel a hímvessző artériái a legkisebbek közé tartoznak az emberi testben, gyakran ezek mondják fel először a szolgálatot, így az erekciós zavarok az ilyen típusú szívelégtelenségek hírnökeként szolgálhatnak.
Egy 154 794 személy adatát elemző tanulmány kimutatta, hogy az erekciós zavarral küzdő férfiaknál 59%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki koszorúér-betegség, és 34%-kal nagyobb volt a stroke esélye.
Az érrendszer egészségének kiváló mérőeszköze a megfelelő erekció
mutat rá Michael Carroll, a Manchester Metropolitan University reprodukciós tudományok szakértője, a témában hamarosan megjelenő szakkönyv szerzője.
Van néhány előzetes bizonyíték arra is, hogy a hímvessző nem megfelelő egészségi állapota a kognitív hanyatlás előszele is lehet: egy tajvani tanulmány szerint azoknál a férfiaknál, akiknél erekciós zavart diagnosztizáltak, egy hétéves követési időszak alatt 68%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia.
A hímvesszőhöz hasonlóan az agyunknak is jó vérellátásra van szüksége ahhoz, hogy hozzájusson a tápanyagokhoz, és megtisztuljon a toxikus salakanyagoktól.
A cukorbetegséggel való összefüggés
Az erekciós zavarok nyomon követése különösen fontos lehet a cukorbetegség kockázatának kitett emberek számára, a diabétesz ugyanis különböző mechanizmusokon keresztül károsíthatja a keringési és az idegrendszert.
Például a vércukorszint-ingadozások – amelyek gyakoriak a betegség nem megfelelő kezelése esetén – ahhoz vezethetnek, hogy a felesleges glükóz megtapad az érfal fehérjéin. Emiatt a vérerek elveszíthetik rugalmasságukat; ezt a folyamatot glikációnak (cukrosodásnak) nevezik. Az érelmeszesedéshez hasonlóan ez is gátolja a hatékony véráramlást a test azon részeibe, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, és a hímvesszőben található kényes erek gyakran az elsők között károsodnak.
A cukorbetegség és az erekciós zavar közötti kapcsolat rendkívül erős
mondja Bogdan Vlacho, a spanyolországi Barcelonában található Sant Pau Kutatóintézet munkatársa.
A 2-es típusú cukorbetegséggel élő férfiaknál körülbelül háromszor nagyobb a valószínűsége az erekciós zavar kialakulásának, mint a cukorbetegség nélkül élőknél.
A bizonyítékok egy közelmúltbeli áttekintése során Vlacho azt is megállapította, hogy a cukorbetegséggel és erekciós zavarral egyaránt küzdő betegeknél lényegesen nagyobb a valószínűsége a „perifériás neuropátia” – a kéz- és lábfej idegkárosodása – kialakulásának, mint a kizárólag cukorbetegséggel élőknél. Náluk szintén nagyobb a retinopátia kockázata, ami vaksághoz vezethet, valamint a sebgyógyulási zavaroké, ami esetenként amputációt vonhat maga után.
Ennek ellenére az erekciós zavar szűrése a cukorbetegek körében nem számít bevett gyakorlatnak. „
Az egészségügyi szakemberek nem beszélnek a betegekkel erről a problémáról
mondja Santiago Martinez, a Barcelonai Egyetem endokrinológusa, a tanulmányok áttekintésének társszerzője.
Lehetséges terápiák
Az Egyesült Királyságban a The Urology Foundation (Urológiai Alapítvány) által végzett felmérés szerint az erekciós zavarral küzdő férfiak több mint fele az állapottal járó szégyenérzet és szorongás miatt nem kért orvosi segítséget, 20%-uk pedig azt nyilatkozta, hogy inkább egy hónapig nem inna sört, minthogy egészségügyi szakemberhez forduljon a panaszával.
Carroll szerint azonban minden erekciós zavart tapasztaló férfinak segítséget kellene kérnie. Ezáltal nemcsak egy önmagában is jelentős boldogtalanságot és stresszt okozó problémától szabadulhatnának meg, hanem egy olyan értékes párbeszédet is elindíthatnának az általános fizikai egészségükről, amely akár életmentő is lehet. „A probléma korai kezelése a kulcs” – teszi hozzá.
Végül is az erekciós zavar nem egy gyógyíthatatlan állapot.
Az olyan gyógyszerek, mint a Viagra (szildenafil), tágítják a hímvessző vérereit – ám egyes eseti beszámolók arra utalnak, hogy azoknál a betegeknél, akik a szexuális életük javítása érdekében szedték ezeket a tablettákat, a szív- és érrendszeri állapotuk is javult, beleértve a szívelégtelenség csökkent kockázatát is –, bár ezt klinikai vizsgálatokkal még nem bizonyították. (A Viagrát eredetileg magas vérnyomásban szenvedő betegek szív- és érrendszeri kezelésére fejlesztették ki, mielőtt a kutatók felfedezték volna a mára híressé vált mellékhatását).
Ezek a gyógyszerek egy több mint 885 000 beteg adatát elemző tanulmány szerint akár a demencia kialakulásának esélyét is csökkenthetik: a kutatás megállapította, hogy a felére csökkent a kockázata az Alzheimer-kór megjelenésének.
Ha a legkevesebbet is vesszük: ha megemlíti az erekciós zavarát egy orvosnak, ő kiszűrheti a szívbetegségek olyan gyakori kockázati tényezőit, mint a magas vérnyomás és az érelmeszesedés, valamint tanácsot adhat az olyan problémákkal kapcsolatban, mint az elhízás, ami hozzájárulhat a rossz szív- és érrendszeri egészséghez.
Martinez és Vlacho ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatások még gyerekcipőben járnak az erekciós zavarra ható terápiák egyéb előnyeit, illetve azt illetően, hogy képesek-e csökkenteni a többi szövődmény kockázatát.
