A Szent Jobb valószínűleg Szent Istváné, legalábbis a csont kora ezt nem cáfolja

Újabb magyar fejlesztésű kisműhold startolt el a világűrbe
2021-08-18
A “dühös” méhek jobb minőségű mérget termelnek
2021-08-19
Show all

A Szent Jobb valószínűleg Szent Istváné, legalábbis a csont kora ezt nem cáfolja

Augusztus 20-ához közeledve mind inkább előtérbe kerül az első magyar király, a később Szentté avatott István személye, akinek mumifikálódott jobbkeze, a Szent Jobb, fontos szerepet kap ezen a napon. Az ereklye kalandos története egyben országunk történelmének is hű tükrét mutatja.

Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét, fontos ismerni a középkor ereklyekultuszát. Részben az ereklyék erejébe vetett hit, részben azok hatalmat és tiszteletet legitimizáló volta gyakorta vezetett hamis ereklyék feltűnéséhez. Egy cinikus, de nem minden realitást nélkülöző állítás szerint számos szentnek nyolc lába, 38 bordája és három feje lett volna, ha valóban minden nekik tulajdonított ereklye az övék lett volna egykoron.

A felülvizsgálatok sokszor cáfolták az ereklyék hitelességét. Ez év elején például dán kutatók jutottak arra az eredményre, hogy az a sípcsont, amely a hagyomány szerint ifjabb Jakab apostolé, nem lehetett az övé, mert a tudományos vizsgálatok szerint a maradványok későbbiek.

Szent István egyetlen korabeli ábrázolása a koronázási paláston

Szent István egyetlen korabeli ábrázolása a koronázási paláston Forrás: Wikipedia

Merkur voltaképp megmentette az ereklyét

De mit tudunk Szent István jobbjáról? István király 1038. évi temetéséről tudósított Hartvik győri püspök legendája, ami azonban szintén később, a 12. század elején keletkezett. A királyt a ma már csak romjaiban megcsodálható székesfehérvári bazilikában temették el, kívánságának megfelelően.

A testet bő szűk fél évszázad múlva, 1083-ban emelték ki az azt rejtő márványszarkofágból, innen származik az első tudósítás az épen maradt jobbról. A kezet akkor a bazilika kincstárában helyezték el, amelynek őrét Merkurnak hívták, aki viszont az ereklyét magához vette és saját birtokán rejtegette.

A kéz vélhetően azért maradt ennyire épen, mert a koporsó fedele és a koporsóba kerülő folyadék közé szorult levegő mumifikálta. Később, a 20. században modern tudományos eszközökkel többen is megvizsgálták, így 1988-ban például Szentágothai János. Ezek szerint a Szent Jobb valóban egy mintegy ezeréves maradvány, amely természetes módon maradt épen.

Az akkori király, a később szintén szentté avatott László felkereste otthonában, Biharban Merkurt, akit nem hogy nem sújtott büntetéssel, hanem azon a helyen, ahol a bazilika egykori őre a kezet őrizte, apátságot alapított a Szent Jobb tiszteletére: ebből alakult ki később Szentjobb település (román nevén: Siniob).

Amikor az Aranybulla 1222-ben megszületett, az már magába foglalta a Szent Jobb tiszteletét: nem meglepő, hiszen még 1083-ban szentté avatták István királyt, aki így egyike lett az első magyar szenteknek, többek között fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt. Ekkor vélhetően még az egész kar megvolt, ebből a felső kart vélhetően 1370-ben vitték Lengyelországba, akkor, amikor Nagy Lajos nem csak Magyarország, de Lengyelország uralkodója is lett.

Amikor az Aranybulla 1222-ben megszületett, az már magába foglalta a Szent Jobb tiszteletét

A Szent Jobb Forrás: Wikmedia

Mária Terézia és a 20.-ai ünnep eredete

A Szent Jobb később, már az 1400-as években Székesfehérvárra került, majd a török hódítás elől menekítették tovább, előbb Boszniába, majd Raguzába (a mai Dubrovnikba) és sokáig itt őrizték.

A 18. században Mária Terézia királynő határozott lépéseket tett azért, hogy az ereklye ismét visszakerüljön Magyarországra. 1771-ben az uralkodó sikerrel is járt, Bécsen át, ahol óriási tisztelettel övezve tekinthették meg, Budára szállították és az angolkisasszonyok kapták a feladatot, hogy gondját viseljék. Ekkortól lett ünnep augusztus 20-a, a szent király napja.

A Szent Jobb „vándorútja” azonban folytatódott, a kiegyezés előtt az esztergomi főegyházmegyébe került, a 20. század hajnalán pedig a budavári palota Zsigmond-kápolnájába, ahol 1944-ig őrizték.

1938-ban épp Budapest adott otthont a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak, ami egyben Szent István jubileumi éve is lett, hiszen 900 éve hunyt el. A kongresszus fővédnöke Horthy Miklós felesége volt, aki a katolikus felekezethez tartozott, a református kormányzó pedig a Szent István-év fővédnöke lett. A Szent Jobbot egy kifejezetten erre a célra kialakított úgynevezett Aranyvonattal vitték körbe az országon, ami több évig tartott, de 1938-ban vette kezdetét. Az első állomás „természetesen” Esztergom, a magyar katolikus egyház székhelye volt.  Az aranyvonatot egy mozdony és öt kocsi alkotta, a különféle méltóságoknak két-két luxuskocsiban biztosítottak helyet, s középen helyezkedett el a bizánci stílusjegyeket hordozó “aranykocsi”, ami a Szent Jobbot szállította. Egyedül ez a vagon kapott különleges díszítést.

A Szent Jobb az 1938-as jubileumi körmeneten

A Szent Jobb az 1938-as jubileumi körmeneten Forrás: Wikimedia

Barlangból zárdába, páncélszekrényből, kápolnába

1944-ben a Szent Jobbot a Koronaőrség a koronázási ékszerekkel együtt kivitte az országból és Salzburg közelében egy barlangban rejtette el, később pedig az Amerikai Egyesült Államok hadseregének kezére került. Ezt követően Salzburg érseke őrizte, majd 1945-ben az Amerikai Katonai Misszió révén ismét Magyarországra hozták. Ezután 1950-ig az angolkisasszonyok zárdájában őrizték, de a rendet ekkor, sok más rendhez hasonlóan, feloszlatták. Így került a Szent Jobb a Szent István-bazilika páncélszekrényébe.

1987-ben aztán, immár az enyhülés jegyében Paskai László bíboros, akkori esztergomi érsek, a hazai katolikus egyház feje, fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, ahol megtekinthetővé vált az ereklye. Lényegében rögtön ezt követően, 1988-ban a Szent Jobbot ismét több helyre elvitték, s útját óriási kíváncsiság övezte. 1989-től pedig ismét van évente körmenet az ereklye részvételével.

Néha persze ma is felmerül a kérdés, hogy valóban István keze-e a Szent Jobb? Erre száz százalékos válasz nincs, de ahogy a cikk korábban utalt rá, a tudományos vizsgálatok nem cáfoltak rá a korára, s mivel a Szent Jobb története elég jól dokumentált, konkrét tény nem ad okot a kételyre.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.