A reumatoid artritisz az egyik legkellemetlenebb betegség, amelyre ugyan vannak gyógyszerek, de a legtöbb esetben az orvosok nem tudják megmondani, melyik ezek közül az optimális az egyes páciensek esetében és ezért a megfelelő készítmény megtalálása a betegeknek sokszor évekig tartó kínszenvedést jelent. Egy uniós kutatás épp arra törekszik, hogy ezt személyre szabott gyógyszereléssel és az ellátás optimalizálásával megváltoztassa, ahogy a Horizon, az Európai Unió innovációs magazinja legutóbb közölte.
A reumatoid arthritis egy krónikus autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer az ízületeket támadja meg, s ezzel fájdalmat, merevséget, gyulladást és fáradtságot okoz. A kór gyakran 30 és 60 év közötti embereket érint, akik épp családot alapítanak, vagy karrierjük építéssel vannak elfoglalva.
Anélkül, hogy egyértelmű iránymutatás állna rendelkezésre arról, hogy egy gyógyszer hogyan hat majd egy adott betegre, a kezelési döntések találgatásnak tűnhetnek, s ezért van úgy, hogy a betegeknek többször is gyógyszert kell váltaniuk, és minden alkalommal új aggodalmakkal kell szembenézniük a mellékhatások és a biztonság tekintetében.
Gyakran évekig tartó próbálkozás a hatékony gyógyszerig
Ezért, bár az elmúlt két évtizedben a reumás ízületi gyulladás kezelésére szolgáló új gyógyszerek megjelenése sok ember számára lehetővé tette, hogy fájdalom, ízületi duzzanat és tartós rokkantság nélkül éljen, Európában sok beteg számára a megfelelő gyógyszer megtalálása még mindig hónapokig, sőt évekig tartó kísérletezést jelent.
Ennek megváltoztatása érdekében hét uniós tagállam (Dánia, Svédország, Hollandia, Ausztria, Olaszország, Spanyolország és Románia), valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság kutatói, klinikusai és betegei egyesítették erőiket egy SQUEEZE nevű, uniós támogatással zajló kezdeményezés keretében.
Céljuk nem új gyógyszerek keresése, hanem új biológiai tények felkutatásával a meglévők alkalmazásának optimalizálása a kezelés során, ami javíthatja a betegek számára a biztonságot és növeli a hatékonyságot.
Így gyorsabban sikerülhet elérni a remissziót – azaz azt a periódust, amikor a tünetek jelentősen csökkennek vagy teljesen megszűnnek – s ezáltal kevesebb lesz a fájdalom és a fáradtság, de alacsonyabb lesz a kockázat, hogy az ízületek maradandóan károsodjanak.
A SQUEEZE kutatóinak egyik fő célja olyan biomarkerek, vagyis anyagok azonosítása, amelyek egy bizonyos biológiai állapotra vagy állapotra utalnak, és segíthetnek az orvosoknak a megfelelő gyógyszer kiválasztásában az adott személy számára.
Kutatás a jelzőanyagok után
A kutatók ehhez az érintett ízületekből vesznek szövetmintákat és azokat elemzik, hogy kiderítsék, a gyulladás helyén található biomarkerek, jelzőanyagok alapján előre lehet-e jelezni, melyik terápia lesz a leghatékonyabb az adott beteg számára. Emellett vizsgálják a vérben található, ártalmatlan, de széles körben elterjedt (vérátömlesztéssel átvihető) torque teno vírus szintjét is, amely valós idejű mutatóként szolgál arra nézve, hogy a beteg immunrendszere milyen mértékben van elnyomva.
A vírusszint a kezelés intenzitásától függően emelkedik és csökken. Ezeknek a szinteknek a figyelemmel kísérése segíthet az orvosoknak abban, hogy megtalálják azt az optimális pontot, ahol a gyógyszerek elég hatékonyak a betegség kontrollálásához, de nem annyira erősek, hogy növeljék a fertőzés kockázatát.
A gyógyszerek adagolásának és beadásának optimalizálása egy másik fontos terület, amelynek célja annak biztosítása, hogy minden gyógyszert a lehető leghatékonyabban alkalmazzanak. A projekt egyes tanulmányai azt vizsgálják, hogy a stabil remisszióban lévő betegek biztonságosan csökkenthetik-e a drága biológiai gyógyszerek adagját, ami csökkentené a mellékhatások kockázatát és az egészségügyi költségeket.
Megint mások azt nézik, hogy a gyógyszer szedési módjának megváltoztatása – például a lenyelése helyett injekció formájában történő beadása – javíthatja-e a hatékonyságát azáltal, hogy növeli a szervezet által felszívható gyógyszer mennyiségét.
Segítség a gyógyszert nem előírás szerint szedő betegnek
Európa-szerte több ezer minta összegyűjtésével a kutatók olyan közös adatbázisokat hoznak létre, amelyek a különböző egészségügyi rendszereket tükrözik.
A szakemberek jól tudják, hogy még a hosszabb távú terápia sem segít, ha gyógyszert nem előírás szerint szedik. A kutatók ezért egy olyan digitális, integrált ellátási modellt fejlesztettek ki, amely biztonságos online eszközök segítségével támogatja a betegeket a rendelői vizitek között. A modell célja annak feltárása is, hogy miért kell egyes betegeknek oly sokszor gyógyszert váltaniuk. Ha nem tudják az okot, az megakadályozza, hogy a betegséget kontroll alatt lehessen tartani, mert ilyenkor kérdés, hogy ez a gyógyszer hatástalanságának vagy a beteg együttműködésének hiányának köszönhető-e.
A nemzeti betegnyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus kérdőívek segítségével a rendszer azonosítja azokat a személyeket, akiknél alacsony, közepes vagy magas a gyógyszeres kezelés be nem tartásának kockázata, és azt is, hogy mi okozza ezt a kockázatot. Ezek a tényezők az injekcióktól való félelemtől és a kellemetlen mellékhatásoktól kezdve az ismételt recept felírásának nehézségein át egészen a kezelési rend betartásával kapcsolatos gondokig terjednek.
A válasz minden betegre személyre szabott, és a betegek a kockázati szintjük és egyéni igényeik alapján folyamatos támogatást kapnak a kutatóktól.
A osztrák szakemberek koordinálásával zajló SQUEEZE egyik kiemelkedő jellemzője a reumatoid artritiszben szenvedő emberek és a betegcsoportok részvétele. Ezt a különleges ellátási modellt a betegekkel közösen alakítják ki, ami a terápiát elfogadhatóbbá, a mindennapi klinikai gyakorlatban reálisabbá teszi, és növeli annak esélyét, hogy hosszú távon is alkalmazzák. Mivel a klinikai vizsgálatok már folyamatban vannak, és több ezer betegtől származó adat gyűlt össze, a SQUEEZE kutatói olyan eszközöket és képzéseket kívánnak biztosítani, amelyek segítenek az orvosoknak a biomarkerek, az adagolási stratégiák és az új ellátási modell mindennapi gyakorlatban történő alkalmazásában.
