Mire teljesen befejeződik, csaknem fél évtizedes felújítási munka eredményét csodálhatja meg a hívő és az egyszerű látogató. A ma barokk arculatot mutató győri bazilika belső tere a stílusnak megfelelően gazdag aranyozású. A hatalmas és változatos formájú csillogó felületeken (sok más restaurátor között) Varga Ferenc és Nagy Gergely dolgozik munkatársaival. Az aranyozás műhelytitkait ők osztották meg a tudás.hu olvasóival.
A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház, az egyházmegye főtemploma részlegesen ma is látogatható. Rekonstrukciója 2017 májusában indult és a tervek szerint 2022 pünkösdjére, június 5.-6.-ára készül el.
Két és fél éven át húzódó nagy munkát vállaltunk Győrben, nehéz is (emiatt egyéb munkával) bennünket megtalálni, mert gyakran úton vagyunk a biatorbágyi műhelyünk és a Rába-parti város között – mondja Varga Ferenc, a cég alapítója. – Most épp a méreteiben is lenyűgöző több részes sekrestyeszekrény együttesen dolgozunk. Az ajtólapok díszítéseit aranyozzuk, közben az 1800-as évek elejéről való tömör diófa állapotát igyekszünk kicsit feljavítani. Olyan nemes anyag, megérdemli! Ezek csak kisebb, egyszerű korrekciók. A belső műhelyrészben a főhajó már elkészült pilaszterfői (féloszlopai) közül lát néhányat, és szépen faragott, aprólékosan megmunkált aranyozott virágfűzéreket.
Az aranyfüstöt acháttal polírozzák fényesre
Milyen anyagot használnak?
Mi általában 23 karátos aranyfüsttel dolgozunk, a győrihez hasonló nagyon igényes munkáknál mindenképp. A megrendelők is azt preferálják, mert a felületek igen csillogóvá varázsolhatók. Az aranyfüstöt leheletvékony, 8-10 mikron vastagságú, 8×8 centiméter nagyságú lapok formájában vesszük. A lapok közé selyempapírt fűznek, egy füzetbe 25 aranyfüst lap kerül, egy könyvbe 10 füzetet csomagolnak.
Az aranyfüst nem úgy értékes, ahogy egy arany tárgy vagy ékszer, hanem a megmunkálás és a jó használhatóság miatt – teszi hozzá Nagy Gergely. Egy doboz ára 125 ezer forint plusz áfa, ami azért érdekes és számunkra fontos adat, mert ennek alapján tervezhető meg, hogy egy nagyobb tárgy, vagy épületrész, például templomi oltár, vagy szószék aranyozása a munkadíj mellett milyen költséggel jár. A megtisztított, jól előkészített, úgynevezett polamentes, vagy boluszföldes (vörös, sárgás, vagy szürkés színben kapható bányatermék) felületre egy alkoholos oldatba mártogatott ecsettel visszük fel az aranyfüstöt. Néhány óra múlva megszárad és kezdhetjük a polírozást. Ahhoz pedig achát követ, magas keménységű féldrágakövet használunk.
Honnan szerzik be az aranyfüstöt?
Részben hazai aranyverő műhelyekből, de vásároltunk külföldről is. Sajnos a minőség mindenütt nagyon hullámzó. Dolgozunk kisebb, vagy kevésbé értékes tárgyaknál bronzporral, réz vagy ezüst fóliával – ilyesmit most nem vállalunk, mert minden energiánkat leköti a győri székesegyház.
Apponyi Albert díszhintójának felújítása fél évig tartott
Felkérték önöket vagy pályáztak?
A felújítás teljes költségére úgy tudom, az egyház pályázott. Az ilyen munkákat mindig nagyon alapos szakmai feltárás előzi meg, részletes kutatási dokumentáció készül. Mi is felmérjük a helyszínt és azt, hogy mennyi aranyra és hány munkaórára lesz szükség. Ajánlatot teszünk, kvázi pályázunk, ahogy mások. Munka közben egy, esetleg két szakmai felelőst delegálnak, neki/nekik referálunk, az ő részvételükkel veszi át a munkát egy szélesebb grémium. Néha vita tárgya, hogy mennyit őrizzünk meg az eredeti felületből és mennyin legyen új aranyozás. Az egyház a csillogást, tehát az új aranyozást véli szebbnek. Én a középutat szeretem, a gondos megmunkálás révén a régi szépen összhangba hozható az újjal. A laikus észre sem veszi.
Említették, hogy szorosak a határidők.
Ahogy az építőipar más ágaiban, a felújításoknál is nehezen születnek a döntések, egy-egy terv évekig tolódik. Aztán hosszadalmas az előkészítés, mindenki a kivitelező határidejéből igyekszik lecsípni. Az idő fontos tényező. Legalább fél évig tartott Apponyi Albert díszhintójának felújítása, ami a Fiumei úti sírkertben látható manapság. Részmunkákat végeztünk a budai Várban, a Sándor-palotában. Dolgoztunk a kalocsai székesegyházban, a csomádi és zsámboki templomban. Hatalmas, templomtornyok csúcsán álló kültéri kereszteket is aranyoztunk Pécsett, Miskolcon, Hatvanban – sorolja Nagy Gergely.
Aranyozó képzés nincs, a mesterséget gyakorlatban lehet elsajátítani
Hogyan lesz valaki aranyozó? A Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján csak két olyan rövid, választható kurzust találtam, amelyekben egyebek mellett szó esik az aranyozásról. Az egyikre hatan, a másikra tízen jelentkezhetnek.
Én könyv- és papírrestaurátorként végeztem – árulja el Varga Ferenc. -Gyönyörű, de asztalhoz kötött munka. A tanulmányaim végén tudtam, hogy változtatni fogok, beálltam egy faszobrász-restaurátorhoz, nála tanultam meg az aranyozást. Aztán önálló lettem, majd Gergellyel létrehoztuk a cégünket.
Kifejezett aranyozó képzés nincs – szögezi le Nagy Gergely. – Itthon a restaurátor munkából sodródnak a szakmába, más országokban inkább mérnöki képzettséggel vállalkoznak rá. Ismerősök révén keresett meg bennünket egy szobrászművész restaurátor végzettségű fia, rendkívül ügyes fiatalember, de ő sem kapott az egyetemen elég gyakorlási lehetőséget. Úgy vélem, hogy a gyakorlatban eltöltött 5 év munka után, -mint valamikor a céhes műhelyekben -lehet elsajátítani megfelelő jártassággal igazán ezt a szakmát.
A napokban arról beszéltünk, hogy automatikusak, rutinszerűek lettek a mozdulataink, néha el is fáradunk, de az elkészült munkákra jól esik ránézni – jegyzi meg Varga Ferenc. – Nem egyszer olyan tárgyakkal találkozunk, amelyeknek jóformán csak néhány órájuk van hátra, mielőtt az enyészet végezne velük. Mi 50-100 évre új életet adunk nekik, ez a tudat frissen tartja a kedvünket és az ambíciónkat.
A pandémia alatt is dolgoztak?
Mi is kipróbáltuk a home office-t, kisebb darabokat hazavittünk. Nem nagyon ment, hiányzott egymás közelsége, 30 éve nemcsak kollégák, barátok is vagyunk Gergellyel. Megtettünk minden óvintézkedést és a többiekkel együtt bejöttünk a műhelybe.
2022 pünkösdje után tudnak-e szusszanni egyet?
Olyan jól nem lehet élni az aranyozásból, hogy a hasunkat süttethetnénk a nappal. És talán még jól emlékszünk azokra az időkre, amikor egyáltalán nem volt munka. Most van. Szeretjük tudni, hogy lesz következő feladatunk. Konkrétumot még nem említhetünk, de több helyen jártunk, hogy felmérjük, ha sor kerül rá, mit vállalhatunk.