Ma már egy jelentős tudományos szakember sem vitatja, hogy a globális klímaváltozás meghatározó tényezője az ember. Ez azt is jelenti, hogy a pandémia rajtunk keresztül a környezetünkre is jókora hatással van. Először azt gondolhatnánk, hogy az emberi tevékenység visszaszorulása akár még előnyös is lehet a Föld számára – a valóság mégsem ezt mutatja.

A világjárvány miatti korlátozások, lezárások és karanténok egyik közvetlen következménye az volt, hogy több helyen javult a levegő minősége, hiszen leálltak a szennyezést előidéző autók, repülők és vonatok. Kínában, Wuhan környékén a lezárásokat követően 25 százalékkal csökkent a széndioxid-kibocsátás, sőt felére csökkent a szintén üvegházhatású nitrogén-oxid kibocsátása is. A levegő minőségének javulása nem csak a környezetnek kedvezett, hanem bizonyos becslések szerint a járműforgalom csökkenése és az ipar lassulása miatti levegőminőség-javulás több tízezer életet mentett meg – még ha ez elenyésző is ahhoz a 4.2 millió évi halálesethez képest, amely globálisan a levegő-szennyezettséghez köthető.

A Vuhani szmog csak időlegesen csökkent Forrás: Wikimedia

A levegő minőségének javulása csak félévig tartott

A levegő tehát tisztább lett, de mégsem lett tiszta: Wuhan környékén most is annyira rossz a levegő minősége, hogy még a legalacsonyabb szennyezettségi szinten sem érte el az egészségesnek mondható értéket. Ráadásul a hatás csak néhány hétig tartott, ezután lassan visszamászott az eredetihez közeli szintre. Zhu Liu, a Tsinghua Egyetem kutatója szerint a csökkenés leginkább a karácsonyi és a kínai újévhez hasonlítható visszaesésekre hasonlít, csupán rövidtávú hatása van, hosszútávon valójában elenyésző. Globálisan valamivel jobb volt a helyzet, nagyjából fél évig tartott egy enyhe levegőminőség-javulás, de 2020 második felére ez is visszaállt az eredetihez hasonló szintre. De hiszen az élet is csak átmenetileg és fenntarthatatlan ütemben lassult le. A Potsdam Intézet alapítója, Hans Joachim Schellnhuber szerint hosszú távon nem az emberi tevékenység csökkenése lesz a válasz a klímaváltozásra.

Az autó- és személyforgalom csökkenésének meglepő következménye, hogy egyrészt közel felére csökkent az elütött állatok száma, másrészt viszont egyre több állat merészkedett be a városok kiüresedett utcáira és a tengerparti lakott területekre. Köztük olyanok is, amik potenciálisan veszélyt hordozhatnak, akár olyanokat is mint maga a SARS-CoV-2, amely szintén állatoktól eredeztethető, úgynevezett zootrópikus vírus.

A szoros földrajzi kapcsolat az ember és az állatvilág között megnöveli az esélyét annak, hogy a számunkra még ismeretlen vírusok átkerülhessenek az állatokról az emberre. A járvány előtt ez inkább az állatok élőhelyének kiirtása miatt történhetett – gondoljunk csak a tömeges fakivágások miatt otthon nélkül maradt vadállatokra, amelyek így emberlakta területekre kényszerülnek. A helyzetet tovább rontotta, hogy Ázsia és Afrika legszegényebb területein a járvány következtében megromlott élelmiszer-ellátás fellendítette a vadállatok illegális vadászatát és a potenciálisan fertőzött állatok fogyasztását, sőt az tiltott fakivágásokat is.

A kevesebb üzleti út jó, a növekvő házhozszállítás viszont káros a környezetre

A közvetlen hatásokon túl a járvány azonban számos olyan viselkedésbeli változást is hozott magával, amelynek valóban lehet kedvező hatása a környezetre. Az egyik legfontosabb az üzleti utak drasztikus csökkenése. A karantén alatti virtuális, online meetingek úgy tűnik, velünk maradnak és végérvényesen kiváltanak számos személyes találkozót. Az otthonról való munka is hasonló cipőben jár, az irodák valószínűleg nem fognak a lezárások előtti szintre benépesülni. A McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a munkáltatók megközelítőleg 30 százalékkal csökkenthetik az irodák méretét ugyanannyi alkalmazott mellett, a céges utazások pedig 20 százalékkal esnek majd vissza, amikor a járványnak teljesen vége lesz. Ezek nem állnak majd vissza az eredeti szintre, ami hosszútávon csökkenti az utazások (üzleti út és munkába járás) és az irodák fenntartása okozta környezeti károkat.

A munka mellett a vásárlás és az étkezési szokások megváltozása is jókora hatással van a környezetre. A Just Eat házhozszállító vállalat 2020 végére 400 százalékos növekedést regisztrált, az USA-ban az e-kereskedelem 30-40 százalékkal nőtt a koronavírus járvány alatt – s a trendek hazánkban is hasonlóan alakultak. Az e-kereskedelem és a házhozszállítás fenntarthatósága viszont erősen vitatott. Néhány kutatás az elektronikus kereskedelmet környezetbarátabbnak tartja, mint a hagyományos, személyes, bolti vásárlásokat, de vannak olyan kutatók is, akik szerint sokkal árnyaltabb a kép.

Az élelmiszer házhozszállítás sok negatív környezeti hatással is járt Forrás: flickr

Számtalan különböző modell próbálja megbecsülni, hogy pontosan hogyan is jut hozzá egy vásárló a termékhez és annak milyen környezeti hatása van. Az online rendelés mellett szól, hogy nem kell boltokat fenntartani, építeni, fűteni, viszont jóval több a csomagolóanyag és a futárok által elégetett fosszilis üzemanyag. Országonként is változik a helyzet, a kerékpáros közlekedésről híres Hollandiában a személyes vásárlás még inkább környezetbarát lehet, mint az online, de az USA-ban viszont megfordulhat a helyzet, ahol az emberek inkább ragaszkodnak az autóval történő hagyományos vásárláshoz. Tovább rontja a képet, hogy az online vásárlás jóval többször vezet visszaküldéshez, mint a hagyományos, amely megsokszorozza a szállítás környezetkárosító hatását. Felmérések szerint az e-kereskedelemben vásárlók több mint fele tudatosan több terméket vásárol online, majd egy részét ezeknek visszaküldi.

A megnövekedett étel-házhozszállítás egyértelműbb képet mutat: a házhozszállítás a plusz csomagolás és a futárok okozta szén-dioxid termelés miatt károsabb, mint az éttermi fogyasztás. Egy ausztrál felmérés szerint a járvány alatt csak a lakossági szemét mértékét 20 százalékkal növelte az étel házhozszállításából adódó többlet szemét, amely jórészt biológiailag nem lebomló csomagolóanyagokból áll. Jókora teher a fosszilis üzemanyagokat égető autókkal, robogókkal történő, nem fenntartható szállítási forma is. Ezt a szolgáltatók is kezdik felismerni és előnyben részesíteni a bicikliket, elektromos autókat és elektromos rollereket. Ezek a lakossági közlekedésben is előtérbe kerültek, amit jól mutat, hogy a járvány alatt főként a lakossági kerékpárvásárlások ugrottak meg és – ahogy Budapesten is – számtalan városban jöttek létre átmeneti kerékpársávok is. Egyelőre nem tudni, hogy az ételrendelés és az online vásárlás is maradandó hatású lesz-e, vagy a helyzet lassan visszaáll a járvány előtti szintre.

Az online vásárlók több mint fele visszaküldi az árut Forrás: EU

A járvány miatt akár 0,3 fokkal kisebb lehet a felmelegedés

A járvány miatti vészhelyzet számos országban harapott ki szeletet a fenntarthatóságra szánt büdzséből. Ez történt az EU-ban is, ahol visszaesett az Európai Zöld Megállapodás népszerűsége, mivel a koronavírus okozta károk rendbetétele jóval sürgetőbb probléma – ez pedig lassítja a klímaváltozás elleni küzdelmet. A Nature Climate Change tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint a járvány összességében fenntarthatóbb, ellenállóbb irányba tolhatja a globális gazdaságot és a politikát, amelynek eredményeként lehet, hogy a felmelegedés üteme valamelyest lassul: 2050-ig akár 0.3 Celsius fokkal kisebb lehet a felmelegedés mértéke a járvány okozta változások miatt.

A klímaváltozás elhúzódó probléma, amely elől ugyan a járvány elleni küzdelem elvette a reflektorfényt, de számtalan kutató tart attól, hogy a járvány után az élet beindulása és a globális nyitás maga óriási károkat okozhat. Elke Weber, a Princeton Egyetem pszichológus professzora, viselkedéskutató azonban optimista a jövőre nézve: úgy véli, hogy a világjárvány alatt megbizonyosodhattunk róla, hogy egy globális fenyegetettség ellen a közös védekezés valóban működik, és remélhetőleg ennek a fókusza a pandémia csillapodásával áttevődik a klímaváltozás elleni küzdelemre, s felgyorsítja azt.