Az idei évnek a gazdaság újraindításáról kell szólnia, a GDP 3,6 százalékos növekedésével Magyarország az európai élmezőnybe kerülhet, 2025-től pedig 4 százalékkal bővülhet a kibocsátás – mondta Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az ötödik évindító kkv-csúcstalálkozón Budapesten.
A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében túljutott a recesszión, negyedéves viszonylatban 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanakkor éves szinten várhatóan 0,4 százalékkal csökken a kibocsátás – fogalmazott.
Elmondta, hogy a GDP adatok mellett a kiskereskedelmi adatok is trendfordulót jeleznek.
Gondos Judit, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára (elöl, j) és Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. elnöke kezet fog az ötödik évindító kkv-csúcstalálkozón a Pénzügyminisztériumban 2024. január 15-én. Az eseményen Gondos Judit átvette az idén a Pénzügyminisztériumnak ítélt, a KKVHÁZ által alapított KKVBARÁT Hivatal díjat. Középen Szõcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
MTI/Kovács Tamás
A 2020 utáni években a koronavírus-világjárvány, az orosz-ukrán háború, a geopolitikai feszültségek és az energiaválság okozott elhúzódó válságot, amelyet a kormány számos intézkedéssel igyekezett mérsékelni – hangsúlyozta.
Ezek között említette a kkv-knak az energiaköltség kompenzációjára, illetve az energiahatékonysági rendszerek fejlesztésére nyújtott támogatásokat, valamint a Széchenyi kártya és a Baross Gábor program elemeit. Hozzátette, hogy a kormány kiterjesztette a kamatstopot, illetve önkéntes hitelplafont is vállaltak a bankok.
Szőcs Gábor hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek már érezhető a pozitív hatása, a munkaerőpiac feszített, 4,8 millióhoz közelít a foglalkoztatottak létszáma, alacsony munkanélküliség mellett.
A kormány várakozása szerint az éves átlagos infláció 2024-ben 5,2 százalékra csökkenhet. A fogyasztói árindex további mérséklődésével a monetáris politika mozgástere növekedhet, ezzel csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok és nőhet a cégek beruházási aktivitása, amely kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedéshez – mondta.
Tavaly az országba rekordnagyságú, 13 milliárd euró értékű külföldi működőtőke (FDI) áramlott. A szektor számára is fontos, hogy beszállítóként, akár Tier-1, akár Tier-2-es szinten bekapcsolódjanak ezekbe az ellátási láncokba – fogalmazott.
A kkv-szektor gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban 2022-es adatokat ismertetve elmondta, a Magyarországon működő cégek 99 százaléka, mintegy 975 ezer vállalkozás mikro, vagy kis- és közepes cég.
A mikrocégek a teljes foglalkoztatottság 40,2 százalékát, a kisvállalkozások 16,4 százalékát, a középvállalkozások pedig 10,8 százalékát adták 2022-ben. A szektor hozzájárulása a nemzetgazdasági árbevételhez 35,4 százalék, a hozzáadott értékhez 43,9 százalék volt 2022-ben, amely 19-19 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A szektor az összes beruházás mintegy harmadát (31,4 százalék) adta és az export hozzájárulás értéke 8021 milliárd forint volt, amely 2021-hez képest 15-15 százalékos növekedés.
Az idén a Pénzügyminisztérium kapta a KKVHÁZ által alapított KKVBARÁT HIVATAL díjat, amelyet Gondos Judit, a PM közigazgatási államtitkára vett át. Tavaly a Nemzeti Vám-és Adóhivatal részesült az elismerésben.
