Múlt héten nyújtotta be a kormány a 2027-es költségvetést. A kultúrális szakmai szervezetek közös közleményben fejezték ki elégedetlenségüket. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium most közleményben reagált., szerintük ők a kulturális, civil és magyarságpolitikai intézményrendszer átfogó átalakításán dolgoznak. Cél, hogy a közpénzek felhasználását a szakmai teljesítmény, a valós közfeladatok és a társadalmi szükségletek határozzák meg. A 2027-es költségvetési tervezet a kormány kulturális politikája tekintetében átmeneti, még részben a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi. Ez azonban nem jelenti a korábbi rendszer változatlan fenntartását.
A költségvetést a hatályos jogszabályok alapján, az intézményi átalakítások közben kellett benyújtani. Azok az intézményi, tartalmi változások, amelyek még nem öltöttek jogi formát, nem jelenhettek meg teljeskörűen a költségvetési tervezetben. A reformok előrehaladtával azonban a finanszírozási rendszer is változni fog és ez meg fog jelenni a költségvetés tervezetében is.
A minisztérium több területen már konkrét lépéseket tett – írják.
Kulturális intézmények: Több mint egy tucat intézménynél zajlik átfogó átvilágítás, köztük a Nemzeti Színháznál, a Nemzeti Filmintézetnél és a Petőfi Kulturális Ügynökségnél.
Magyar Művészeti Akadémia (MMA): A köztestület, mint alkotmányos szerv, a Kormánytól függetlenül, közvetlenül a Parlamentnek nyújtja be tervezetét. A fejezetből finanszírozzák többek között a Műcsarnokot, a Pesti Vigadót és a Magyar Építészeti Múzeumot, az ott dolgozók bérével és az intézmények működési költségeivel együtt. Ezek támogatását nem lehet egyszerűen megszüntetni. Az MMA fejezeti előirányzatának növekedése ezért önmagában nem jelenti az akadémia saját működési támogatásának növekedését. A kormányzat célja az állami kulturális feladatok megvalósítása, sokszínűsége helyreállítása és a szakmai alapú forráselosztás.
Közgyűjtemények: Szakmai egyeztetések mentén elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átalakítását előkészítő jogszabálytervezet. Cél az intézményi önállóság és a szakmai döntéshozatal megerősítése. Az intézmény átalakításához szükséges jogszabálymódosítás benyújtása után módosulhat a vonatkozó költségvetési sor.
Örökségvédelem: A látványos rekonstrukciók helyett a műemlékek fenntartható megőrzésére, állagvédelmére és szakszerű hasznosítására helyezzük a hangsúlyt, elsősorban a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) működésének már megkezdődött átalakításával.
Civil támogatások: A Nemzeti Együttműködési Alapnál az egyedi támogatások arányának 20-ról 10%-ra csökkentésével több mint 1,5 milliárd forinttal nő a pályázati forrás összege. A Városi Civil Alap támogatási rendszere szintén felülvizsgálat alá esik.
Magyarságpolitika: A Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet átszervezése folyamatban van. Mindkét intézmény új néven, egyértelműsített feladatrendszerrel és megújuló szervezettel működik tovább. A Bethlen Gábor Alap elnevezése és működési rendszere is megújul. Az ezekhez szükséges jogszabály módosítások elkészítése folyamatban van.
Felekezeti kapcsolatok: A jogszabályok, megállapodások alapján járó támogatásokat a költségvetés tervezete biztosítja. Az egyedi politikai támogatások helyett azonban átlátható pályázati rendszert alakítunk ki, amely a helyi közösségek valós szükségleteire épül.
A kulturális támogatások aránytalanságainak felszámolása és egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb, szakmai szempontokra épülő intézményrendszer kialakítása a cél. Ez a változás nem a költségvetési sorok átnevezésével, hanem a döntések, a működés és a forráselosztás átalakításával valósul meg.
