Magyarországon több mint 30 évre visszamenőleg, a teljes lakosságra vonatkozóan állnak rendelkezésre pontosan rendszerezett egészségügyi adatok, amelyeket az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy újabb dimenzióval fejelt meg. Ennek ellenére ezt a páratlan adatkincset alig használjuk ki – véli Király Gyula egészségügyi informatikus, a Hospitaly Kft. ügyvezetője.
Király Gyula – aki 40 éve, az egészségügyi informatika hajnala óta dolgozik a szektorban – kiemelte:
a magyar egészségügyi adatbázis nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Míg Nyugat-Európában, Amerikában vagy Ázsiában csak bizonyos régiókra, intézményekre vagy biztosítókra korlátozódó kísérleti projektek léteznek, addig nálunk a teljes lakosságra kiterjedő, egységes rendszer működik.
Példaként említette, hogy míg a németek vagy osztrákok most büszkélkednek az e-recept pilot projektjeivel, nálunk az e-recept 7 éve 99-100%-os lefedettséggel, természetes módon működik.
Ez a hatalmas adatállomány több kulcsterületen is áttörést hozhatna:
- Erőforrás-tervezés: Pontosan előre jelezhető lenne, hová, mikor és milyen orvosra, szakrendelőre, kórházra vagy műszerre lesz szükség.
- Terápiák és gyógyszerek hatékonysága: Pontos képet kaphatnánk a különböző gyógyszerek és kezelések valós eredményességéről, és megjósolhatók lennének a betegségek lefolyásai.
- Kutatás és prevenció: Megfelelő kutatásokkal nagy valószínűséggel előre jelezhető lenne a betegek következő egészségügyi eseménye.
Miért nem használjuk?
Az adatok érdemi kihasználásának egyik fő gátja a szigorú jogszabályi környezet és a visszaélésektől való félelem.
Az adatállomány iránt óriási az „adatéhség”, de óriási a kockázat is: az adatokat fel lehetne használni társadalmi csoportok profilozására vagy kereskedelmi célokra is. A szakember szerint szigorúan ellenőrzött keretek között, kizárólag egészségügyi és kutatási célokra kellene megnyitni ezeket az forrásokat.
A másik gond a közvetlen betegellátásban jelentkezik:
a túl sok adat jelenleg inkább problémát okoz az orvosoknak.
Az EESZT-ben egy-egy betegről 10 évre visszamenőleg átlagosan 60–70 dokumentum található. Egy gyors rendelési idő alatt ezeket átnézni, értelmezni és súlyozni fizikai képtelenség. Ezért a gyakorlatban sokszor még mindig a régi módszer működik: az orvos megkérdezi a beteg panaszát, és a kéznél lévő egy-két leletből tájékozódik.
Az AI veszélyei a rendelőben
Felmerül a kérdés: nem tudná a mesterséges intelligencia (AI) elénk tárni a lényeget?
Király Gyula szerint az AI kiváló statisztikai segítséget nyújthat, de a konkrét beteg esetében alkalmazni kifejezetten veszélyes.
- Hiányzik belőle a kontextus és a megérzés: Az AI nem képes az árnyalatok érzékelésére, nem tudja felvenni az orvos tapasztalati alapon működő „kritikai szemléletét”, és nem látja a beteg negatív mozdulatait vagy attitűdjét.
- Félrevezető kiemelések: Ha a gép rossz relevanciát emel ki, vagy elsiklik valami felett, az akár életveszélyes is lehet. A legnagyobb gond, hogy az AI látszólag tökéletesen összefoglalja a kórlapokat, ami hamis biztonságérzetet ad.
- Önveszélyes tudásvesztés: A szakember párhuzamot vont az informatikával: ha mindent az AI-ra bízunk (legyen az programozás vagy orvosi diagnózis), elveszítjük az ellenőrzéshez és a tervezéshez szükséges mély szakmai tudást.
Ennek ellenére a betegek és a fiatal, tapasztalatlanabb rezidensek egyre inkább támaszkodnak a technológiára. Gyakori, hogy a beteg a ChatGPT-vel diagnosztizálja magát, és felkészülten, oktató jelleggel érkezik az orvoshoz, ami komoly feszültségeket szül. Király Gyula hangsúlyozta: a technológiai segítség elkerülhetetlen, de a döntési jogot és a felelősséget meg kell hagyni az orvosi tapasztalatnak.
Kiváltja-e az AI az orvosokat és a sebészeket?
A diagnosztikában – különösen a képalkotó eljárásoknál (CT, Rtg) és a laboratóriumi elemzéseknél – a mesterséges intelligencia magas százalékban át fogja venni a munkát (a laborautomaták már ma is kiadnak kész klinikai elemzéseket). Azonban a komplex terápiás döntések 100%-ban az orvosok kezében maradnak a belátható jövőben. A teljes automatizáció legfeljebb az űrhajózásban vagy orvoshiányos, elszigetelt területeken képzelhető el – véli Király Gyula.
A magyar innováció: Beteg életút-vizualizáció
Király informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cége, a Hospitaly egy új megoldással próbálja áthidalni az adatbőség és az időhiány közötti szakadékot.
A legújabb fejlesztésük egy idősoros életút-vizualizáció, amely az EESZT-ben lévő teljes adatállományt egyetlen átlátható grafikus idővonalon jeleníti meg az orvos előtt:
- Egyetlen felületen, egymás alatt láthatók a járó- és fekvőbeteg-ellátások, a sürgősségi leletek, a diagnosztika, valamint a felírt és kiváltott receptelőzmények.
- Az orvos pillanatok alatt kiszúrhatja a társbetegségeket, az ellentmondásokat, vagy azokat a részleteket, amikről a beteg elfelejtett beszélni.
- A rendszer tényeket jelenít meg rendszerezve, de szándékosan nem von le diagnosztikai következtetéseket, elkerülve az orvos félrevezetését.
A rendszer iránt – amely mindössze párezer forintos havi díjjal érhető el intézményenként – óriási az érdeklődés a sürgősségi osztályok, a nagyforgalmú rendelők és az onkoteamek részéről.
Piaci viszonyok és a jövő
Az egészségügyi informatikai piacon jelenleg változás zajlik: a korábbi szigorú központi szoftverbeszerzési jogszabályokat felváltja a szabadabb piaci modell, ahol az intézmények az akkreditált rendszerek közül maguk választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet.
Király Gyula zárszóként kiemelte:
Szerintem ma a világ legjobb egészségügyi informatikai rendszere van Magyarországon.
A feladat most az, hogy a felhalmozott adatkincset a bürokrácia és a félelmek leépítésével végre a tényleges gyógyítás és a hatékonyabb betegellátás szolgálatába állítsuk.
A beszélgetést visszahallgathatják a Jazzy rádió honlapján.
