A magyar Orion gyár fénykorában minden háztartásban volt egy készülékük

Hétfőn kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten
2022-07-17
Nyílt napot tartanak a BKV szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumában
2022-07-18
Show all

A magyar Orion gyár fénykorában minden háztartásban volt egy készülékük

Világszinten is díjnyertes rádiókat, televíziókat és más készülékeket gyártott az a magyar gyár, amely 109 éve kezdte meg a termelést és a márkanévvel még ma is találkozhatunk az üzletekben. Ez a különleges logójáról jól ismert ORION.

AZ 1958-as brüsszeli világkiállításon az ORION két rádiója az AR 604-es és az AR 306-os is díjat nyert, a szép vonalú, korszerű rádiók a vásár zsűrijének elismerését is kivívták. A magyar családok szinte mindegyikében szólt valamilyen ORION rádió, és aki meg tudta fizetni, ekkor már megvásárolhatta az első magyar televíziókészüléket, az ORION AT 501-est. Igaz, az ára nagyon borsos volt 5600 forint, ami egy kezdő mérnök féléves fizetésével volt egyenértékű, de legalább már lehetett hazánkban is televíziót kapni.

A gyár ezután is szárnyalt, szinte évente jelentetett meg újabb és újabb típusú televíziókészülékeket, amelyeket akkor még Nyugat-Európába is exportált, majd ezután jelent meg a legendás Pacsirta rádió, amelyet előbb kerek, majd később modernizált szögletes dobozban árultak.

Az Orion gyár eredete az I. világháború előttre nyúlik vissza, természetesen akkor még nem rádiókat, hanem villanykörtéket gyártottak. Az alapító Kremeneczky János kalandos életutat járt be, míg létrehozta Budapesten a gyárát. Az 1850-ben Odesszában született üzletember-mérnök már 19 éves korától különböző orosz vasúttársaságoknál dolgozott, mint elektrotechnikus, majd Berlinben elvégezte a műszaki főiskolát, később a Siemens & Halskénál, majd Franciaországban is dolgozott. Ezután Bécsben alapította meg Egger Bélával az Első Osztrák-Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalatot. 1889-ben új vállalkozást indított, kifejezetten villanykörték készítésére, de még Bécsben, majd 1913-tól nyitotta meg budapesti gyárát, a Magyar Wolframlámpagyárat.

Kremeneczky nem csak üzletember volt, hanem mérnök is, aki 1881-ben díjat nyert az általa kifejlesztett váltóáramú generátorral, és ő készítette el még Berlinben a Siemens & Halske első telefonkészülékét is.  

ORION reklám az Oktogonon 1930-ban

ORION reklám az Oktogonon 1930-ban
Forrás: Fortepan, Pesti Brúnó

Annak a nagy generációnak volt tehát tagja, akik megalapozták a modern elektrotechnikát, azaz olyan nagy feltalálóknak volt kortársa, mint Tesla, Zipernowsky, Déri, Bláthy vagy Siemens és Edison.

A budapesti gyár izzólámpákat, szárazelemeket, kapcsolókat és más elektrotechnikai termékeket állított elő, de volt egy nagy konkurense, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., amely a világ egyik legnagyobb villanykörte gyára volt, s amely termékeit a mai is jól ismert Tungsram néven forgalmazta. Mind a két gyár elsősorban wolframszálas izzókat gyártott, de az I. világháború alatt a Magyar Wolframlámpagyár más piacokra is kikacsintott, nevezetesen lőszergyártáshoz használt termékeket és más eszközöket is gyártottak a hadseregnek.

Az ORION „háromfejes” logója

Az ORION „háromfejes” logója
Forrás: Facebook, orionmagyarorszag

A vállalatot Kremeneczky János 1917-ben részvénytárssággá alakította, amelyben az Egyesült Izzó, a nagy vetélytárs 50 százalékos tulajdont szerzett. A társulásból Kremeneczky megpróbált kilépni, 1924-ben új vállalatot alapított, amelyben már megjelent a későbbi márkanév, az Orion. Később kivásárolta a régi cégéből az Egyesült Izzót, egyesítette a régi és az új cégét, de az önállóság nem tartott sokáig, ugyanis 1931-ben az egész vállalatot felvásárolta az Egyesült Izzó. Az ekkor már 80 fölött járó Kremeneczky egészen haláláig igazgatósági tag maradt, ami csak három évet jelentett, ugyanis az alapító 1934-ben hunyt el Bécsben.

Az 1924-től Orion márkanévvel, és a 2000-ig használt „háromfejes”, Bottlik József grafikusművész tervezte logóval ellátott termékek között egyre inkább a rádiók voltak a meghatározók. Elsőként, 1927-től csak hangszórók készültek a budapesti, Váci úti gyárban, majd 1930-tól elkezdődött a rádiókészülékek gyártása is.

A többségi tulajdonos a cégben az Egyesült Izzó volt, de formailag az Orion megőrizte az önállóságát. Az Orion által gyártott rádiókba Tungsram elektroncsövek kerültek. A rádiókat 1932-től futószalagon gyártották, és a jó minőségű készülékek nagy része exportra került.

A sikeres gyár-páros komoly fejlesztésekbe is kezdett, s már 1937-ben kísérleteztek a televízióval. Az első kép, amit közvetítettek egy T betű volt a Tungsram logójából, illetve Miki Egér.

Orion márkanévvel egyre több rádió készült, de gyártottak például hőpalackot (ne lepődjünk meg, a hőpalack és a rádiócső gyártástechnológiája nagyon hasonló), de a kerékpár dinamótól kezdve a gyógyszerészeti üvegárukig sok minden mást is.

A rádió eközben egyre terjedt, egyre több háztartás része lett, és mind többen vágytak rá. Ezt az igényt elégtette ki a „Néprádió”, amit 1939-ben dobtak piacra, és az ára 57,30 pengő volt, de ha valaki részletre vásárolta, akkor komoly kedvezményt kapott, csak 48 pengőt kellett kifizetnie, ugyanis a különbözetet az állam állta, így próbálva terjeszteni a rádiókat. (Nem csak népjóléti okai voltak ennek, hiszen már háborús idők jártak, és a légvédelmi riasztásokat például rádión is kiadták.) Csak összehasonlításul egy gyári munkás napi bére ekkor 4,3 pengő körül alakult. Természetesen nem a Néprádió volt az egyetlen típus, hiszen 23 féle készüléket kínáltak.

A háború alatt az Orion hadiüzem lett, amivel a cég sorsa is majdnem megpecsételődött. A vállalatot hátrányosan érintették a zsidótörvények, majd a deportálások, elvesztette szakemberállományának jó részét, majd a visszavonuló németek akarták felrobbantani, később a megszálló oroszok rabolták el szinte a teljes gépparkot. Hasonlóan A Tungsram gépeihez, az Orion modern felszereléseit sem számították be a jóvátételbe, azokat a szovjetek egyszerűen csak elvitték.

ORION AR-612, Pacsirta rádió

ORION AR-612, Pacsirta rádió Forrás: Fortepan, Magyar Rendőr

Az üzem azonban megmaradt, de természetesen államosították, és a cég nagyrészt jóvátételi célokkal gyártotta termékeit, de emellett a hazai piacra is gyártott rádiókat. Még készültek „Néprádiók”, de az állam megrendelt 12000 „Népszuper” készüléket is.

1951-ben átszervezések nyomán kivált a műszerüzem, és az ORION Rádió és Villamossági Vállalat a továbbiakban csak rádiókészülékek gyártásával foglalkozott.

Az Orion a következő években ontotta a rádiókat, 1954-ben például több mint negyedmillió készüléket gyártottak, természetesen jó részét exportra, és nem csak szocialista országokba, hanem nyugati piacokra is. A cég, ahogy már szó volt róla, sikerrel szerepelt az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon, az AR 306-os aranyérmet nyert.

ORION zeneszekrény és egy AT-501-es televízió a Keravill Kossuth Lajos utcai bemutatótermében    Forrás: Fortepan, Bauer Sándor

A rádiógyártás tehát egy jól futó, prosperáló üzletág volt, amit mindenütt fejlesztettek volna, de Magyarországon a szocialista tervgazdálkodás máshogy döntött, ezért 1963-ban megszüntették a rádiók gyártását, és az ORION-ba helyezték át az addig a BHG (Budapesti Híradástechnikai Gyár) által késztett mikrohullámú berendezések előállítását. A rádiógyártást a Videotonba helyezték át, de exportra a Videoton termékei is Orion márkajelzéssel készültek, mivel az Orion külföldön is jól csengő brand volt.

A nagy átszervezésnek majdnem áldozatul esett az ORION másik, egyre sikeresebb termékpalettája is, a televíziókészülékek egyre bővülő kínálata. Az 1937-es televíziós kísérleteket a II. világháború megszakította. A hazai televíziózás elindítása csak 1953-ban került ismét napirendre, és a kísérletek ezután indultak el. Az első hazai televíziókészüléket 1956-ban dobták piacra, az ORION AT 501-est.

A hazai viszonyokat jól jelzi, hogy a készülékhez használt alkatrészek jó részét importálni kellett, és ugyan a televízió 43 centiméteres képernyővel készült, de a kép szélein a képminőség olyan gyatra volt, hogy a készülék egy színházi függönyt imitáló műanyag előlapot kapott, ami a látható képet 37 centiméterre csökkentette.

A televíziógyártás azonban elindult, és a következő években egyre több és egyre jobb készülék került ki az ORION-ból, nemcsak hazai, de külföldi, nyugati piacokra is.

Az ORION 1968-tól gyártott színes televíziót is, de itt valójában inkább összeszerelésről volt szó, mert az alkatrészek jó része külföldön készült, mivel a KGST, a szocialista országok termelését irányító szerv a színes televízió-képcsövek gyártását Lengyelországnak adta, ezen kívül a Szovjetunióban is készültek színes képcsövek.

Érdekesség, hogy nyugatra a színes tévék közül több típust nem Orion, hanem AudioTon márkanévvel forgalmazták. (Sok magyar meg is vette Ausztriában a „nyugati” készüléket.)

Az ORION az 1970-es években bővítette a termékpalettáját (az ipari, mikrohullámú, részben katonai termékeken túl) HI-FI tornyokat, erősítőket és magnókat is kínált, bár a legnagyobb részt továbbra is televíziókat készítettek. Az 1980-as években nagyobb nyugati márkákkal kooperált, 1990-ben a Samsunggal hoztak létre közös vállalatot televíziók gyártására.

Egy korai ORION távirányítós televízió, a „Kárpátok”

Egy korai ORION távirányítós televízió, a „Kárpátok”
Forrás: Fortepan, Rádió és Televízió Újság

A rendszerváltás azonban a cég piacainak összeomlását hozta, ezért 1992-ben csődeljárás indult ellene, majd 1993-ban értékesítették, akkor orosz kézbe került a vállalat, majd 1997-ben szingapúri tulajdonosokhoz került.

Ma az elektrotechnikai termékek legnagyobb része Kínában készül, legyen az okostelefon vagy hajszárító, így a televíziók jó része is. Hazai gyártásról sajnos nem lehet tudni semmit.

Az ORION ma is létezik, honlapja szerint nagyon sokféle termék kapható ezzel a márkanévvel (a „háromfejes” logót a honlapjukon hazánkban még igen, de a termékeken sajnos már nem használják), de vehetünk ORION márkájú televíziót, vagy főzőlapot is.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close