Bizonyos vírusok a mikroműanyagokra tapadva napokig fertőzőképesek maradnak a vízben
2022-06-28
TIM: Magyarországon nagyon fontos a gépipar
2022-06-29
Show all

Azt szeretnénk elérni, hogy a Fiumei úti sírkert a magyarok lelkében valódi történelmi emlékhellyé és ismert kulturális színtérré váljék – mondta a Tudás.hu-nak Móczár Gábor, a Fiumei úti sírkertet is gondozó Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Szabó Viktor történész pedig a legizgalmasabb egykori temetésekről mesélt. A Budapest közepébe ékelődő különleges temető legendáiról érdeklődtünk.

MÚLT

Melyik itt a legmonumentálisabb síremlék?– A legmagasabb a Kossuth mauzóleum. A megépítésénél annak idején még arra is ügyeltek, hogy a Deák mauzóleumnál 10 cm-rel magasabb legyen. Deáké 26 méter, Kossuthé 26.1 méter. És ez nagyon jól tükrözi a 19. század végén, a 20. század elején meglévő hatalmas Kossuth-kultuszt.

Szabó Viktor, Forrás: NÖRI

Hogy tudták Kossuthot egyáltalán hazahozni az emigrációból és itt eltemetni?

Ennek a története jól mutatja a dualizmus korának kettősségét. Amikor Kossuth Lajos 1894-ben meghalt, felmerült a magyar politikai vezetők körében az igény, hogy Torinóból haza kellene hozni ’Kossuth apánkat’. Mert akkortájt úgy aposztrofálták, mint ’a magyarok Mózese’, meg ’Isten második fia’, ’lánglelkű forradalmár’ stb., ikonikus alak volt a közemberek számára is.

Ebben az időszakban a paraszti házaknál az egyik falon ott lógott Kossuth Lajos képe, vele szemben meg Ferenc Jóskának a képe. Fura kettősség volt ez, hiszen az életben esküdt ellenségei voltak egymásnak. De a fejekben ez valahogy összemosódott. Azt szokták mondani, az idő mindent megszépít, ez így volt Ferenc József esetében is. Kossuth Lajos tulajdonképpen a szabadságnak, a szabadságharcnak a szimbóluma volt Magyarországon, s egyértelmű volt, hogy magyar földben kellene nyugodnia. Ferenc József viszont ennek egyáltalán nem örült. Akkor éppen Wekerle Sándor volt a miniszterelnök, aki személyes kihallgatást kért az uralkodótól, és lényegében ő győzte meg arról, mennyire fontos lenne, hogy Kossuthot hazahozzák. Végül is az uralkodó hozzájárult ehhez, de volt két feltétele: az egyik az, hogy Kossuth nem kaphat állami temetést és a magyar kormány részéről senki nem képviseltetheti magát a szertartáson. A másik pedig az, hogy a vonat, amely hazaszállítja a holttestét Olaszországból, Ausztrián keresztül csak éjszaka, a legnagyobb titokban haladhat át.

Kossuth temetése

Kossuth temetése
Forrás: Wikpedia

Szégyellte Ferenc József az osztrákok előtt, hogy engedékeny volt?

Nyilván úgy gondolta, mégis csak a Habsburgok ősi földjén keresztül viszik ’a lázadó’ koporsóját. Hiszen az ő szemükben Kossuth mindvégig lázadó volt, aki a törvényes uralkodója ellen kelt fel, most meg díszes körülmények között vigyék keresztül Ausztrián? Hát, azért mindennek van határa…

Aztán ez így is történt, Ausztrián éjszaka ment át a vonat, majd a magyar határon feldíszítették koszorúkkal, virágokkal, szalagokkal, és a magyar oldalon már minden nagyobb településen megállt, az emberek mindenütt lerótták kegyeletüket, istentiszteleteket, szentmiséket tartottak Kossuth üdvéért. Tehát nagyon lassan haladt a vonat, míg megérkezett a magyar fővárosba.

És mivel nem kaphatott állami temetést Kossuth, végül is – ezt szintén Wekerle intézte el – a főváros, Budapest vállalta magára a temetés megszervezését és a költségeket. A Nyugati pályaudvarról átvitték a Nemzeti Múzeumba, ott ravatalozták föl, és onnan vitték aztán a mai Fiumei úti sírkertbe. Magyarország addigi történetének ez lett a legnagyobb temetése. Egyes becslések szerint 600 ezres tömeg gyűlt össze, már a menet során nem csak az ablakokban, de a lámpaoszlopokon is lógtak az emberek. Természetesen ez a nagy mauzóleum akkor még nem létezett, Kossuthot egy viszonylag egyszerű sírban helyezték el, de nyomban felmerült az igény egy méltóbb síremlékre. Azonnal kiírtak egy pályázatot a megtervezésére, amelyben megfogalmazták: kívánatos, hogy minél nagyobb legyen a síremlék, hiszen Kossuth Lajosra holtában is fel kell nézni.

Gerster Kálmán és Stróbl Alajos nyertek, az ő terveik alapján épült meg a mauzóleum és 1909-ben helyezték át Kossuthot az eredeti sírjából a Kossuth mauzóleum kriptájába. Végül ez családi nyughely lett, ott nyugszik a két fia, az egyik menye, az egyik lánya, az egyik lánytestvére és a felesége is.

Kossuth mauzóleuma

Kossuth mauzóleuma Forrás: NÖRI

 

Ady, a rocksztár

Kinek a temetése volt még különösen figyelemre méltó?

Például Ady Endréé, aki 1919-ben halt meg. Ez a polgári demokratikus kísérletnek az időszaka Magyarországon. Végeredményben a Károlyi-kormányzatnak ez volt „a nagy” temetése, amelyet, azt lehet mondani, tömeghisztéria kísért.

Az I. világháborús összeomlást követően, az őszirózsás forradalmat követően, jönnek a románok, jönnek a csehek, még akkor indulnak el a párizsi béketárgyalások, totális káosz van, gazdasági összeomlás, katonai összeomlás, társadalmi összeomlás – nos, a temetés is ilyen káoszos lett. Sokan is voltak, a szervezők sem álltak a helyzet magaslatán. Jöttek a rajongók és a ravatalnál hisztérikus jelenetek zajlottak, letépték a drapériát a koporsó mellől, tulajdonképpen Adyban egy korabeli „rocksztárt” búcsúztattak az emberek. Ez a temetés az ő ellentmondásos, bonyolult személyiségének, de a kor bonyolultságának is a szimbóluma lett.

Úgy tudom, ez a temető 1849-ben nyílt. Azzal a céllal nyitották meg, hogy a szabadságharcban elhunytaknak adjon nyughelyet?

A temető megnyitását már 1847-ben elhatározta Pest Város Tanácsa. Az volt a cél, hogy egy új pesti köztemetőt hozzanak létre a város határain kívül, hiszen akkor még ez a rész, amit Kerepesi dűlőnek neveztek, a városon kívül terült el.

De végül különböző jogi, meg adminisztratív huzavonák miatt valóban csak 1849-ben nyitották meg. Aztán persze, azokat a honvédeket, akik a tavaszi hadjáratban, az isaszegi csatában sérültek meg, és akiket felhoztak ide a Rókus kórházba, de aztán belehaltak súlyos sérüléseikbe, az elsők között temették itt el. Osztrák katonákat is temettek ide. De akkor elsősorban köztemető volt.

És hogyan vált később Nemzeti Sírkertté?

Ennek fontos állomása egy nagy temetés volt, Vörösmarty Mihály 1855-ös temetése. A szabadságharc leverését követően jött a Habsburg önkény időszaka, ahogy ismerjük a történelemkönyvekből, és ezekben az években Magyarországon gyülekezési tilalom volt érvényben.

Tehát nem lehetett az utcán csak úgy összeverődni, hogy egy kicsit tüntessünk, meg tiltakozzunk, meg sztrájkoljunk, ez börtönbüntetés terhe mellett, tilos volt. És ezt az osztrákok nagyon szigorúan be is tartatták. Egyetlen esemény képezett ez alól kivételt: a temetés.

Arra nem vonatkozott a gyülekezési tilalom, valahogy nem gondolták az osztrákok, hogy egy temetésből „többet is ki lehet hozni”. Pedig Vörösmarty esetében éppen ez történt. 1855-ben meghalt a nemzet nagy költője, a Szózat szerzője, több tízezren kísérték utolsó útjára, és ez a temetés egyúttal egy óriási néma tüntetéssé is vált a fennálló Habsburg önkénnyel szemben. Néma volt ugyan, de fenyegető, az osztrákok pestiesen szólva egy kicsit „be is tojtak”, próbáltak kapkodni, hogy kit is lehetne mozgósítani hirtelenjében, ha ebből megint valami felkelés lenne. Végül is nem lett, de a szabadságharc leverése után tulajdonképpen ez volt az első nagy tömegrendezvény, tömegmegmozdulás, amely hivatkozási ponttá vált, még évtizedekkel később is emlegették.

És ennek az eseménynek a jelentősége, meg Vörösmarty személye is, olyan rangot adott ennek a temetőnek, hogy a későbbi korokban is igyekeztek a nemzet legjelentősebb személyiségeit ide eltemetni.

Köréje épült a város

Tulajdonképpen mekkora ez a temető?

Eredetileg sokkal nagyobb volt a területe, ma 56 hektár, de például a vasútvonal, a Józsefvárosi pályaudvar építésénél is elvettek a területéből, aztán a Salgótarjáni úti zsidó temető területét is innen választották le, de a közeli Gumigyár területének egy része is korábban a temetőhöz tartozott. Azon kívül az évtizedek során köréje épült, körbenőtte a város. Körülbelül az 1950-es években nyerte el azt a formáját, nagyságát, amit most ismerünk.

Van a temetőnek valamiféle sajátos szerkezete a tekintetben, hogy milyen foglalkozású, hivatású nagyságokat mely parcellákba, hova temettek?

Amikor 1886-ban megnyílt a Rákoskeresztúri Új Köztemető és az lett a főváros nagy, 206 hektáros köztemetője, ez pedig valóban dísztemetővé vált, megkezdődtek a sírfelszámolások. A nagyon régi, lejárt sírokat, amelyeket nem váltottak meg újra, felszámolták. És akkor már tudatosan parkosítottak, nem is akarták zsúfoltabbá tenni, feltölteni a ligetes elrendezést. Elkezdődtek az áttemetések, kialakultak például a művészparcellák. Ezt 1929-ben kezdték mesterségesen kialakítani, azzal a céllal, hogy ide „gyűjtsék össze” a magyar művészeti, irodalmi, kulturális és szellemi élet nagyjait. Ezt a csoportot később tudósokkal, sportolókkal is kibővítették. De nyugszik itt tizenöt egykori miniszterelnök is, és például a legnevesebb cigányprímásoknak is itt van a nyughelye.

Batthyány Lajos, Magyarország első, kivégzett miniszterelnöke hogyan került ide?

Az 1867-es kiegyezés utáni első nagy temetés Batthyány Lajos mártír miniszterelnök újratemetése volt. Hiszen őt először a Ferenciek terén lévő ferences templom kriptájában rejtették el, mert, hogy az osztrákok a kivégzését követően egy jeltelen sírba szerették volna elhantolni. Szerencsére annak a plébánosnak, akinek ezt a temetést végre kellett hajtani, sikerült kicsempésznie a holttestet a temetőből. És egészen 1870-ig a ferencesek kriptájában nyugodott, és csak azután nyílt mód egy nagyszabású temetésre. Persze, ahogy később Kossuth temetése idején, ekkor is Ferenc József uralkodott és mivel ő volt, aki Batthyányt felségárulásért kivégeztette, sem a magyar kormány, sem a főváros vezetői nem merték megkockáztatni, hogy központi pénzen mauzóleumot építsenek neki, ehelyett gyűjtést indítottak. És végül az első magyar miniszterelnök síremléke teljes egészében közadakozásból épült, 1874-re készült el, Schikedanz Albert tervei alapján.

Batthyány Lajos síremléke

Batthyány Lajos síremléke Forrás: NÖRI

Lenyűgöző névsor

Kiket emelne ki még azok közül, akik itt nyugszanak?

A korábban élt híres színészek közül például Laborfalvi Rózát, Blaha Lujzát, Jászai Marit, Lendvay Mártont, de a 20. századi színészek közül az 1945 előtti színészgeneráció legnagyobbjainak sírjait is megtalálhatjuk.

Itt fekszenek a Gombaszögi nővérek, Ella, Frida és Margit, Somlai Artúr, Csortos Gyula, Rátkai Márton. A legnagyobb festők, szobrászok közül itt nyugszik például a Párizsban is ismertté vált Munkácsy Mihály, illetve Zala György, Csontváry Kosztka Tivadar, az írók, költők közül pedig többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Szerb Antal, Krúdy Gyula, vagy az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre.

Van olyan híresség, akit jó lenne áthozni ide?

Én nem vagyok az áttemetések híve, de ha eljátszunk a gondolattal és például azt szeretnénk, hogy nemzetközileg is ismertebb legyen ez a temető, akkor Puskás Öcsit mindenféleképpen.  Hiszen őt ismerik igazán szerte a világban.

Mi az oka annak, hogy 1945 után a sor megszakadt és a hírességek ma inkább a Farkasréti temetőbe temetkeznek?

Ez érdekes folyamat volt. A II. világháború után a Rákosi rendszer nemigen tudott mit kezdeni ezzel a temetővel. Persze nyugszanak itt olyan hírességek is, akiket a kommunista narratíva is példaképnek tekintett, mint Kossuth Lajos vagy Táncsics Mihály. A Petőfi-kultuszt érinti, hogy a Petőfi-család síremléke is itt van és József Attila is itt nyugszik.

Másrészt viszont az ő szemszögükből ez a temető mégis csak egy letűnt polgári világnak volt kiemelkedő temetkezési helye a historizáló vagy szecessziós, díszes síremlékekkel. Mit csináljanak vele? Ez a dilemma hosszú időn át tartott, aztán 1952-ben lezárták a temetőt, és még az is fölmerült, hogy esetleg felszámolják. Ehhez képest 1956 elején egy váratlan fordulattal a sírkertet lényegében nemzeti panteonná nyilvánították, döntés született arról, hogy meg fogják őrizni, és erősíteni fogják azt a jelleget, hogy elsősorban azoknak a sírjai legyenek itt, akikre példaképként tekinthetünk. Ennek a koncepciónak a legalizálását Rajk László újratemetése jelentette, 1956. október 6-án, tehát még a forradalom előtt. Rajk László belügyminiszter volt az 1940-es években, meggyőződéses kommunista, de ő maga is egy koncepciós pernek lett az áldozata. 1949-ben kivégezték és a Gödöllő felé vezető országút mentén temették el a társaival együtt.

Aztán 1956-ben rehabilitálták őket és újra temették itt, méghozzá a Kossuth mauzóleum szomszédságában. Ezzel újra legalizálva lett ez a temető. És azt is kimondták, hogy a munkásmozgalom jelentős személyiségeinek is helyet kell biztosítani ebben a temetőben. Aztán jött az 56-os forradalom, és újra köztemetői funkciót kapott a sírkert, a környékbeli utcai harcokban elhunytakat természetesen ide temették. Ez a rész ma is emlékparcellaként működik.

Munkásmozgalmi hősök

A Kádár-éra hogyan viszonyult a temetőhöz?

Kádárék tovább vitték a panteonizálás koncepciót, és ennek fontos állomásaként 1958-59-ben megépítették a szocreál stílusú Munkásmozgalmi Panteont és létrejöttek a munkásmozgalmi parcellák. Ennek kapcsán például József Attilát is hurcolászták ide-oda, 1959-ben átvitték a Panteon épülete előtti úgynevezett sírsétányra, majd 1994-ben visszavitték eredeti nyughelyére, a temető 35-ös parcellájába. ’56 után tehát végig dominált itt a munkásmozgalmi jelleg, és csak egyházi szertartás nélkül lehetett ide temetkezni, emiatt aztán a művészvilág dacolni kezdett és a Farkasréti temetőt tette egyfajta alternatív nemzeti panteonná, ahol a művészeket, tudósokat temették el. Ide abban a korszakban talán egyedül Major Tamás került, akinek, amellett, hogy kiváló színész-rendező, színigazgató volt, ismert politikai kötődései is voltak ahhoz a rendszerhez, és állami temetést kapott. És sajnos e tekintetben a rendszerváltás óta sem sokat változott a helyzet, hiába „szabadult fel” az egyirányultság alól a Fiumei úti temető, a társadalom még nem tudott ide „visszaszokni”, hiszen korunk hírességei is a barátaik, pályatársaik közelében szeretnének nyugodni.

A mai fiatalok rendszerint vagy közömbösek a temetők iránt, vagy éppenséggel viszolyognak tőlük. Így aztán általában nem érdeklik őket azok a nagyságok sem, akik itt nyugszanak.

Talán azzal lehet megközelíteni őket, ha megértik, megérzik, hogy ez egy különleges helyszín. Nincs hagyományos temető feelingje, nem sűrűn egymás mellett sorakoznak a sírok. Ez inkább olyan, mint egy park, egy liget, egy szabadtéri szoborgyűjtemény. Éppen ezért nagyon alkalmas arra, hogy a különféle programjainkkal ne csak a temetőt mutassuk be számukra, hanem Magyarország elmúlt 200 évének a történetét is. Nemzeti nagyjainkat meg az ő történeteiket, és ezzel példaképeket tudjunk eléjük állítani.

Nyilván ennek az a feltétele, hogy megpróbáljuk olyan módon és olyan stílusban megtenni ezt, hogy lekössük őket, használva a 21. század vívmányait, tehát különféle digitális eszközöket, zenelejátszót, érintőképernyős felületet stb. Rendszerint így jönnek a diákok: „Úristen, most mért jöttünk ide? Hát, normális ez a tanár, temetőbe hoz minket? Mi a túrót fogunk itt csinálni, sírt fogunk ásni, vagy mit?”

Ez a kiindulási alap, majd, amikor eltelik másfél-két óra, a végén azt mondják: Húú, hát ez jó volt! Ez számunkra a legnagyobb jutalom.

JELEN

Mi ez az intézmény tulajdonképpen? Múzeum, történelmi emlékhely vagy egyszerűen temető?

Móczár Gábor
Forrás: NÖRI

Mind a három együtt. Hiszen nagyszerű szobrok és síremlékek találhatók itt, és megrendülve emlékezhetünk arra, hogy itt nyugszanak Magyarország elmúlt 150-170 évének kiemelkedő személyiségei. És, bár dísztemetői státusza van, a közhiedelemmel ellentétben ma is lehet ide temetkezni.

Ugyanúgy létezik itt 25-50-75 vagy 100 éves sírhelymegváltás, koporsós vagy urnatemetés, mint a köztemetőkben? És bárkit eltemetnek?

Természetesen, akiknek hozzátartozójuk, felmenőjük fekszik itt, esetleg családi síremlékük vagy mauzóleumuk van, ha megváltják a sírhelyet, eltemettethetik itt a rokonaikat. Egyébként a temetkezés engedélyhez kötött, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dönt arról, hogy az illető ide kerülhet-e. Olyan személyek nyugodhatnak itt, akikre valamilyen szempontból büszke lehet a nemzet. Koporsós és urnás, vagy akár szórásos temetés is lehetséges, és nálunk nincs felekezeti megszorítás, bármilyen vallás szertartása szerint meg lehet rendezni a temetést.

Koncertek a temetőben

Hasonlítható ez a sírkert valamely nemzetközileg ismert, híres nagy temetőhöz, például a párizsi Pére-Lachaise-hez, vagy a kolozsvári Házsongárdi temetőhöz?

Igen is meg nem is. A tekintetben nyilván igen, hogy itt nyugszanak nemzetünk régi nagy művészei, tudósai, politikusai, de ez elsősorban csak számunkra jelent kiemelkedő értéket. A magyar nyelv egyedisége miatt legnagyobb íróinkat, költőinket például – bár művészi értékben teljesen egyenrangúak voltak más nyelveken író kortársaikkal -, soha nem tudták olyan tömegek megismerni a világban, mint mondjuk a franciákat, angolokat.

Ráadásul Párizsban, aki nagy művész és ott halt meg, gyakran francia földbe is temetik, francia hírességek mellé, így nyugszik ott például Chopin, vagy éppen Jim Morrison. A házsongárdi temető domboldali elhelyezkedése egészen más, mint a miénk, ráadásul a kevés állami juttatás és a fenyegető felszámolások miatt állandóan a fennmaradásukért küzdenek.

Itt milyen állapotban vannak a síremlékek?

Nagyon változó. Folyamatosak a felújítások, karbantartások.  Vannak különösen védett sírok, és a Fiumei Úti Sírkert is bekerült az ország területén lévő 21 nemzeti történelmi emlékhely közé. Emellett itt található a legtöbb, nemzeti sírkertbe sorolt védett sír is, melyek felújítására Magyarország Kormányától évi 75 millió forintot kapunk állagmegóvás céljára.

A Csík zenekar koncertje a temetőben

A Csík zenekar koncertje a temetőben Forrás: NÖRI

Egy kívülálló számára meglepő, mekkora „élet” van itt a halottak között. A minapi Múzeumok Éjszakáján például az egyéb programok mellett, a Csík zenekar is koncertet adott a temetőben.

Több tematikus megemlékezést, ünnepet, családi napot és közel negyvenféle vezetett sétát is tartunk a sírkertben, ahol történészek, művészettörténészek mesélnek az elhunytakról és korukról. Kiemelt rendezvényeken, mint például az Emlékhelyek Napja, a Költészet napja vagy a múlt szombati Múzeumok éjszakája, zenei együttesek is fellépnek. Mások mellett a Makám, a Kaláka vagy a Mistral koncertezett itt az elmúlt években. Ez utóbbinak például az itt nyugvó nagy költők megzenésített verseiből készülő lemezét mi is támogatjuk. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy a Fiumei Úti Sírkert a magyarok lelkében és szívében valódi nemzeti emlékhellyé és ismert, megbecsült kulturális színtérré váljék.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close