A robotika fővárosa, ahol sor kerül a történelmi Trump-Putyin-Hszi találkozóra

•

A világ figyelme a héten a dél-kínai Sencsenre szegeződik: az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának margóján csütörtökön példátlan diplomáciai eseményre kerül sor. Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök először ül le egyszerre egy tárgyalóasztalhoz. Miközben Peking a csúcstalálkozót arra használja, hogy megmutassa a világnak a mesterséges intelligencia és a robotika hajtotta szuperhatalmi jövőjét, a csillogó felhőkarcolók mögött a kínai gazdaság súlyos belső ellentmondásai is kirajzolódnak.

A csúcstalálkozó tétje: atomfegyverek, Közel-Kelet és Ukrajna

A három nagyhatalom vezetőjének találkozója diplomáciai szempontból mérföldkő, még úgy is, hogy az elemzők szerint kézzelfogható megállapodások helyett inkább erődemonstrációról és politikai pozíciófogásról szól majd. Hszi Csin-ping számára már önmagában az hatalmas presztízsnyereség, hogy házigazdaként egy asztalhoz tudta ültetni Washingtont és Moszkvát, ezzel az „egyenlők között az első” szerepében tüntetve fel Kínát.

A tárgyalások napirendje körül azonban komoly feszültségek feszülnek

Nukleáris fegyverzetkorlátozás és Közel-Kelet: A Fehér Ház közlése szerint Trump a nukleáris arzenálok csökkentését – amelybe a februárban lejárt amerikai–orosz szerződés után Kínát is bevonná – és az Irán elleni háborút kívánja előtérbe helyezni. Pekingnek ugyanakkor nem áll érdekében a nukleáris leszerelés mindaddig, amíg el nem éri az amerikai szintet, az iráni konfliktusban pedig Teherán legnagyobb olajvásárlójaként kényes egyensúlyozásra kényszerül.

Ukrajna kérdése: Bár Moszkva jelezte, hogy a tárgyalások a négy éve tartó ukrajnai háború rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések folytatását is szolgálják, Washington igyekszik hűteni az ezzel kapcsolatos várakozásokat, Peking pedig kerüli az olyan közös nyilatkozatokat, amelyek nyugati szankciós vagy politikai számonkérésnek tennék ki.

Kereskedelmi fegyverszünet: Terítékre kerülhet a januárban lejáró amerikai–kínai kereskedelmi tűzszünet meghosszabbítása is, miközben Trump a félidős választások után meggyengült belpolitikai helyzetéből próbál külpolitikai sikereket felmutatni.
A kirakatváros két arca: ahol a robotok kávét főznek, a munkások pedig a túlélésért küzdenek.

Sencsen a csodaváros

Nem véletlen, hogy Hszi Csin-ping éppen Sencsent választotta a történelmi csúcs helyszínéül. Az egykori halászfaluból négy évtized alatt kinőtt metropolisz a kínai gazdasági csoda jelképe: itt gyártották először a világ játékait, majd tévéit, okostelefonjait és elektromos autóit, ma pedig már a mesterséges intelligencia és a humanoid robotika fellegvára – írja a BBC.

A város vízparti parkjaiban

drónok szállítják ki az ebédet, az utcákon sofőr nélküli taxik cirkálnak, a kutatólaborokban pedig ember nagyságú robotok tanulnak kávét főzni, sakkozni vagy éppen ipari munkát végezni – pontosan azt a technológiai fölényt testesítve meg, amellyel Kína a világ élére akar törni.

A világsajtó kamerái által látott futurisztikus díszlet mögött azonban egy egészen más Sencsen is létezik. Ha valaki elhagyja a belvárosi felhőkarcolókat, és a külvárosi ipari negyedek felé veszi az irányt, azonnal szembesül a világ második legnagyobb gazdaságát fojtogató problémákkal:

Ingatlanválság és bezáró gyárak: Az elhúzódó ingatlanpiaci válság és a gyenge belső fogyasztás megtépázta a lakosság bizalmát. Számos gyár visszafogta a termelést, automatizált, vagy olcsóbb munkaerőt keresve elköltözött, miközben a megmaradt lakások értéke sok helyen a töredékére esett vissza.

Az alkalmi munka csapdája: A biztos gyári állások helyét egyre inkább az alkalmi munkák veszik át. Kína városi munkaerejének mintegy 40 százaléka – közel 200 millió ember – függ ma már a alkalmi munkáktól (gig economy). Sencsenben egykori kisvállalkozók és gyári munkások ezrei álltak be ételfutárnak vagy a felhőkarcolók liftjeiben ingázó „csomagfelhordónak”, napi néhány száz jüanért, társadalombiztosítás és stabilitás nélkül.

Megrendült ígéret: A szegényebb tartományokból érkező vendégmunkások szerint a Covid-járvány óta a bérek jelentősen visszaestek, a megélhetés pedig megdrágult.

Évtizedeken át Sencsen ígérete egyszerű volt: aki keményen dolgozik, az előrébb jut.

Miközben Trump, Putyin és Hszi ezen a héten a globális hatalmi viszonyok újrarajzolásáról tárgyal a város csillogó konferenciatermeiben, az utcákon egyre élesebben rajzolódik ki a 21. század egyik legnagyobb gazdasági kérdése: marad-e helye a hétköznapi munkavállalóknak abban az automatizált jövőben, amelyet Kína éppen most mutat be a világnak.

További hírek