A csillagok elnyelik a bolygókat – Ennek megértése közelebb vihet az intelligencia elterjedésére

Putyin győzött, a pontos százalék mennyivel
2024-03-21
Halottlátót ellenőrzött a NAV – Azt nem látta, hogy jönnek az adóhivataltól
2024-03-21
Show all

A csillagok elnyelik a bolygókat – Ennek megértése közelebb vihet az intelligencia elterjedésére

A SMACS 0723 galaxis klaszter, 4.6 milliárd évvel ezelőtti állapota a legélesebb kép amit a Világegyetem ennyire távoli szegletéről készített a Webb űrteleszkóp. A lencsehibáknak tűnő elmosódott ívek valójában a gravitációs lencsehatásnak köszönhetőek, ahogy a nagy tömegű csillagászati objektumok eltérítik a fényt. A legtávolabbi, apró piros foltok 13 milliárd éves galaxisokat rejtenek. Forrás: NASA/ESA/CSA

Ikercsillagok vizsgálata közben jutott arra egy nemzetközi kutatócsoport, hogy legalább minden tucat csillagból egynél látni bizonyítékot bolygók elnyelésére.

A kutatók olyan ikercsillagokat vizsgáltak, amelyek összetételének azonosnak kellene lenniük. A csillagászok meglepetésre azonban ezek az esetek mintegy nyolc százalékában eltértek egymástól.

A kutatócsoport, amelynek tagja Meridith Joyce, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (HUN-REN CSFK KTM CSI) Marie Curie Widening-ösztöndíjasa is, arra jutott, hogy

a különbséget az okozza, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygó-törmeléket nyelt el – olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közleményében.

A beszámoló szerint az eredményekhez a legnagyobb távcsövek kellettek: a kutatók a Chilében található 6,5 méteres Magellán-távcsövet és az Európai Déli Obszervatórium 8 méteres VLT távcsöveit használták, valamint a Hawaiin található 10 méteres Keck-távcső adataira is támaszkodtak.

“Együtt mozgó ikercsillagokat vettünk szemügyre. Ezek ugyanabból a molekulafelhőből születtek, így azonosnak kellene lenniük” – idézte a közlemény el Fan Liut, a melbourne-i Monash Egyetem kutatóját, a szakcikk vezető szerzőjét.

“A nagyon nagy pontosságú elemzésnek köszönhetően kémiai különbségeket találtunk az ikrek között. Ez nagyon erős bizonyíték arra, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygóanyagot nyelt el, és megváltoztatta annak összetételét”  – magyarázta.

A jelenség a vizsgált 91 ikercsillag-pár közül legalább hétnél, azaz a minta mintegy nyolc százalékában jelentkezett. Az eredményt az teszi különlegessé, hogy ezek a csillagok, a Naphoz hasonlóan, életük fénykorában vannak – úgynevezett fősorozati csillagok, nem pedig az életük végső fázisaiban járó vörös óriáscsillagok.

“Ez eltér a korábbi tanulmányoktól, ahol a késői fázisban lévő, óriási vörös gömbbé váló csillagok elnyelhetik a közeli bolygókat” – tette hozzá Fan Liu.

A közlemény szerint némi kétség maradt a felől, hogy a csillagok egészben nyelik-e el a bolygókat, vagy a bolygó-keletkezésből hátramaradt törmelék áramlik rájuk. A szerzők úgy vélik, hogy mindkettő lehetséges. Bármelyik legyen is igaz, a csillagpárok közötti kémiai különbségeket nehéz lenne megmagyarázni máshogyan, például a csillagokban zajló belső folyamatokkal.

Meridith Joyce szakterülete a csillagok belső fizikája és fejlődése. Az amerikai kutató két évre csatlakozott a csillagok fizikája területén nemzetközileg is elismert Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézethez, hogy a csillagokban zajló folyamatokat modellezze. Elmondása szerint a csillagpárok megfigyelése elengedhetetlenül szükséges volt a bolygópusztító csillagok felismeréséhez.

A közlemény szerint az eredményeknek messzemenő következményei lehetnek a bolygórendszerek hosszú távú fejlődésének kutatására. Emellett új megvilágításba helyezik a kettős csillagrendszerek körül keringő bolygórendszerek stabilitását is. A jövőben a kutatók szeretnék bővíteni a vizsgált csillagok mintáját.

Annak megértése ugyanis, hogy a csillagok mikor és milyen gyakran nyelik el bolygóikat, alapvető hatással lehet akár az élet vagy az intelligencia elterjedtségére is a Tejútrendszer más csillagai körül.

A tanulmány egy nagyobb együttműködés, a Complete Census of Co-moving Pairs of Objects (C3PO) kezdeményezés részét képezi, amelynek célja a Gaia asztrometriai űrtávcső által azonosított összes fényes, együttmozgó csillag megfigyelése. A kutatásban az ausztráliai Swinburne University of Technology, az írországi University College Cork, az amerikai Carnegie Observatories, Ohio State University és Dartmouth College, a magyarországi HUN-REN CSFK és a németországi Max-Planck-Institut für Astrophysik kutatói vettek részt.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.