A klíma veszélyes is lehet – a gombák miatt is tisztítani kell

Vendégekkel ünnepel a 30 éves Parno Graszt
2022-06-19
AM: hétfőtől pályázhatnak a méhészek az új méh állatjóléti támogatásra
2022-06-20
Show all

A klíma veszélyes is lehet – a gombák miatt is tisztítani kell

Az éghajlati válság már a spájzban van. Az elmúlt években az ember okozta globális felmelegedés következtében ugyanis megsokszorozódtak a szélsőséges időjárási események. Az egyik ilyen a hőhullám, amely ellen klímával védekezünk. De vajon jól tesszük? Ennek kiderítéséhez tekintsük most át a környezetre, energiafelhasználásra, és nem utolsó sorban egészségre gyakorolt hatásait.

A légkondicionáló (klímaberendezés, vagy röviden csak klíma) olyan eszköz, amely zárt térben mesterséges légállapotot – legyen az hőmérséklet, nedvességtartalom stb. – tud előidézni és hosszú időn át szinten tartani. Nemcsak épületekben, hanem zárt utasterű járműveken is előszeretettel használják. Jellemzően hűtésre alkalmazzák, ha a kültéri hőmérséklet tartósan magas. Az elmúlt években viszont ár-érték arányban igen kedvező fűtési módszerré is vált (merthogy jó néhányuk arra is képes). A jelenleg használt légkondicionálók többsége úgynevezett osztott (angolul split) típusú, azaz egy kültéri és egy beltéri egységből áll. Ezek csővezetékkel összekötve alkotják a hűtőkört, amelyben egy hűtőközeg (speciális gáz) áramlik. Nagy vonalakban felvázolva a klíma lényegében a zárt tér levegőjének hőmennyiségét eltávolítja, mellette pedig a helyiség levegőjét a már említett hűtőközegen keresztül áramoltatva, lehűtve juttatja vissza.

A légkondicionáló berendezés működésének elvi vázlata

A légkondicionáló berendezés működésének elvi vázlata
Forrás: Wikimedia Commons

Kinek jutott eszébe?

A modern kori légkondicionálás alapjait Michael Faraday angol fizikus alapozta meg a XIX. század első felében, aki rájött, hogy bizonyos kémiai anyagok párologtatása hőelvonással jár. Az első valódi klímaberendezéseket még ipari céllal gyártották, ennek oka a készülékek méretében és árában (nagyok és drágák voltak) keresendő. Az elektromos légkondicionálás az 1900-as évek legelején jelent meg, az első ilyen klímát a The Carrier Air Conditioning Company of America vállalat készítette. Akkoriban ezek a berendezések kifejezetten veszélyesnek számítottak, mivel alternatíva nem lévén, a hűtőközeg mérgező, robbanásveszélyes, vagy fokozottan gyúlékony anyagokból állt. Emiatt az 1920-as évektől az előbb felsorolt kockázatos tulajdonságokkal már nem rendelkező, sőt szagtalan gázt, a freont kezdték el alkalmazni. Az viszont csak jóval később derült ki, hogy ennek a gáznak bizonyos fajtái igencsak ártalmasak a környezetre. Egyes freonvegyületek ugyanis jelentős szerepet játszanak az ózonréteg rombolásában és a globális felmelegedésben, emiatt a XX. század végére betiltották alkalmazásukat. Helyettük más, azóta felfedezett anyagok használatára tértek át, amelyek sajnos nem sokkal veszélytelenebbek az előzőknél.

Ma is ártalmas a környezetre

A klímaberendezések alapvetően két szempontból is nagyon súlyos terhet rónak környezetünkre. Egyrészt az energiafogyasztásukkal, ami a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) szerint a globális villamosenergia-fogyasztás 16 százalékát teszi ki, és ebben még nincs is benne az ipari fogyasztás (csak a lakossági és a kereskedelmi). Jelenleg világszerte mintegy kétmilliárd légkondicionáló berendezés működik, legtöbbjük az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban található. A klímák forgalma napról napra nő, ahogyan a Föld egyre jobban melegszik. Számuk leginkább a nyári hőhullámoknak legjobban kitett térségek fejlődő országaiban – például Indiában vagy Indonéziában – döntöget rekordokat. Ez alapján az IEA arra számít, hogy hogy 2050-re a világ háztartásainak kétharmadában üzemel majd klímaberendezés, ami azt jelenti, hogy az épületek hűtésére elhasznált energia mennyisége mintegy háromszorosára növekedhet.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik, és az utóbbi években szép lassan, de több mint duplájára nőtt, ami a légkondicionáló berendezések elterjedésének is köszönhető. A nyári hónapokban már hazánkban is szinte esélytelen klímaberendezést vásárolni, ebben persze nem csupán a hirtelen kereslet-növekedés, hanem a világjárvány, majd a háború okozta ellátási nehézségek is közrejátszanak.

Klímaberendezés beltéri egysége egy lakás nappalijában Forrás: Wikimedia Commons

Klímaberendezés beltéri egysége egy lakás nappalijában Forrás: Wikimedia Commons

A másik probléma az, hogy az első légkondicionálók megjelenése óta (lásd fentebb) a technológiájuk lényegében nem sokat fejlődött. Persze, ma már jóval kisebbek a berendezések, és akár okostelefonunkról is vezérelhetjük azokat, de alapvető működési elvük nem változott. Ez pedig azt jelenti, hogy ha megsérülnek, a hűtőközeg kiszivároghat a légkörbe, ez pedig komoly gondokat okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) adatai szerint ezek a gázok Európa összes üvegházhatású kibocsátásának 3 százalékáért felelősek. Mint látható, e műszaki területen jelentős igény mutatkozik a zöldebb megoldásokra. A helyzet iróniája, hogy amíg egyre jobban melegszik a bolygó, egyre többen vásárolnak légkondicionálót, ami jelentős mértékben járul hozzá a felmelegedéshez

Az egészségünk is rámehet

Léteznek a légkondicionálóknak köztudott és kevésbé ismert, csak tüneteket okozó, vagy akár komoly betegséggel járó egészségügyi hatásai is, amelyek a meleg ellen tett jószolgálatukat a környezetterhelésük mellett ugyancsak beárnyékolják. A forró levegőről a túlhűtött helyiségbe történő belépésnek meghűlés lehet a következménye. A klímaberendezések emellett szárítják a levegőt, így a szem, orr és a torok nyálkahártyájának kiszáradását, kötőhártya-gyulladást, légzési nehézségeket, légszomjat, köhögést, fejfájást, szédülést és kimerültséget is okozhatnak. Ha az áramló hideg levegő közvetlenül, tartósan éri a testünket, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. Ehhez elegendő lehet mindössze 6-8 óra hűtött szobában eltöltött idő.

A klímák talán egyik kevésbé ismert veszélye 1976-ban vált bolygó szerte ismertté, amikor az amerikai legionáriusok Philadelphiában megrendezett nagygyűlésén több mint kétszáz személy betegedett meg tüdőgyulladásban, és a betegek 15 százaléka meghalt. Az epidemiológiai vizsgálatok során megállapították, hogy a kórokozó (Legionella), amely jellemzően a pangó vizes környezetben érzi jól magát, a szálloda légkondicionáló berendezéséből került aeroszol formájában a levegőbe. Emellett a klímaberendezésekben szaporodó többféle gombafaj is okozhat betegséget. Elsősorban a legyengült szervezetűek, illetve a krónikus betegségben szenvedők kitettek a fertőzésnek. A gombák spórái a légutakba jutva, főleg alsó légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhatnak, de megtámadhatják a szívet, a vesét és akár agyhártyagyulladáshoz is vezethetnek. Emiatt nagyon fontos a klímaberendezések időszakos karbantartása, ellenőrzése, fertőtlenítése.

Tetőre szerelt légkondicionáló kültéri egysége lakóházon

Tetőre szerelt légkondicionáló kültéri egysége lakóházon
Forrás: Wikimedia Commons

Jut is, marad is

Hogy merre vezet a légkondicionálók kifürkészhetetlen útja? Remélhetőleg a kisebb energiaigényű, kevesebb éghajlatváltozást fokozó anyaggal működő, alacsonyabb egészségügyi kockázatot jelentő berendezések irányába. Az elmúlt 100 évet szemlélve ez utópiának hangzik, persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek próbálkozások. Néhány cég már a káros hűtőközegeket elkerülve olyan szilárd anyagokkal kísérletezik, amelyek nyomás hatására felmelegszenek, annak csökkenésére viszont lehűlnek, és ugyanezt teszik az őket körülvevő levegővel is. Mások olyan tetőpaneleket fejlesztenek, amelyek egy különleges bevonatnak köszönhetően – még közvetlen napsütésben is – akár 8 Celsius-fokkal hidegebbek maradnak, mint a levegő. A paneleken keresztül áramló folyadék az épületbe jutva lehűti a helyiségeket, az ott felvett hőt pedig kivezeti. Ennek a rendszernek a legnagyobb előnye, hogy lényegesen kevesebb energia szükséges a működtetéséhez, amit már kísérlettel is igazoltak. Még sok a teendő, de szurkoljunk nekik…

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close