Aki átélte, pontosan emlékszik rá, mit csinált 25 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, amikor az Oszama bin Laden vezette al-Káida terrortámadást hajtott végre az Egyesült Államok ellen. New York két ikonikus felhőkarcolója kártyavárként omlott össze a becsapódó repülők miatt, egy repülőgép az amerikai védelmi minisztérium épületébe, a Pentagonba csapódott, egy másikat pedig az utasok hősies ellenállása nyomán sikerült eltéríteni, így az egy pennsylvaniai mezőre zuhant. A csaknem háromezer halálos áldozatot követelő tragédia örökre megváltoztatta a nyugati világot.
A szaúdi Oszama bin-Laden a nyolcvanas években a szovjetek afganisztáni háborúja idején vált szélsőséges iszlamistává.
A kilencvenes években fanatikus dühe egyre inkább az Egyesült Államok ellen fordult, majd 1996-ban gyakorlatilag szent háborút hirdetett Amerika ellen, az általa alapított Al-kaida terrorszervezet segítségével.
A terrortámadás
2001 szeptember 11-én tizenkilenc, az al-Káida terrorszervezethez tartozó arab terrorista négy utasszállító repülőgépet kaparintott meg az Egyesült Államok felett, hogy azokat addig elképzelhetetlen terrortámadásra használja fel. Az események átrendezték a globális politikát, a nemzetközi biztonságtechnikát és a mindennapi utazási szokásainkat is.
Minden terroristacsapatban volt egy tag, aki korábban repülőleckéket vett, így tudta vezetni a repülőt. A céljuk az volt, hogy öngyilkos támadást intézzenek az USA fontos, ikonikus épületei ellen.
Az első repülő a Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódott 8:46-kor. 17 perccel később a déli toronynak ütközött a második repülő. Két órán belül mindkét torony összedőlt, lerombolva Manhattan környező háztömbjeit. 9:37-kor a harmadik repülő az amerikai védelmi minisztériumba, a Pentagonba csapódott a virginiai Arlingtonban. 10:03-kor a United Airlines 93-as járata a pennsylvaniai Shanksville melletti mezőn zuhant le, miután az utasok rátámadtak a terroristákra,
A harmadik repülőgép 9.37-kor az amerikai védelmi minisztérium épületébe a washingtoni Pentagonba repült, míg a negyedik, a United Airlines 93-as járata, 10.03.kor egy pennsylvaniai mezőn zuhant le, így a repülő nem érte el Washingtont, ahol a Fehér Ház, vagy a Capitolium lett volna a célpontja.
Utóbbi gépen az utasok szembeszálltak a gépeltérítőkkel, megakadályozva, hogy a repülő elérje valószínűsíthető célpontját, a washingtoni Capitoliumot vagy a Fehér Házat.
A támadásokban összesen közel háromezer ember vesztette életét, köztük több száz tűzoltó és rendőr, akik az első pillanatoktól életüket kockáztatva mentették a túlélőket.
A következmények: az afgán és az iraki háború, Oszama és Szaddam kiiktatása
A támadás közvetlen következménye az afganisztáni háború megindítása volt, miután az országot akkor (is) uraló iszlám szélsőséges talibán mozgalom megtagadta az amerikai követelést, hogy adják ki Oszama bin-Ladent, illetve az Al-kaida terroristáit, akik a tálibok vendégszeretetét élvezték.
Oszama még tíz évig élt, bár szervezetét sohasem tudta újjáépíteni, és a bujkálás során képtelen volt jelentős hatást gyakorolni az eseményekre.
Végül 2011-ben találtak rá az amerikaiak a pakisztáni Abbottabad faluban, ahol egy kommandósegység megölte.
Afganisztánban Amerika története leghosszabb háborújába bonyolódott az amerikaiak vereségével.
Szaddam Husszein iraki diktátor hatalmát is megdöntötték, akinek a szeptember 11-i terrortámadáshoz pont semmi köze nem volt.
A káoszból egy új terrorszervezet, az Iszlám Állam született, aminek térnyerése újabb nemzetközi beavatkozást igényelt.
Kevésbé közismert tények
Az események hátterében számos megrázó és kevéssé ismert részlet rejtőzik.
Kevesen tudják például, hogy a gépeltérítők vezetője, Mohamed Atta véletlenül a bostoni légirányításnak sugározta a gép utasterébe szánt üzenetét. A fülkében nem a megfelelő gombot nyomta meg, így a földi irányítók élőben hallhatták, ahogy fenyegeti az utasokat, ami az első közvetlen bizonyítékot jelentette a gépeltérítésre.
A legutolsóként elhaladó 93-as járat utasai pedig a fedélzeti telefonokon keresztül értesültek a New York-i csapásokról, így jöttek rá, hogy gépük egy öngyilkos merénylet eszköze lett, ez adta nekik a bátorságot a rohamhoz.
A túlélő fa
A New York-i helyszínen, az úgynevezett Ground Zero-n folyó mentési munkálatok során egy különleges szimbólum is feltűnt. A romok eltakarítása közben a munkások rábukkantak egy szinte sértetlen körtefára, amely túlélte a több ezer tonnás ikertornyok leomlását. A fát gondosan kiásták és elszállították, majd évekig tartó ápolás után visszatértek vele az emlékhelyre. A ma „Túlélő Fa” néven ismert növény azóta is a helyszínen virágzik minden tavasszal, az újjászületés és a kitartás jelképeként.
MTI/Vasvári Tamás
Áldozatok
A legtöbb áldozatot a Cantor Fitzgerald pénzügyi és befektető cég szenvedte el, 658 kollégájuk halt meg a támadásban. A cég irodái az Északi Torony 101. és 105. emelete között helyezkedtek el, pontosan a becsapódási zóna felett. Mivel a gép becsapódása az összes lépcsőházat és liftet megsemmisítette, a felette tartózkodók számára nem volt menekülési útvonal.
A Marsh & McLennan biztosítási brókercég 295 áldozatot vesztett. Az ő irodáikba csapódott be közvetlenül az első gép.
A mentőalakulatok közül a New York-i Tűzoltóság (FDNY) vesztette a legtöbb embert: 343 tűzoltó halt meg az épületek összeomlásakor, miközben az ott dolgozókat próbálták kimenteni.
Légtérlezárás
A tragédia után az amerikai légtérben napokra teljesen leállt a polgári repülés. Több száz levegőben lévő utasszállító gépet irányítottak át kanadai repülőterekre. Gander kisvárosának lakói például a lakosságuk többszörösét kitevő, sorsára hagyott utast fogadtak be otthonukba napokra.
