Nézze meg a frissen végzett képzőművészek legjobb alkotásait – fotók

Már második alkalommal ad otthont a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) diplomázóinak a Hungarian Art & Business (HAB). A végzős hallgatók munkáiból nyílt Best of Diploma 2026 tárlat az egyetemi falakon kívüli első igazi bemutatkozási lehetőséget jelenti a fiatal alkotók számára. A tárlat bepillantást nyújt a következő művészgeneráció gondolkodásmódjába, és azokba a kérdésekbe, amelyek ma leginkább foglalkoztatják a pályakezdő alkotókat. A kiállítás nyolc tanszékről érkező 46 alkotó több mint 30 munkáját mutatja be. Remek alkotásokat láttunk egy igazán különleges helyszínen.

A HAB művészeti igazgatója, Olajon Anna a sajtóbemutatón kiemelte az intézmények közötti szoros és gyümölcsöző partnerséget, amely mára több platformra is kiterjedő szakmai partnerséggé fejlődött..

A HAB-ban már a kezdetek óta kiemelt célunk, hogy a fiatal művészeket, alkotókat támogassuk és bemutassuk. Ez a kiállítás ennek az ékes példája

hangsúlyozta a művészeti igazgató.

A tárlat a végzős hallgatók számára az első komoly lépés a professzionális művészeti szféra felé.

Út a tehetségtől a diplomáig

Dóczy Gergely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja mérföldkőnek nevezte a bemutatót. Kiemelte, hogy az egyetemen töltött három-öt év alatt a hallgatók a bennük rejlő tehetséget és kitartást valódi, piacképes tudássá és professzionális képességekké formálják.

A kancellár friss egyetemi adatokat is megosztott a sajtóval:

• Az MKE-re idén óriási volt a túljelentkezés: a közel 1300 jelentkezőből körülbelül 210 hallgatót vesznek fel a napokban kihirdetett eredmények alapján.

• Ebben az évben összesen 197 hallgató szerez diplomát (alap- és mesterképzésen együttvéve).

A legjobbak a legjobbak között

Az egyetem 197 végzőse közül szigorú szakmai zsűri választotta ki azt a 46 alkotót, akiknek a munkáit a nagyközönség is megcsodálhatja a HAB tereiben. A mostani, külső helyszínen megvalósuló tárlat a diplomamunkák abszolút esszenciája.

Uszkay Tekla, a kiállítás kurátora elmondta, a legjobb diplomamunkák augusztus 9-ig nézhetők meg ingyenesen a HAB-ban.

A kiállított, vegyes médiumú anyag átfogó látképet ad arról a rendkívül gazdag technikai és tematikus munkáról, amely az alapképzés három, illetve a mesterképzés öt éve alatt az egyetemen folyik.

Szabó Bernadett

Szabó Bernadett, a Vizuális Művészet Tanszék végzősének installációjáról Uszkay Tekla elmondta, a művész saját testét hívta segítségül kiindulópontként: 3D szkenneléssel rögzítette alakját, majd a digitális modell alapján gipsz negatívokat készített, amelyeket fekete cukorral töltött meg. A méhsejtekre emlékeztető szerkezetben elhelyezett kilenc cukorfigura az egyéni test és egy nagyobb, közös rendszer kapcsolatára kérdez rá.

Az alkotás központi motívuma a mesterséges beavatkozás: a cukorral túltelített méz elveszíti eredeti, természetes minőségét. A kompozíció egyfajta átalakulási folyamatot mutat be, ahol a sötét testektől távolodva a formák kezdenek visszatérni a természetes egyensúly felé.

Gerstenkorn Kelemen

A természetes és a mesterséges anyagok egyensúlyát, megtartó erejét vizsgálják Gerstenkorn Kelemen szobrász hallgató munkái is. Az ő esetében egy különleges kurátori megoldáshoz kellett folyamodni, a művész egyik monumentális diplomamunkája ugyanis több mint 500 kilót nyom, így azt fizikai képtelenség lett volna áthozni és felállítani a HAB-ban – mondta Uszkay Tekla.

Ez a monumentális alkotás jelenleg is a Petőfi hídnál, a Kálváriában látható, a kiállításon pedig egy részletes fotódokumentáció segítségével ismerhető meg.

Laviv Laura

Laviv Laura családi horgolt portréja fotóalapra építkezve, a különböző képi rétegek és a formálás sűrűségének finom játékával éri el mély, rétegzett vizuális hatását. Egészen különleges darab a szinte az egész falat beborító horgolt családi fotó.

Nándori Judit

A fiatal művésznő, Nándori Judit maga mutatta be festményét. Mint kiemelte, fő témája a vadászat és a szakdolgozatát is a vadászatról, pontosabban az európai vadászat ősi történelméről írta, melyben kifejt milyen hatalmi viszonyok, hatalmi viszonyokkal lehetett jellemzeni a vadászatot.

A diplomamunkája kifejezetten az ember és állat közötti hatalmi viszonyt reflektálja. Képén 913 fácant láthatunk. Az alkotó egyedi, kézzel készített tusokat használt – a töltőtollak analóg verziójával dolgozva –, a pácot pedig tintahal tintájával és szőlőszínezékkel készítette el.

A festményen egyfajta rácsrendszer fedezhető fel, az alkotó szerint a madarak mögött látható rácsos szerkezetet több dolog ihlette: egyrészt a fácánnevelők világa (mivel egy ekkora vadászat mindig mesterségesen nevelt, kiengedett madarakkal történik, ami egyfajta mezőgazdasági tevékenységre utal), másrészt a szántóföldek parcellái, valamint magának a hajtóvadászatnak a geometriai formái (az egyenes vonalú, a félköríves vagy kör alakú hajtás).

Az alkotó számára kulcsfontosságú volt, hogy a hatalmas mennyiség ellenére minden egyes fácánt önálló egyéniségként rajzoljon meg. Ezzel a tiszteletét fejezi ki az állatok felé, mintha mindegyikük egy-egy önálló, értékes kis lény lenne.

Seller Lola

A fiatal művésznő a szégyen témakörét járta körül. Egy kérdőív segítségével gyűjtötte össze a szégyennel kapcsolatos tapasztalatokat. Majd ezeket középkor faliszöttes mintájára ábrázolta. A belső képtérben negyven jelenet látható, a kereten pedig 18 szégyellt testrész.

Lebeda Dániel

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzőseinek tárlatán az egyik legfelkavaróbb és legelgondolkodtatóbb alkotás a halál posztmodern percepcióját, az elkerülhetetlen elmagányosodást és a saját elmúlás rituáléját járja körül. A fiatal festő diplomamunkája egy mély, személyes és elméleti kutatás materiális manifesztációja, amely tabuk nélkül szembesíti a nézőt az élet legvégső kérdésével.

Lebeda Dániel, aki személyesen mutatta be művét a sajtónak, elmondása szerint az alkotói folyamat a szakdolgozati kutatásából gyökerezik, amelyben egy régóta foglalkoztató témát, a halált vizsgálta. Elsősorban az a kérdés vezérelte, hogy a modernitás és a posztmodern kor embere hogyan viszonyul az elmúláshoz, és miként jött létre az a radikális társadalmi eltávolodás, amely a halált és a gyászt szinte teljesen kiszorította a mindennapokból.

A modern világban elszakadtunk a haláltól, miközben teljesen új, kortárs rituálék jelentek meg körülötte. Innen jött az ötlet: mi lenne, ha a saját halálomat dolgoznám fel előre?

avatott be a koncepcióba az alkotó.

A kiállított projekt gerincét három szorosan összetartozó egység adja, amelyek együttesen egy fiktív, mégis hátborzongatóan valóságos halálesetet szimulálnak:

• Az objekt (Eutanázia-gép): A művész rekonstruálta és megépítette a svájci Exit International aktivista csoport által tervezett, hírhedt 3D-nyomtatható eutanázia-kapszulát. Ez a nyílt forráskódú technológia – amely bárki számára elérhetővé teszi az asszisztált öngyilkosságot – rengeteg morális, etikai és jogi vitát generál világszerte. Az alkotó ezt a gépet helyezte el a koncepció középpontjába.

• A rajz (Az utolsó látvány): A gép mellett látható nagyszabású rajz azt a legutolsó vizuális élményt és tájat örökíti meg, amelyet a művész a képzelete szerint látna a kapszulában, azokban a bizonyos utolsó másodpercekben, olyan helyszíneken, ahol szívesen hajtaná végre a folyamatot.

• A hivatalos jegyzőkönyv: A installáció harmadik pillére egy a falra kifüggesztett, hivatalos formanyomtatványra épülő halotti helyszínelési jegyzőkönyv. Ezt a dokumentumot a művész testvére készítette el és töltötte ki, rögzítve a fiktív haláleset pontos helyszínét és körülményeit.

Ha én most nem lennék itt, ez a három tárgy együttesen azt szimulálná a nézőnek, hogy meghaltam. Pedig valójában élek.

mondta, Lebeda Dániel

A projekt legfőbb célja, hogy a rituális megközelítés révén közelebb hozza a látogatóhoz a halál misztériumát, és elgondolkodtasson azon a vékony, elmosódó mezsgyén, amely az élőt és a halottat elválasztja egymástól. A fiatal művész tabudöntögető installációja rávilágít: nem feltétlenül kell biológiailag vagy testileg meghalni ahhoz, hogy valaki megélje az elmúlás elszigeteltségét.

Lebeda Dániel a sajtóbejárás végén bemutatott néhány technológiát.