A rekordméretű madárinfluenza járvány vírusa eddig megkímélte az embereket, de vajon meddig?

Idézhető Neumann János címmel jelent meg kötet
2023-03-15
Júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer
2023-03-16
Show all

A rekordméretű madárinfluenza járvány vírusa eddig megkímélte az embereket, de vajon meddig?

Bár a Covid árnyékában kevesebbet lehetett erről hallani, az elmúlt két évben zajlott a földrész eddigi legnagyobb madárinfluenza-járványa, amely Magyarországon is pusztított, s a hazai helyzet csak februárban enyhült. A hét elejétől új uniós szabályok léptek életbe a betegség terjedésének megakadályozására. Eközben egy európai kutatási projekt eredményeként feltérképezták a kontinensen keringő vírusváltozatok genetikai szerkezetét, számol be róla a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja.

A madárinfluenza egészen az idei évtizedig szórványos látogató volt Európában. Mostanában azonban a baromfitartóknak állandóan az állományt fenyegető vírus rémével kell szembenézniük. Európában 2021-2022-ben majdnem 2500 esetben jelentettek baromfibetegséget, s emiatt 37 országban 48 millió háziszárnyast kellett kényszerből levágni. Magyarországon, ahogyan más uniós országokban is, a gazdák kártérítést kapnak a madarak selejtezéséből eredő veszteségek és költségek miatt. A veszteségek növekedésével azonban a biztosítási díjak is emelkednek.

Magyarországon, ahogyan más uniós országokban is, a gazdák kártérítést kapnak a madarak selejtezéséből eredő veszteségek és költségek miatt.

Forrás: Horizon

Emberi világjárvány miatt aggódnak

Ezenkívül a járvány kitörése után az baromfiólak tisztításának és fertőtlenítésének magas költségeit elsősorban a gazdáknak kell viselniük. A selejtezés után pedig a gazdaságok körülbelül 30 napig nem tarthatnak állatokat. A madárinfluenza-fertőzés ára tehát igen magas, és a gazdaságos működés határait feszegeti. A veszély közös, hiszen a madárinfluenza nem ismer határokat. Ezért is jelentették be a betegség terjedésének megfékezése érdekében az állatok vakcinázására vonatkozó új uniós szabályokat.

 Az EU-ban eddig mindössze egyetlen vakcinát engedélyeztek a madárinfluenza ellen. A március 12-én hatályba lépett új uniós szabályok az állatok és az áruk mozgását csak azokból a vállalkozásoktól és övezetekből teszik lehetővé, ahol a vakcinázást elvégezték.

Jelenleg további madárinfluenza elleni vakcinákon is dolgoznak, miközben az európai kormányok kitartóan mérlegelik a betegség elleni védőoltás előnyeit. Többek szerint az állatok beoltása kereskedelmi akadályokhoz vezethet az exportpiacokon. Egyes importáló országok ugyanis nem hisznek a védőoltásban és tartanak attól, hogy a beoltott állatok is elkaphatják a betegséget és terjeszthetik azt.

A szakemberek azonban a fertőzés emberekre való átterjedése miatt is aggódnak. Szerencsétlen esetben a vírus ugyanis úgy mutálódhat, hogy fertőzőképesebbé válhat az emberekre, s talán még világjárványt is kirobbanthat. Mindez arra készteti az uniós kutatókat, hogy megtalálják a madárinfluenza megfékezésének módját.

A vírus kétféleképpen terjed: közvetlenül a madárról madárra szálló, levegőben lévő részecskékkel és közvetve a fertőzött anyagokon, eszközökön keresztül. A közelmúltig azonban a szakemberek az átvitel pontos mechanizmusait kevéssé ismerték.
Főleg az emberek hurcolják be a madaraikhoz a vírust

Az uniós támogatással zajlott DELTA-FLU projekt célja éppen e tudásbeli hiányosságok pótlása volt. A 2022 végén lezárult ötéves kezdeményezésben Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Hollandia, Svédország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Hongkong szakértői vettek részt.
Korábban az Ázsiából érkező vándormadarak szezonálisan terjesztették a vírust a házimadarakra, s a nyarak alacsony kockázattal járó időszakot jelentettek. A fertőzés azonban mostanra a ritka, szórványos kitörésekből folyamatos kockázattá vált.
Ha egy állományban megtalálják a vírust, az általános szabály szerint minden madarat meg kell semmisíteni. Ha pedig egy területen, akár vadon élő madarakban, akár kereskedelmi létesítményekben madárinfluenzát észlelnek, a még egészséges állományok szabadba is kijáró madarait karanténba zárják.
Az uniós kutatás azonban talán nem is annyira meglepő módon kimutatta, hogy gyakran az emberi tevékenység, és nem a vadon élő madarakról történő közvetlen fertőzés okozza a vírus újbóli behurcolását.
Az emberek a vírust legtöbbször a fertőzött cipőkön, ruhákon, gépeken, takarmányon és alomanyagon keresztül viszik be a madarakkal teli helyiségekbe.
A német koordinációval zajlott kutatási projekt ezért iránymutatásokat dolgozott ki a zárlat alatt álló állományokkal dolgozó személyzetre vonatkozó magasabb higiéniai előírásokra, s remélik, hogy ezeket Európa-szerte elfogadják majd.

Vad emlősökre már átugrott a vírus, sertésre még szerencsére nem

Bár a madárinfluenza törzsei valószínűleg évezredek óta léteznek, a jelenlegi járványhullámot elindító A(H5N1) változat a kereskedelmi kacsa- és baromfiágazat gyors bővülésének eredményeként 1996-ban jelent meg Kínában. Ezután terjedt át a vadon élő egyéb madarakra és – ritkán – az emberekre.

Ez a rendkívül fertőző változat mára számos alvariánsra ágazott szét, amelyek elsősorban a tenyésztett baromfiállományokban és a vadon élő vízimadarakban fordulnak elő.

A vírust attól függően minősítik magas vagy alacsony patogenitású (betegségokozó képességű) kórokozónak, hogy milyen genetikai jellemzőkkel rendelkezik, és hogy képes-e ezeknek megfelelően betegséget és elhullást okozni a csirkékben. Az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírussal fertőzött baromfi még a betegség enyhe tüneteit sem mindig mutatja, míg a magas patogenitású madárinfluenza-fertőzés súlyos betegséget és elhullást okozhat.

A helyzetet bonyolítja, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok magas patogenitású törzsekké mutálódhatnak, ami a járvány azonnali kezelését teszi szükségessé. A DELTA-FLU projekt óriási eredménye, hogy tisztázta a kontinensen jelenleg uralkodó madárinfluenza-törzsek genetikai összetételét. A kutatók a teljes genom szekvenálási technikáinak alkalmazásával azt a meglepő felfedezést tették, hogy Európában egyszerre több mint 15 vírusváltozat kering, s folyamatosan új alváltozatok jönnek létre. Különösen aggasztó, hogy 2016 óta néhány ilyen mutálódott vírus más állatokra, köztük rókákra, nyestekre és fókákra is átterjedt. Világszerte ma már legalább 200 ilyen esetet jegyeztek fel emlősöknél.

Ami viszont biztató, hogy a madárinfluenza továbbra is csak kevéssé alkalmazkodott az emberhez. Ugyan időről időre előfordulnak emberi fertőzések, de ezek ritkák, és általában csak a fertőzött madarakkal való szoros és kesztyű, vagy más védőfelszerelés nélküli tartós érintkezés után következnek be.
Az emberi madárinfluenza-járvány kockázata tehát alacsony, hacsak a vírus nem telepszik meg először egy köztes emlősben – a kutatók különösen a sertéstől tartanak. A sertéssejtek ugyanis olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a madarakból és az emberekből származó vírusok egyaránt megtapadjanak és szaporodjanak. Ilyenkor pedig a legrosszabb forgatókönyv szerint a sertés keverő edényként működhet, ami egy újszerű hibrid vírust eredményezhet, amely mindkét vírus genetikai anyagát tartalmazza. Erre a jelenlegi ismereteink szerint remélhetőleg nem kerül sor.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.