A magyar várak az élő történelmet jelentik, nem véletlenül olyan népszerűek. Semmi sem teszi élőbbé az iskolában akár unalomig ismételt évszámokat, neveket és helységeket, mint ha a saját szemünkkel látjuk, hazánk hősei hogyan éltek, harcoltak, szerettek, s aztán mi maradt utánuk. Ezért kérdeztük Buzás Gergely régészt, művészettörténészt, a visegrádi MNM Mátyás Király Múzeum igazgatóját arról, milyen magyar várakat érdemes végiglátogatni idén nyáron és miért.
Izgalmas titkok is kiderültek a magyar várakról: ami a modern szemnek fényképeznivaló téglahalom, vagy épp fenséges emléke letűnt koroknak, az a maga idejében egészen más célt is szolgált. A hatalom mindig összefonódott az intrikával, s olykor még a bűncselekményekkel is. Ami azonban ennél is szomorúbb, hogy ha a magyar hősök lakhelyeit, a legjobb állapotban megmaradt magyar várakat szeretnénk meglátogatni, át kell lépnünk az országhatárt.
Fotó: Bajomi Bálint
Melyik az 5 legizgalmasabb magyar vár hazánk területén?
Magyarország várainak nagy része romként maradt ránk, alig van néhány máig álló épület, de ezek is jelentősen átépültek a 17-18. században.
MTI/Lehoczky Péter
Szinte az egyetlen, máig a középkori formájában álló vár, a Gyulai vár.
Különlegessége, hogy egy olyan vidéken, Békés megyében található, ahol a középkorban is igen kevés vár volt.
Persze romváraink között is vannak különösen fontos emlékek. Ilyen a hatalmas visegrádi váregyüttes, amely hazánk legnagyobb középkori várrendszere.
Egy fellegvárból, egy alsóvárból és a benne álló lakótoronyból, a Salamon-toronyból, illetve a kettőt összekötő völgyzáró falból áll, sőt még az együttes részét alkotja a középkori királyi palota is.
Visegrád mellett a másik középkori királyi rezidenciánk
az esztergomi vár, amelynek feltárt lakótornya és a helyreállított kápolnája nemcsak Magyarország legkorábbi gótikus emléke, de 14–15. századi freskódíszük a gótikus és reneszánsz itáliai festészet legszebb hazai emlékei is.
A török elleni harc legfontosabb várai
Várak azonban nem csak a középkorban épültek, hanem 16–17. századi végvári harcokban is kiemelkedő szerepet kaptak a törökök elleni védekezés bázisaiként – folytatja Buzás Gergely.
E korszak egyik legszebb és legépebben fennmaradt emléke a festői Sümegi vár, amely ugyan középkori eredetű, de mai formáját a veszprémi püspökök székhelyeként azután nyerte el, hogy magát Veszprémet elfoglalták a törökök.
Végül nem hagyhatjuk ki a sorból Egert, amely Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagok-nak köszönhetően ma hazánk egyik legismertebb vára.
A vár előzményei az államalapítás korára nyúlnak vissza, a középkorban az egri püspökök székhelyeként épült fel, majd a 16. században hazánk egyik legfontosabb végvára lett. A 17. században a hódító törökök egyik jelentős központja volt, sőt még a kuruckor harcaiban is részt vett.
Melyek azok a várak, amelyek a legtöbbet tanítanak a magyar történelemből, a hősökről?
A vár egy jellegzetes középkori épülettípus, amely a hatalom jelképe és megtestesítője volt évszázadokon át. Az egykori királyi rezidenciák: Visegrád, Esztergom, Buda, még romjaikban is érzékelhetővé teszik a magyar történelem virágkorának gazdagságát.
A váraknak azonban van egy sötét oldala is: a középkori vár sokszor rablólovagok fészkeként szolgált.
Hazánk legtöbb vára a 13-14. század fordulójának viharos évtizedeiben ilyen céllal épült. Bár ezek közül I. Károly király az oligarchák legyőzése után a legtöbbet leromboltatta, és ma már csak néhány falomladék emlékeztet rájuk erdős hegyormokon, de azért szép számmal vannak e-korszaknak túlélő várai is, mint például a nógrádi Hollókő vagy Salgó, illetve a baranyai Máré-vár.
Csak Mátyás király tudott rendet tenni
Hasonló időszak volt a 15. század közepe, Zsigmond király halála és Mátyás koronázása közti időszak, amikor polgárháború dúlta fel az országot és a munka nélküli zsoldosokból lett rablók vették be magukat a hegyi várakba – hangzik el a szakértőtől.
Ezeket a bandákat, amelyekkel általában a helyi földbirtokosok is együttműködtek, csak Mátyás tudta felszámolni hosszú harcok után. Ilyen rablófészek volt a maga korában Szigliget vagy Füzér vára is.
A 16. században, a török hódítás árnyékában, a Szapolyai János és I. Ferdinánd királyok közti harcokban a várakat uraik újra rablóvárként használták, majd 1541 után, mikor a törökök megszállták az ország közepét, e várak lettek a török elleni harc gócpontjai.
Hősök születtek
Ebben az időben számos hőstett is kapcsolódott a várakhoz, mint Szondi György drégelyi várnagy vagy Zrínyi Miklós szigetvári kapitány önfeláldozó hősiessége, amellyel utolsó csepp vérükig védték a rájuk bízott erődítményt, vagy Jurisics Miklós kőszegi és Dobó István egri küzdelmei, amelyek során sikerrel védték meg váraikat a nagy túlerőben lévő oszmán seregekkel szemben. De a várak történelmének utolsó korszakában, a török kiűzése utáni évtizedekben a várak újra gyakran rablótanyává váltak és ez is okozta vesztüket: a kormányzat inkább lerontotta ezeket.
Milyen várakat ajánlana családoknak, iskolai csoportoknak, amelyek egyfajta interaktív történelemóra keretében a gyerekek számára teszik izgalmassá, átélhetővé az egyébként száraz tényeket, évszámokat?
Elsősorban azok a várak alkalmasak ilyen célra, amelyekben múzeumok működnek, ezért a muzeológus, múzeumpedagógus szakemberek olyan szakszerű tárlatvezetéseket, múzeumi foglalkozásokat, hagyományőrző programokat szerveznek, amelyek lehetővé teszik a múlt korok mindennapi életének és nagy történelmi eseményeinek hiteles megismerését a látogatók számára.
A legszínvonalasabb és legnagyobb ilyen programkínálatot az egri várban és a visegrádi királyi palotában találhatnak a látogatók, de a budai és esztergomi vármúzeumok is gazdag és történelmileg hiteles programkínálattal várják a látogatóikat.
Melyek azok a kevéssé ismert várak, amelyek a tapasztalt várjáróknak is meglepetést tudnak okozni?
Elsősorban az elmúlt években elvégzett várhelyreállítások néhány sikeres helyszínére hívnám fel a figyelmet, mint a sümegi, nagyvázsonyi, boldogkői, füzéri, regéci, szászvári, kisnánai, szigligeti, hollókői várak, amelyek részlegesen helyreállítva, színvonalas kiállításokat kínálnak.
Vannak azonban olyan alig ismert, és a nagyobb helyreállítási programokból kimaradt, ugyanakkor nagyon izgalmas és festő várromok is, amelyeket érdemes felkeresni.
Ilyen a vértesi Vitányvár, a mecseki Máré-vár, a bakonyi Csesznek és Döbrönte vára, a Keszthelyi Hegységben emelkedő Tátika vára vagy a somogyi Fehérkő vára.
A magyar határon túl milyen hazai történelmű várakat érdemes meglátogatni, milyen ismert történelmi személyeket lehet segítségükkel jobban megismerni?
Történelmi váraink nagy része ma már a határon túl található.
Ráadásul ezek, az egykor az ország peremterületein álló várak sokkal épebben maradtak ránk, mint a török háborúk másfél évszázada alatt elpusztított belső országrészek épületei. Ezért
ezek a várak sokszor látványosabbak is mint a mai országhatáron belül lévő váraink. Például Nagy Lajos király kedvel vadászóhelye, a zólyomi vár ma is szinte teljes épségben áll, szemben a hozzá hasonló és azonos szerepet betöltő diósgyőri várával.
Szlovákia egyébként Európa várakkal egyik legsűrűbben beépített területe, és számos más nagy jelentőségű és festői szépségű vár emelkedik a hegyvidékein. Köztük olyan híres erősségek, mint
Csák Máté egykori trencséni vagy Corvin János árvai vára, Kinizsi Pál zsolnalitvai várának romjai, vagy Szepesvár gyönyürű romja.
De még sokáig sorolhatnám a szebbnél szebb szlovákiai várakat.
Kárpátalja kis területe ellenére szintén több jelentős várat őriz, ám a legismertebb közöttük kétség kívül Munkács erődje, amely hős védőjére, Zrínyi Ilonára emlékeztet.
Erdély legfontosabb vára Hunyadi János egykori rezidenciája, egyúttal családja névadója, Vajdahunyad vára.
Szerbiában Belgrád, azaz Nándorfehérvár hatalmas erődje szintén Hunyadi Jánosra emlékeztet, mint legnagyobb diadalának és egyúttal halálának színhelye.
Horvátország is bővelkedik középkori várakban és kora újkori erődökben. Ezek közül talán Csáktornyát emelném ki, mint annak Zrínyi család székhelyét, amely két hős hadvezért is adott Magyarországnak.
Az ausztriai Burgenland várai közül pedig az Eszterházy család fészkét, Fraknót említeném, amely a família gazdag kincstárát is őrzi a mai napig.
