Oroszország a várakozások szerint további 300 000 katonát fog mozgósítani az év folyamán – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök –, miközben megpróbálja teljesen elfoglalni Kelet-Ukrajna régóta áhított régióját – tudósít a CNN.
Zelenszkij legfrissebb nyilatkozatában elmondta: arra számít, hogy
az oroszok az óriási emberveszteségek ellenére az év végén is ugyanakkora ukrán területet fognak megszállva tartani, mint az év elején.
Oroszország az év kezdete óta 267 000 embert veszített, köztük körülbelül 155 000 halottat
állította Zelenszkij.
A számszerű adatot lehetetlen független forrásból megerősíteni, de összhangban van a nyugati becslésekkel.
MTI/AP/Efrem Lukackij
Az orosz parlamenti választásokra a következő hónapban kerül sor, és sokan egy újabb mozgósítástól tartanak, annak ellenére, hogy a 2022-es sorozás tüntetésekhez és a fiatal férfiak tömeges elvándorlásához vezetett.
Biztosak vagyunk benne, hogy a választások után végrehajtják a mozgósítást. Úgy véljük, ez nem a nagyvárosokban fog megtörténni
mondta Zelenszkij.
Zelenszkij közölte: meggyőződése, hogy Putyin „az országunk keleti részén kialakuló helyzettől függően veti majd be a 300 000 újonnan mozgósított katonát”, és utasította generálisait, hogy az év végéig fejezzék be Donyeck megszállását.
„Mind a 300 000 újonnan mozgósított oroszt el fogják veszíteni ott; felmorzsoljuk őket” – jelentette ki határozottan Zelenszkij.
Az ukrán egységek jelenleg Donyeck mintegy 20%-át védik, beleértve az olyan stratégiai fontosságú iparvárosok láncolatát, mint Szlovjanszk és Kramatorszk.
Zelenszkij szerint az oroszok számára lehetetlen Donyeck régió teljes elfoglalása. Utalt arra is, hogy az oroszok megpróbálhatnak betörni Észak-Ukrajnába, Harkiv és Szumi térségébe.
„A (észak-ukrajnai határral szomszédos) Brjanszki területen még nincsenek csapataik, de a katonai felszerelések jelenléte már látható az Orosz Föderáció határai mentén.”
A légvédelem kapcsán Zelenszkij szembeállította a 2023-ban szállított Patriot rakéták számát (amely 675 volt) az idénre előrejelzett 264 darabos mennyiséggel. A ballisztikus rakétatámadások száma növekedett, ami több civil áldozatot és súlyosabb infrastruktúra-károkat okozott Ukrajna-szerte – márpedig a Patriot rendszerek jelentik az egyetlen eszközt ezek lelövésére.
„Ahogy látható, sajnos csökkenő tendencia figyelhető meg, ami elsősorban az amerikai féltől függ” – mondta.
Múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy Ukrajna engedéllyel maga gyárthasson Patriot rakétákat, de később elállt az ötlettől.
Ha az USA hajlandó lenne Patriot rakétakészleteinek akár 10%-át Ukrajna rendelkezésére bocsátani, Kijev kifizetné azokat – mondta Zelenszkij. Egy ilyen kötelezettségvállalás „óriási változást hozhatna, mind az életek megmentése, mind a diplomácia szempontjából”.
Ukrajna hasonló problémával küzd az európai Aster légvédelmi rakéták beszerzése terén is – mondta Zelenszkij, Emmanuel Macron francia elnök vállalása ellenére.
„Nincs elég Aster rakéta, még úgy sem, hogy gyártásban vannak” – tette hozzá, megjegyezve, hogy egy licencmegállapodás felgyorsítaná a szállításokat.
Kijev hosszú hatótávolságú rakétaprogramja most lendületet kaphat, az új brit miniszterelnök, Andy Burnham ugyanis első hivatalos látogatására érkezik Ukrajnába.
London beleegyezett abban, hogy engedélyezi az MBDA védelmi vállalatnak a brit alkatrészekre vonatkozó minősített adatok kiadását, így segítve Ukrajnát saját, hosszú hatótávolságú SCALP rakétáinak megépítésében (amely a brit Storm Shadow francia gyártású változata).
Eközben Ukrajna azokat a helyszíneket kutatja Oroszországban, ahonnan a ballisztikus rakétákat kilövik – mondta Zelenszkij.
Az orosz hadiipar évente mintegy 1300 ballisztikus rakéta gyártására lehet képes Zelenszkij szerint. „Konkrét céljaink vannak a katonai célpontok elleni csapásokra és egyéb ballisztika-ellenes szankciókra vonatkozóan” – fogalmazott.
Ukrajna saját hosszú hatótávolságú drón- és robotrepülőgép-arzenált fejlesztett ki, amelyeket egyre több Oroszországon belüli célpont ellen vet be.
Az elnök beszélt Kijev azon törekvéseiről is, hogy engedélyt kapjon az Oroszország területéről készült Starlink műholdfelvételek használatára.
Elon Musk, a Starlink tulajdonosa úgy vélte, hogy „ez a lépés az ukrán fél részéről súlyos eszkalációhoz vezetne az Orosz Föderációval szemben” – mondta Zelenszkij.
„Azt nyilatkozta, hogy a háború befejezését támogatja, nem pedig annak meghosszabbítását” – a washingtoni tárgyalások azonban folytatódnak.
A tárgyalásokat illetően Zelenszkij megjegyezte, hogy a háború lezárására nyitva álló lehetőség jövő nyár végéig tart, amikor is kezdetét veszi az amerikai elnökválasztási kampány.
Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak „nagyon nehezen találnak olyan formátumot, amelybe az oroszok beleegyeznének a háború befejezésébe anélkül, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia a Donbászból, vagy más, elfogadhatatlan feltételeket kellene elfogadnia”.
„Jared, Steve és én abban állapodtunk meg, hogy mindezeket a megbeszéléseket egyetlen oldalra sűrítjük össze – vázolva a háború lezárásának reális opcióit. Ezt szeretnék az amerikaiak megvitatni velünk és az oroszokkal is.”
