A nyári szabadságok és a szünidő kezdetével egyre többen ülnek nyeregbe, és sokan még a külföldi nyaralásukra is magukkal viszik kerékpárjukat. Egy friss kutatás szerint a szabadidős kerékpározás egyre inkább közösségi élménnyé válik, és a magyar bringások fele már életmódja szerves részének tekinti a biciklizést, amely sokak számára identitásformáló szerepet is betölt. De hogyan élik meg a magyarok a kerékpáros létet? Mit ad számukra a bringázás, milyen kapcsolatban vannak a többi közlekedővel, és mennyire figyelnek saját biztonságukra? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Groupama Biztosító legfrissebb, országos reprezentatív kutatása.
A magyar lakosság 64 százaléka kerékpározik, ami idehaza inkább szabadidős tevékenységnek számít: a kerékpározók 69 százaléka szokott kikapcsolódási céllal tekerni, míg közlekedésre 55 százalékuk választja ezt a mozgásformát. Érdekesség, hogy minden harmadik honfitársunk heti rendszerességgel előveszi bringáját, ráadásul minden korosztály szinte ugyanolyan arányban szokott biciklizni – derült ki az 1000 fő megkérdezésével végzett országos felmérésből.
Közösségi élmény
A biciklit szabadidős céllal használók fele kifejezetten társasággal szeret részt venni az ilyen programokon. A megkérdezettek 38%-a párjával, 22%-a barátaival, 21%-a pedig gyermekével szokott útnak indulni. Tíz válaszadóból hét kifejezetten büszke arra, hogy ehhez a közösséghez, a kerékpárosokhoz tartozik.
Talán a közösségi élményként való megélés is okozza, hogy a gyakori, heti rendszerességgel kerékpározók 58 százaléka szerint jellemzően odafigyelnek egymásra a biciklisek. Szerencsére ugyanennyien gondolják úgy, hogy a gyalogosan közlekedőkre is megfelelően figyelnek, de az autósokra csak 51 százalékuk koncentrál kellőképpen. Azonban, ha visszafelé nézzük, a két keréken közlekedők csak 48%-a nyilatkozott úgy, hogy a gyalogosoktól megkapják a kellő figyelmet, az autósok partnerségével pedig csak 37% elégedett.
A kutatás mélyebben is vizsgálta a kerékpárosok közti szolidaritást: a válaszadók egyharmada kért már, vagy éppen nyújtott segítséget biciklis társának, ha az valamilyen problémával szembesült. Ezek a szituációk legtöbbször valamilyen meghibásodásból, eltévedésből vagy a nehezebb kerékpárok mozgatásából adódtak. Ugyanakkor az esések és rosszullétek teszik ki az ilyen, akár életet is mentő segítségnyújtások okainak ötödét.
Örömmel láttuk, hogy a magyar bringásokra is jellemző az egymásra figyelés, a segítségnyújtás, a szolidaritás, és azt is, hogy a közösség milyen fontos szerepet tölt be a kerékpározók körében is. Anyavállalatunk, a francia Groupama Csoport évek óta elkötelezett támogatója az amatőr és a profi kerékpározásnak egyaránt, idén pedig 2028-ig tartó partnerségi megállapodást kötött a Tour de France, valamint női versenyének, a Tour de France Femmes avec Zwift szervezőivel. A világ legnépszerűbb és legismertebb kerékpárversenye az emberi kitartás, a csapatszellem és a közösség erejének szimbóluma. Kutatásunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezek az értékek mennyire vannak jelen a magyar kerékpárosok mindennapjaiban
mondta el Koháry András, a Groupama Biztosító kommunikációs és PR igazgatója.
A gyermekkel bringázók példát mutatnak
A kutatás a biztonságos közlekedést szolgáló sisakhasználatra is kitért. A kerékpározók körében a sisak használata még mindig nem általános, de sokat javult a helyzet: míg egy öt évvel ezelőtti kutatás szerint a bringázók csupán 16 százaléka viselt általában sisakot, mára ez az arány 25 százalékra nőtt. Az olykor használók aránya is nőtt, tízből négy bringás időnként felveszi a sisakot.
Jellemző ugyanakkor, hogy a gyerekek sisakviselésére sokkal inkább odafigyelnek, mint a sajátjukéra – a gyerekkel biciklizők felénél a kiskorú rendszeresen viseli a sisakját, és 74%-nál pedig legalább bizonyos esetekben, ez nem változott érdemben az elmúlt időszakban. Általánosságban a fiatalokra, az ország középső régiójában élőkre – kiváltképp a fővárosiakra – és a szabadidős kerékpározókra jellemzőbb, hogy sisakot vesznek fel. A sisakviselés elsődleges motivációja a baleseti védelem, de negyedüket a gyereknek való példamutatás is erre motiválja, így a szülők is átlag feletti sisakhordók.
Az identitás része
A kutatás fontos célja volt, hogy segítsen elhelyezni a kerékpározás szerepét a mai magyar társadalomban. A válaszokból kiderült, hogy szinte minden korcsoporton belül megvan a biciklizés szerepe a hétköznapokban. Tízből négy bringás érez összetartozást más kerékpárosokkal, még ha nem is ismerik őket személyesen. Minden ötödik kerékpáros – online vagy személyesen – felvette már a kapcsolatot más bringással a közösségi médián, egy-egy túrán vagy klubon keresztül.
Idén július 4-én rajtol a Tour de France, ahol a kerékpárosok több mint három héten át, 3333 kilométeren keresztül küzdenek a végső győzelemért. A kerékpározással kapcsolatos szokásokat vizsgáló felmérés ezért arra is kitért, hogy a magyarok mekkora része figyeli a gyakran emberfeletti teljesítményt igénylő versenyeket.
A válaszokból kiderült, hogy a kerékpársportokat általában a magyarok közel harmada követi valamilyen rendszerességgel, az aktív kerékpározók körében ez az arány 39 százalék. Kifejezetten a Tour de France is széles réteget vonz, hiszen a megkérdezettek ötöde válaszolta azt, hogy legalább az izgalmasabb szakaszok vagy befutók alkalmával figyelemmel kíséri a Franciaországot átszelő versenyt.
A kerékpáros versenyek követésében a 16–29 évesek bizonyulnak a legaktívabbnak, ugyanakkor általános trend, hogy a kerékpársportok népszerűsége folyamatosan növekszik Magyarországon.
