A klímaváltozás miatt az elmúlt években a költöző madarak vonulásának időzítése is változott, ami komoly alkalmazkodási kihívás elé állíthatja a madarakat – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályvezetője.
Lovászi Péter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy
a hosszú távra vonuló madárfajok többségének állománya csökkenő tendenciát mutat, amelyben szerepet játszik az is, hogy egyre kevesebb olyan megfelelő terület áll rendelkezésükre, ahol az út során megpihenhetnek és feltölthetik „energiatartalékaikat”.
A szakértő szerint a vonulás időzítésére a legközvetlenebb hatást a táplálék mennyiségének módosulása jelentheti. A sekély tavak kiszáradása például befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések – köztük a bodza – korábbi érése számos kistestű énekesmadárnál hozhatja előrébb az elvonulás kezdetét.
A tavasszal egyre korábban megjelenő rovarok miatt a genetikailag rögzült időpontban érkező rovarevő madarak könnyen lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, így fiókáik számára is kevesebb élelmet tudnak biztosítani.
A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisára is hatással van – mutatott rá Lovászi Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legnagyobb gólyacsapatokat rendszerint már augusztus 6-10. körül lehet megfigyelni, és augusztus 20-ra, Szent István napjára már alig marad gólya az országban.
A szakértő szerint korábban a gólyák inkább kisebb csapatokban gyülekeztek a települések környékén, így vonulásuk kezdetét is fokozatosabban lehetett érzékelni.
Az elmúlt öt-hat évben azonban a kelet-európai gólyák közül is egyre többen keresik fel a hulladéklerakókat, ahol a megmaradt vizes élőhelyekhez hasonlóan nagyobb csapatokba tömörülnek.
Emiatt a falvakból való eltűnésük is sokkal feltűnőbbé és hirtelenebbé vált, ami egyben megnehezíti annak pontos meghatározását is, hogy mikor kezdődik a madarak elvonulása – jegyezte meg a szakember.
Elmondta, hogy a gólyák vonulásának időzítését több tényező együttesen határozza meg. Fontos a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, a vonulást segítő szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlésük befejezése is.
Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt alig érkeztek afrikai vonuló madarak Európába, így a fehér gólyák egy része is később kezdte meg a költést a megszokottnál. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami az elvonulást is valamelyest elnyújtja – hangsúlyozta a szakértő.
Lovászi Péter ismertetése szerint bár a korábbi költözés több madárfajnál is megfigyelhető, pontos képet nehéz adni arról, mely fajoknál a legjelentősebb az eltolódás. A hazai madarak elvonulása ugyanis időben egybeeshet az északabbról érkező állományok mozgásával, miközben a gyűrűzés és a jeladós követés csak viszonylag kevés egyed útjának nyomon követésére ad lehetőséget – magyarázta a szakértő.
