Peking is megerősítette a Trump–Putyin–Hszi hármas találkozót. A megbeszélések várhatóan olyan témákra összpontosítanak majd, mint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a közel-keleti háború, a kereskedelempolitika, valamint esetlegesen az ukrajnai háború. A három ország vezetői között létrejövő hármas csúcstalálkozóra még soha nem volt példa.
Kína hivatalosan is megerősítette, hogy Hszi Csin-ping elnök csütörtökön Sencsenben találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel, amivel létrejön a három vezető történetének első közös csúcstalálkozója – írja a CNBC.
A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Putyin javasolta a háromoldalú egyeztetést annak érdekében, hogy tárgyalásos úton vessenek véget a négy éve tartó ukrajnai háborúnak.
Bár a három nemzet vezetőinek találkozója – amelyre a sencseni APEC-csúcs margóján kerül sor – példátlan, az elmúlt években számos kétoldalú megbeszélést folytattak.
Hszi tavaly október óta háromszor találkozott Trumppal, 2013-as hivatalba lépése óta pedig több mint negyvenszer Putyinnal. Trump és Putyin szintén többször egyeztetett személyesen, többek között az orosz vezető 2025 augusztusi alaszkai látogatása során.
Hszi számára már pusztán az a képesség, hogy egy asztalhoz ülteti Putyint és Trumpot – az »egyenlők között az első« szerepében –, már a megbeszélések megkezdése előtt meghozza a politikai haszon nagy részét
mondta Peter Alexander, a sanghaji székhelyű Z-Ben Advisors ügyvezető igazgatója.
Trump már elindult Washingtonból négynapos ázsiai körútjára, amelynek során a Fülöp-szigeteken is megáll.
Bizonytalan napirend
A maga nemében első csúcstalálkozó fő akadályát jelenleg a „napirenddel kapcsolatos nézeteltérés” jelenti – véli Neo Wang, az Evercore ISI vezető kínai stratégája.
A Fehér Ház jelezte, hogy az Egyesült Államok a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a közel-keleti háborúról szóló tárgyalásokat kívánja előtérbe helyezni, miközben kisebb esélyt lát arra, hogy érdemben foglalkozzanak az ukrajnai háborúval – amely viszont Moszkva napirendjén szerepel kiemelt helyen.
[Trump] tárgyalni fog a világban található nukleáris fegyverek csökkentéséről, amelyek elterjedését Trump elnök rendkívül veszélyesnek tartja
mondta Olivia Wales, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón. Az elnök felveti majd az Irán elleni amerikai–izraeli háború kérdését is a találkozón, de várhatóan nem hozza szóba Oroszország ukrajnai háborúját – tette hozzá a tisztviselő.
Kínának nem áll érdekében, hogy nukleáris leszerelési tárgyalásokba bocsátkozzon mindaddig, amíg körülbelül tíz éven belül el nem éri az Egyesült Államokkal való paritást – mondta David Roche, a Quantum Strategy stratégája.
Putyin álláspontja a háborúval kapcsolatban megingathatatlannak tűnik: az orosz elnök a múlt héten Moszkvában az amerikai különmegbízottaknak, Jared Kushnernek és Steve Witkoffnak azt mondta, hogy Európának el kellene „döntenie”, hogy „békét vagy háborút akar-e”. A találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Abu-Dzabiban lezárult az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások egy korábbi fordulója.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a múlt héten az állami ellenőrzésű Russia Today hírtelevízió szerint kijelentette, hogy a sencseni megbeszéléseken folytatódnak az ukrajnai háború tárgyalásos rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések.
z Nvidia és a feltételezett kínai kémmel összefüggő chipcsempészeti ügyek kimaradnak a napirendből, mivel Trump kerüli azokat a kényes témákat, amelyekben valószínűleg nem tudna sikert felmutatni.
Kína és Oroszország a következő két évben agresszívebben léphet fel katonai ambícióival, ha úgy érzékelik, hogy Trump politikailag meggyengült – nyilatkozta a hónap elején a CNBC-nek Robert Kagan, a Brookings Institution vezető munkatársa, utalva Trump Republikánus Pártjának a félidős választásokon elszenvedett drámai vereségére.
A januárban lejáró amerikai–kínai kereskedelmi fegyverszünet valószínűleg terítékre kerül, és az elemzők nagyrészt annak meghosszabbítására számítanak, annak ellenére, hogy a kétoldalú kapcsolatokban növekvő feszültség jelei mutatkoznak.
Az azonnali meghosszabbításon túl a vezetők azt is megvizsgálhatják, „kialakítható-e egy tartósabb keretrendszer az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok egyensúlyának helyreállítására” – mondta Carlos Casanova, az UBP vezető ázsiai közgazdásza.
Az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi deficitje továbbra is jelentős, mivel Peking Washingtonba irányuló exportja az év nagy részében kétszámjegyű növekedést mutatott a tavalyi alacsony bázishoz képest. A deficit csökkentése központi eleme lesz Washington kiegyensúlyozottabb kereskedelmet sürgető követeléseinek – mondta Casanova.



