A járvány szülte digitalizáció sötét oldala: a mindent befolyásoló chiphiány

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Levéltár a Koreai Köztársaság Nemzeti Levéltárával
2021-11-04
SZTNH: a mesterséges intelligencia és a járvány is szerepel a szellemi tulajdon konferencia programján
2021-11-05
Show all

A járvány szülte digitalizáció sötét oldala: a mindent befolyásoló chiphiány

Egy kicsike dolog, amelyre büszkék lehetünk itt az öreg kontinensen: az amerikai újságcikkek a chiphiányról szóló művekben azzal kezdik, hogy elmagyarázzák: mi a chip. Erre ugye nekünk semmi szükségünk, mi tudjuk.

De azért: chip = lapka. Az a sziliciummorzsa, amelyen kialakítják az integrált áramköröket. Amely azért integrált, mert nem különálló tranzisztorokból, ellenállásokból, kondenzátorokból és tekercsekből állítják össze az áramkört, hanem ezeket mind azon a sziliciummorzsán alakítják ki meglehetősen körmönfont módon (különösen a tekercseket…)

Továbbá azért morzsa, mert egy kör alakú, 15-35 centiméter átmérőjű lapon, waferen sok egyedi chipet helyeznek el, amelyeket még ott letesztelnek, a hibásakat megjelölik, majd a wafert az elkészítés után felvagdalják lapkákra, a hibásakat kidobják, a jókat meg tokozzák: ellátják kivezetésekkel, és az egészet körülöntik műanyaggal (vagy kerámiával). Wafer: nápolyilap, ostyalap. Mivel a chipgyártás magas hőmérsékleten történik, a chipeket is kemencében sütik, ezért a pék-szakkifejezések indokoltak.

egy kör alakú, 15-35 centiméter átmérőjű lapon, waferen sok egyedi chipet helyeznek el, amelyeket még ott letesztelnek, a hibásakat megjelölik, majd a wafert az elkészítés után felvagdalják lapkákra, a hibásakat kidobják, a jókat meg tokozzák

Wafer (Forrás: depositphotos.com)

A chipgyártás fontos jellemzője a „kihozatal”: magyarul a selejtszázalék reciproka.

Minél nagyobb egy lapka, annál rosszabb a kihozatal, mert kevesebb lapka fér egy waferre, s ha egy is rossz, az az egy lapkából kitelő mennyiség nagyobb hányada. Például az Intel i9 generációs processzorok csupasz lapkája a fotókból becsülve 15×30 mm-es (a 37,5×37,5×4,4 mm-es tokban). A legnagyobb chipek az ún. „full frame” (teljes filmkocka méretű) fényképezőgépek képérzékelői: 24×36 mm-esek. Ezekből egy nápolyilapra csak 10-20 darab fér el, azaz, ha csak egy rossz, az is 5-10 százalék selejtet jelent.

A legnagyobb chipek az ún. „full frame” (teljes filmkocka méretű) fényképezőgépek képérzékelői: 24×36 mm-esek.

Intel 9th Gen Core (Forrás: intel.com)

Chipnek, azaz morzsának azért hívják, mert a kevésbé bonyolult áramkörök lényegesen kisebbek, a legtöbb integrált áramköri tokban 4×4 mm-es, vagy még kisebb sziliciumdarabkák vannak.

Egyébként pedig mindenben chipek vannak. A szobatermosztátban, a játékautóban, a kapucsengőben, az autóban több száz is, a tévében – mindenben.

Nemcsak a számítógépekben, azaz az okoskarkötőben, okostelefonban, laptopban. Ha a termékben magában, például a sörben, nincs, akkor a gyártóberendezésben van. (A Sinofarmban, Pfizerben viszont nincs…)

A hiány egyszerű ősoka

Pont akkor nőtt meg a kereslet a digitális chipekre, amikor a világjárvány miatt lecsökkent a termelés: megbetegedtek a munkások. A krízis pedig azért késleltetve jelentkezett, mert voltak raktárkészletek.

A hiányt a szállítási láncot is sújtó járvány fokozza: ha nincs matróz, nem megy a hajó, a chip nem jut el a gyárba. Ha a hajó el is jut a célkikötőbe, onnan még el kell vinni az alkatrészeket a gyárakba – kamionnal, de a kamionsofőrök is covidosak…

Konténerhajó (Forrás: tradewinds.com)

Emlékszünk: a home office tavalyi „kitörésekor” tíz-, százmilliók kaptak új laptopot, tabletet, okostelefont. Ehhez persze a szerverfarmokat, adatközpontokat is bővíteni kellett – no meg a hálózatokat is meg kellett erősíteni. (Bár, kiderült, hogy azért a sávszélességben volt tartalék bőven…)

Sokan ekkor vettek játékkonzolt, tabletet, hogy a karantén alatt eltöltsék az időt. Erre ment el a globális raktárkészlet, amikor az kifogyott, akkor ütött be a globális chiphiány-krízis.

Fennmaradni meg azért maradt fenn, mert a járványnak sehol sincs még a vége (nem is biztos, hogy véget ér valaha), és az otthoni digitális időtöltésről meg kiderült, hogy jó: a tartalomszolgáltatók (HBO, Netflix, Primevideo stb.) tudnának mesélni. Fognak is: soha nem volt olyan jó évük, mint a 2020-as, és amilyen a 2021-es lesz. (Az üzleti év nem esik egybe a naptárival, negyed-, félévvel el van csúsztatva.) A home office is velünk marad, mert költséghatékony és kényelmes. Egy világjárvány kellett, hogy rájöjjünk, pedig mondogatták régen.

Történtek „kisebb” bajok is

Tart egy ideje ráadásul az USA-Kína kereskedelmi háború.

Emiatt nem veszünk Huawei telefont, mert nincs benne Android: a Google volt olyan hazafi, hogy nem licencelte tovább az operációs rendszerét a Huaweinek. (Na meg a kormányzat meglehetősen szúrós szemmel nézett rájuk, hogy ha az állam bojkottál, akkor a magáncégeknek is illik.)

De nemcsak a Huaweit tiltották be az USA-ban, hanem a legnagyobb kínai elektronikusalkatrész-gyártót, a SMIC-et is. Erre az amerikai késztermékgyártók a tajvani és koreai alkatrészgyártók felé fordultak, amelyek egyrészt kisebb kapacitásúak, másrészt Tajvanban tavaly súlyos áradások voltak. Nem fog javítani a chiphiányon az sem, ha Kína (még) nagyobb befolyást szerez Tajvan fölött: rossz esetben a tajvani gyárak is kiesnek az USA (és szövetségesei) szállítási láncából.

2021 márciusában tűz pusztított a japán Renesas Electronics Corp-nál. Ez a gyár állítja elő az autókban használatos vezérlőáramkörök olyan nagy részét, hogy a súlyos tűzeset miatti chiphiány következtében az összes autógyárnak csökkentenie kellett a termelését. Az összes autógyárnak, beleértve a teherautókat, kamionokat, haszongépjárműveket – amelyek szintén részei a járvány sújtotta szállítmányozási szektornak.

Leállhat az autógyártás (Forrás: oecdecoscope.blog)

És akkor kanyarodjunk vissza a számítógépekhez: van a PC-kben a központi egységnél erősebb számítógép is: a grafikus „kártya”. A járvány miatt ezek chipjeinek termelése is visszaesett, méghozzá akkor, amikor a nagy digitalizálódás (és Mr Musk tőzsdepiaci tevékenysége) miatt megugrott a kereslet a kriptovaluták (a Bitcoin és társai) iránt. Ezek bányászata már évek óta kiszívta a grafikusáramkör-piacot: az irtózatos számítási teljesítményű chipeket nem pixelhegyezésre (magas minőségű látványmegjelenítésre), hanem rejtjelfejtésre (Bitcoin-bányászatra) használják tömegesen. Itt is akkor nőtt meg az igény, amikor az infrastruktúra- (chip-) gyártás szenvedése tetőfokára hágott. Pont, ahogy a játékkonzol-piacon, amelyről már fentebb volt szó.

Mélyebb gondolatok

Amikor valamiből hiány van, annak felmegy az ára.

A legtágabb értelemben vett hardveriparnak (a chiptől a kávéfőzőig) az a tulajdonsága, hogy a termékek árának csökkennie kell az időben, mert a piac ezt várja el. Ha az ár gyorsabban csökken, mint az eladott darabszám, akkor a nyereség még egy sikeres, kívánatos, keresett terméken is elolvadhat: hiába veszik milliószámra, egyre kisebb a nyereség, egy idő után nem éri meg a gyártónak. Ott van persze a termékváltás, tudjuk, ezért adnak ki a telefongyártók minden két hétben egy új típust, mert amíg „új”, addig többért lehet eladni. Viszont, ha a vásárlók nem tudják követni, mi az új, akkor a „régit” – azaz a nem nyereségeset fogják követelni: a vásárlók maguk teszik tönkre a gyártót. Ez történt a Panasonic-kal néhány éve (mondjuk nekik nem használt a plazmatévébe vetett mély hitük sem), legutóbb az LG-vel, amely nem gyárt már okostelefont.

Nos, ebben az árcsökkenéstől szenvedő hardveriparban épp végre fölfelé mennek az árak, az eddig tapasztalatokkal ellentétben. Csoda, hogy sorban azt nyilatkozzák a képviselőik, hogy a válság még legalább egy évig, de inkább kettőig vagy háromig fog tartani? (Ezt mondta az Intel és az IBM vezére is. A tűzverte japán chipgyár igazgatója is egy évet adott a helyreállásra.)

Az USA kezd rájönni, hogy Kínában (Távol-Keleten), ahova az elmúlt évtizedekben sikeresen kiszervezték a gyártást, az amerikai elnöknek kisebb a szava, mint otthon.

A 90-es években az USA-ban készült a chipek több mint harmada, most kevesebb, mint a hetede. Ezért ad Biden elnök 50 milliárd dollárt a hazai (USA-beli) chipgyártás támogatására, konkrétan annak a tajvani cégnek, amelyhez a kontinentális Kína helyett fordult – hogy amerikai földön építsen gyárat.

Ami a Tajvan feletti kínai befolyás növekedése ellen is jó lépés. Az egy (kevés) gyártótól való függést (monokultúrát) a gazdaságelméleti tankönyvek is régóta tiltják, mégis, néhány tizedszázalék plusz nyereségért feladják az elvet az ügyvezetők, mert ők megkapják a jutalékot a jó évben, és a rossz évben meg már nem ők az ügyvezetők. (Kevésbé poénosan: a rövid távú érdekek erősebben motiválják a versenypiaci döntéshozókat, mint a hosszú távúak.)

A multikultúrának – például, ha a jelenlegi chipfajták száma növekedne – az alternatívák szaporodásán túl hátránya is van: megnehezedik a (céges és magán) vásárlók tájékoztatása, akik inkább ragaszkodnak az ismerthez.

Van egyébként jelentkező, a csökkentett utasításkészletű, de rettentő gyors RISC-V típusú chipek „személyében”, amelyek nyílt forrásúak, tehát a dokumentációjuk nyilvános. De a „járt út” közismert előnyei miatt nem valószínű, hogy a belátható (öt év) időben kijutna a végfelhasználói piacra az ipari készülékgyártók belterjességéből.

Az árak meg mennek fölfelé. A fogyasztók egy ideig fizetnek, aztán nem. Ki fog derülni, mire van igazán szükség: azt megvesszük több (sok) pénzért is. Ami nélkül kibírjuk, azt nem vesszük meg. Most tehát azon van a hangsúly, hogy miről gondoljuk komolyan, hogy szükségünk van rá – amit a frissen beszerzett digitális eszközökből áradó tartalommal finoman és hatékonyan lehet szabályozni. A többoldalú, alapos, tárgyilagos tájékozottságnak zsebbe (életbe) vág a hiánya.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close