Az ötszáz legnagyobb közép- és kelet-európai vállalat összesített árbevétele 2,9 százalékkal nőtt 2025-ben, a teljes profit azonban stagnált. A rangsor 62 magyar vállalatának árbevétele 137,4 milliárd euróra, nettó nyeresége 5 milliárd euróra emelkedett. A tízes élmezőnyben a MOL, az MVM és az Audi Hungaria is szerepel; a hazai cégeknek közben fokozódó alkalmazkodási kényszerrel kell szembenézniük.
A közép-kelet-európai (KKE) régió legnagyobb vállalatai 2025-ben ismét növekedési pályára álltak, amit a háztartások fogyasztása és az állami beruházások támogattak. A magasabb árbevétel azonban nem járt együtt javuló jövedelmezőséggel, mivel az emelkedő munkaerőköltségek, a gyenge külső kereslet és az erősödő nemzetközi verseny továbbra is szűkítette a marzsokat – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító CEE Top 500 rangsorából, amely évről évre bemutatja a régió legnagyobb vállalatait és azok teljesítményét.
Az érintett vállalatok összesített árbevétele 2,9 százalékkal, 1,12 billió euróra nőtt és a cégek több mint kétharmada számolt be magasabb árbevételről. A nettó nyereség ugyanakkor gyakorlatilag változatlanul, 34,9 milliárd eurón maradt, így a nettó nyereséghányad 3,2 százalékról 3,1 százalékra csökkent.
Összességében tehát a régió legnagyobb vállalatainak magasabb árbevétele nem eredményezett nagyobb nyereséget.
A Coface-elemzés szerint a bérek növekedése továbbra is meghaladta a termelékenység javulását, a finanszírozás költséges maradt, és több nagy ipari vállalat jelentős veszteségről számolt be; a negatív eredménnyel záró cégek száma 65-ről 74-re emelkedett.
A listán szereplő 62 magyarországi vállalat összesített árbevétele 3,6 százalékkal, 137,4 milliárd euróra nőtt 2025-ben. Nettó nyereségük 12,8 százalékkal, 5 milliárd euróra emelkedett, nyereséghányaduk pedig 3,3 százalékról 3,6 százalékra javult.
Mindez Póka Valentin, a Coface országigazgatója szerint biztató jelzés a stagnáló gazdasági környezetben.
A jövőbe tekintve a fellendülés fokozatos szélesedésére számítunk, ám ennek a rugalmasságnak a fenntartható növekedéssé alakítása a hazai kereslet erősödésétől és az új beruházások lendületbe jövetelétől függ, miközben az exportorientált iparágaknak továbbra is ki kell igazodniuk a kihívásokkal teli külső környezetben.
tette hozzá Póka Valentin.
A vállalatok teljesítménye jelentősen eltért: az elektronikai ágazatban az adatközponti beruházások a felhőalapú szolgáltatások növekedésének, miközben az akkumulátor- és az autógyártás nehézségekkel küzdött.
A Samsung SDI magyarországi üzemének árbevétele 31,3 százalékkal, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary forgalma 26,5 százalékkal csökkent. A Lidl Magyarország viszont 28,2 százalékkal növelte árbevételét, és az 53. helyre lépett előre a rangsorban.
Magyarország: alkalmazkodási kényszerben a vállalatok
Ficsor Dezső, a Coface magyarországi vezető elemzője a hazai vállalatok előtt álló kihívásokról elmondta:
A magyar gazdaság egyik alapvető strukturális kihívása továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások alacsony hatékonysága és termelékenysége, miközben a gazdasági növekedés jelentős része néhány nagy exportőr teljesítményéhez kötődik. Mindeközben a költségvetési hiány továbbra is magas, az államadósság GDP-arányosan növekvő pályán van. A vállalatvezetők rövid távú várakozásai vegyes képet mutatnak. A jelenlegi környezet kihívásaira már nemcsak a kisebb vállalkozások, hanem a legnagyobb cégek is jelentős költségoptimalizálással kénytelenek reagálni. Még ha 2026–2027-ben növekedni is tud az árbevétel, az eredményesség szempontjából továbbra is meghatározóak maradhatnak a költségoldali tényezők. Az ipari és mezőgazdasági vállalkozások számára további kihívást jelentenek az európai szabályozási követelmények és a kontinens versenyképességének gyengülése. Mindez az üzleti és termelési stratégiák újragondolását teheti szükségessé, miközben olyan beruházásokat is megkövetelhet, amelyek megtérülése hosszabb időt vesz igénybe, finanszírozásukról azonban már rövid távon gondoskodni kell. Azok a vállalatok, amelyek az elmúlt években megfelelő tőkét tudtak felhalmozni, előrébb tarthatnak a hatékonyságot növelő beruházásokban, és ezek révén jelentős költségmegtakarítást érhetnek el. A mesterséges intelligencia terjedése ugyanakkor újabb alkalmazkodási kényszert és bizonytalanságot teremt még a korábban stabilan és eredményesen működő vállalatok számára is, miközben alkalmazása jelentős lehetőségeket is kínál.
A szakember szerint az idei évben tapasztalt vízhiány a mezőgazdaságot és az ipari termelést egyaránt súlyosan érintette. Egyre kevésbé lehet abból kiindulni, hogy a következő év kedvezőbb körülményeket hoz: az éghajlat változása évről évre érzékelhetőbb, ami különösen a mezőgazdasági termelésben követel meg alapvetően új megközelítést.
Hozzátette, hogy a vállalati marzsok szűkülése, egyes esetekben pedig eltűnése szigorúbb gazdálkodásra készteti a cégeket.
Felértékelődik a készletgazdálkodás újragondolása, a vevőkezelési politika szigorítása, valamint a költségek és a likviditás fokozott kontrollja. Ez a pénzügyi fegyelem a következő években számos vállalat fennmaradásának egyik feltétele lehet.
Ficsor Dezső szerint a létszámcsökkentés ugyancsak több vállalat számára válik kényszerű megoldássá, miközben rövid távon ez is többletköltségekkel járhat.
A képzett munkavállalók elvesztése hosszabb távon további kockázatot jelent, hiszen későbbi pótlásuk nehéz és költséges lehet. A jelentősebb elbocsátások ráadásul a hazai fogyasztást is visszafoghatják, különösen akkor, ha a vállalatok emelkedő költségeiket részben áremelésekkel kénytelenek ellensúlyozni.
Szerinte a fiskális és demográfiai szempontból egyaránt sérülékeny magyar gazdaság számára ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy lesz-e növekedés, hanem az, hogy sikerül-e az állami ösztönzésre és az olcsó munkaerőre épülő modell felől az innováció, a magasabb termelékenység és a nagyobb hozzáadott értékű termelés irányába elmozdulni.
Három magyar cég a régiós tízes élmezőnyben
A lista első három helyezettje változatlan: az első a lengyel Orlen, 63,5 milliárd eurós 2025-ös árbevétellel. A második a cseh Škoda Auto 28,3 milliárd euróval, a harmadik a lengyelországi Biedronka üzletláncot működtető Jeronimo Martins Polska 25,5 milliárd euróval.
A negyedik–tizedik helyen sorrendben a magyar Mol, a lengyel Totalizator Sportowy, a lengyel PGE Polska Grupa Energetyczna, a szlovák Volkswagen Slovakia, a lengyel Lidl Polska, a magyar MVM és az Audi Hungaria szerepel. E hét vállalat éves árbevétele 9,2 és 22,6 milliárd euró között alakult. A tízes élmezőnyben a Lidl Polska megelőzte az MVM-et; a többi helyezés nem változott.
A Coface 2026-ra 2,3 százalékos, 2027-re pedig 2,6 százalékos GDP-növekedést vár a régióban. A kedvezőtlenebb külső kereslet és a magas költségek mellett a cégek számára továbbra is a fenntartható jövedelmezőség megteremtése az egyik legfontosabb feladat.
