fbpx

A felfedezés, amely feje tetejére állította az emberiség történetéről alkotott képünket

1994-ben három amatőr barlangász olyan felfedezést tett Dél-Franciaországban, amely a feje tetejére állította a művészet és az emberiség történelméről alkotott képünket.

1994 december 18-án a francia Riviérától (a Côte d’Azur-től) 100 km-re északra Jean-Marie Chauvet, Éliette Brunel és Christian Hillaire, mindhárman amatőr barlangászok, egy kis barlangban lévő lyukból jövő gyenge légáramlatot vettek észre. Vájni kezdtek a sziklák között, és készítettek egy átjárót, majd egy barlangterembe jutottak.

Mintegy 21 500 év után ők voltak az első emberek, akik a barlangba léptek, mivel annak idején beomlott a járatrendszer bejárata. Az így felfedezett Chauvet-barlangban több ezer csodálatos barlangrajzot találtak. A 14 állatfajt ábrázoló alkotásokról később kiderült, hogy a világ legrégebbi ismert rajzai, és 18 000 évvel idősebbek, mint a világhírű Lascaux-barlangban lévő rajzok.

A műalkotásokat és környezetüket 2014-ben az UNESCO világörökségnek nyilvánította – ez a legrégebbi olyan kulturális emlék, amely ilyen címmel rendelkezik.

Néhány lovakról és más, az akkori emberek környezetében élő állatokról készült alkotás a barlangban található több ezer rajz közül.
Forrás: © Carole Fritz / CNRS / A Chauvet-barlang csapata / Franciaország Kulturális Minisztériuma.

A Chauvet-barlangot jelenleg is egy multidiszciplináris kutatócsoport vizsgálja; ennek során 8500 m2 területet fedeznek fel.

A képek kutatása óriási változást hozott az őskori világról alkotott képünkben.  „A Chauvet-barlang felfedezése több szinten is forradalmat jelentett. Először is bebizonyította, hogy az őskori művészetről alkotott addigi képünk hamis volt. Korábban ugyanis a „művészet gyerekkora” paradigma uralkodott, melyet André Leroi-Gourhan 1965-ben alkotott meg. Ez a modell egyenes fejlődést mutatott ki a rajz történetében, hogy aztán egy teljesen valósághű rajzhoz jussunk el.

A Chauvet-barlang ugyanakkor sokkot jelentett a tudományos közösség számára, mivel nagyon valósághű képek találhatók benne nagyon régi, 37 000 éves korból. Ezek szerint nem volt jó a modell, amelynek alapján gondolkodtunk” – mondta a francia CNRS kutatóhálózat honlapja https://lejournal.cnrs.fr/articles/quand-la-science-descend-dans-la-grotte-chauvet számára Carole Fritz, a CNRS munkatársa, a barlangot kutató csoport vezetője.

„Ma már az elbeszélés egy formájaként gondolunk az őskori művészetre, és a Chauvet-barlang nagyban hozzájárult ehhez a magyarázathoz. Nem tudunk semmit a nyelvekről és az azokat használó emberekről, és sose lesz erre válaszunk, de azt tudjuk, hogy mielőtt megfestették a képeket, az őskori művészek mentálisan leképezték az elemeit, mielőtt lerajzolták őket a falra. Ez a grafikus önkifejezés nem képek egyszerű egymásra halmozása, hanem mitológiai elbeszéléseket illusztráló kompozíciók. Ma már kockáztatni kell az értelmezés során, ami eddig tiltott volt ezen a tudományterületen, főként Leroi-Gourhan óta. Másképpen mondva: nem tudom, hogy igaz-e, amit mondok, és ezt sose fogom megtudni, de legalább igyekezzünk mondani valamit, mivel a tudomány lényegéhez tartozik, hogy merni kell, merni kell tévedni.”

Kutatók ultraibolya tartományban felvételeket készítő kamerával vizsgálják a Chauvet-barlang „Lovas”-nak elnevezett részét.
Forrás: © Carole Fritz / CNRS / A Chauvet-barlang csapata / Franciaország Kulturális Minisztériuma.

A radiokarbon módszerrel végzett vizsgálatok https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.1523158113 eredménye szerint két különböző időszakban zajlott emberi tevékenység a barlangban: az egyik ilyen a 37 000 és 33 500 évvel ezelőtti korban lehetett; a másik 31 000 és 28 000 év között.

A rajzok arról tanúskodnak, hogy már az akkori emberek igen érettek voltak szellemileg. A barlang tudományos kutatását egy multidiszciplináris csapat végzi: régészek, paleontológusok, művészek, kémikusok és felszínalaktannal foglalkozó kutatók dolgoznak együtt. Carole Fritz és sok régész kollégája szerint ugyanis az őskor kutatása a tudományos rendőri nyomozáshoz hasonlóan ilyen szemléletet igényel és nem elég csupán a hagyományos régészet eszköztárát használni. A rajzok anyagának vizsgálatával például kémikus foglalkozik, a barlang kialakulása pedig a felszínalaktan területe.

A kutatók évente csupán 4 hetet töltenek a helyszínen. Ennek nem a rajzok védelme az oka, hanem a kutatók egészségének a védelme. A járatokban természetes okokból magas a szén-dioxid szintje, ami veszélyes az emberi szervezetre.

Így a barlangba csak 12 ember mehet le egyszerre az év meghatározott időszakaiban. Régebben évente két kutatási időszakot tartottak, de végül az októberivel felhagytak, mivel az év második felében felhalmozódik a szén-dioxid a barlangban és ez erősödik annak nyomán, hogy a Föld légkörében növekszik a szén-dioxid szintje.

A kutatók 3D-ben modellezik a barlang 8500 négyzetméterét, így egész évben tudják tanulmányozni. Itt a Koponya-terem 3D modellje látható (pontfelhő, pontháló, textúra).
Forrás: © Antoine Laurent, Thomas Sagory / CNRS / A Chauvet-barlang csapata / Franciaország Kulturális Minisztériuma.

A helyszín nem látogatható a nagyközönség számára; emiatt elkészítették a másolatát: 3000 m2-en milliméterre pontosan lemásolták az eredeti barlangot. 2015-ben nyílt meg másolatot bemutató látogatóközpont https://en.grottechauvet2ardeche.com/, hogy az ide utazó turisták is meg tudják nézni a rajzokat.

További hírek