Oroszország az Ukrajna elleni indított invázióban már több embert vesztett, mint a hadtörténelem egyik legvéresebb ütközetének titulált sztálingrádi csatában. Egy friss tanulmány szerint eddig az oroszok mintegy 450 000 emberéletet vesztettek, de a sebesült, eltünt katonákat is beleszámolva a veszteség már 1,4 millió fő, ami a lakosság egy százalékát teszi ki. Az ukrán elesettekel együtt kétmillió főre teszik az összes emberveszteséget.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által végzett kutatás becslése szerint Oroszország 1,4 millió fős veszteséget szenvedett el – beleértve az elesett, megsebesült és eltűnt katonákat –, ami megdöbbentő szám, és az ország lakosságának nagyjából 1%-át teszi ki.
A veszteségek nem egyenletesen oszlanak meg Oroszország-szerte: a szegényebb területek és az etnikai kisebbségek jelentősen magasabb veszteségrátát szenvednek el. Az orosz ellenzéki médiában egyre gyakoribbá válnak a történetek arról, hogy kis, eldugott falvak férfi lakossága szinte teljesen oda lett – írja a CNN. A tanulmány szerint Oroszország jelenleg nem képes olyan ütemben új csapatokat toborozni, amilyen ütemben elveszíti őket.
„Ezek az arányok elképesztőek” – mondta Seth G. Jones és Riley McCabe, a tanulmány szerzői.
Az Ukrajnában elszenvedett orosz halálos áldozatok száma több mint négyszerese az összes amerikai háborús veszteségnek a második világháború óta együttvéve, és több mint kilencszerese az összes szovjet és orosz háborús veszteségnek a második világháború óta együttvéve.
Eközben Ukrajna becslések szerint 525 000 és 625 000 közötti veszteséget könyvelhetett el, ezen belül 125 000 és 150 000 közötti a halálos áldozatok száma.
Sem Oroszország, nem Ukrajna nem hoz nyilvánosságra hivatalos adatokat a veszteségekről, de a legfrissebb CSIS-számok nagyjából egybeesnek a nyugati becslésekkel.
Jones és McCabe szerint a veszteségek terén a háború sokkal költségesebbé válik Oroszország számára, mint Ukrajnának. Kifejtették, hogy a veszteségráta az idei év első felében valószínűleg csaknem nyolc az egyhez arányra emelkedett, ami azt jelenti, hogy
minden egyes elesett, megsebesült vagy eltűnt ukrán katonára nyolc orosz veszteség jut.
A háború nagy részében ez az arány két-három orosz veszteség volt egy ukrán veszteséggel szemben. Jones és McCabe szerint a közelmúltbeli növekedés Kijev drónprogramjának fejlődésének köszönhető, különösen azon képességének, hogy nagymértékben kiterjessze a „megsemmisítési zónát” – a frontvonalak körüli azon területet, amely annyira telített drónokkal, hogy az orosz csapatok számára szinte lehetetlenné teszi a belépést.
Ukrajna mélységi védelmi stratégiája hatékonynak bizonyult az orosz katonák likvidálásában és megsebesítésében, valamint az orosz manőverek korlátozásában
fogalmaztak.
Ugyanakkor hozzátették, hogy más okai is vannak annak, miért szenved Oroszország ekkora veszteségeket, többek között
Oroszország felőrlő stratégiája, a fegyvernemi és összhaderőnemi hadviselés hatékony végrehajtásának kudarca, a rossz taktika és kiképzés, a korrupció, valamint az alacsony morál.
Bármi legyen is az ok, az adatok szörnyű képet festenek: a 2 milliós teljes veszteséggel az ukrajnai háború mára valószínűleg felülmúlta a sztálingrádi csatát, amelyet a történelem legvéresebb konfliktusának tekintenek.
A sztálingrádi csata (1942. augusztus – 1943. február) a hadtörténelem egyik legvéresebb ütközete volt. A szovjet oldalon a Vörös Hadseregben körülbelül 478 000 katona esett el vagy tűnt el a harcokban. A sebesültek száma pedig nagyjából 650 ezer fő volt.
A nyitóképen Vladimir Putyin orosz elnök az ismeretlen katona moszkvai sírjánál a náci Németország Szovjetunió elleni támadásának, a Barbarossa hadmûvelet kezdetének 85. évfordulóján, az Emlékezés és Gyász napján. MTI/EPA/AP pool/Pavel Bednyjakov
