A hormonális, vagyis endokrin rendszerünket károsító vegyi anyagok mindenütt jelen vannak környezetünkben – a műanyagtól a kozmetikumokig – és rejtetten befolyásolják szervezetünk szaporodási képességeit. Uniós támogatású kutatások szeretnék pontosabban meghatározni a kockázatokat, és hatékonyabb teszteket dolgoznak ki a jövő generációinak védelme érdekében, ahogy arról a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja írt nemrég.
Hormonális rendszerünket károsító vegyi anyagok (EDC-k) mindenhol megtalálhatók körülöttünk a belélegzett levegőtől kezdve a ruhákon át a bőrünkre kent kozmetikai termékekig.
Ezek a kemikáliák főként a női reproduktív rendszert károsítják, és a maiaknál jobb tesztekre van szükség, hogy ezeket a vegyi anyagokat még azelőtt azonosítani lehessen, hogy bekerülnének az általunk használt termékekbe.
Tisztítószerektől a műanyag csomagolásig mindenütt ott vannak
A kutatók megállapításai szerint a veszélyes anyagok közül a háztartási illatanyagokban, tisztítószerekben, műanyag élelmiszer-tartályokban és -csomagolásokban a biszfenol A, a kozmetikumokban a parabének számos tagja, a samponokban és műanyag csomagolásokban a ftalátok károsítanak, de ilyen vegyszereket tartalmaznak a tapadásmentes főzőedények, egyes növényvédő szerek, valamint az elektronikai eszközök, bútorok és textíliák.
Az EDC-ket vizsgáló tudósok széles köre az EURION nevű nemzetközi projekt keretében működik együtt. Ez nyolc különálló kutatási kezdeményezést fog össze, amelyek mindegyike e vegyi anyagok rejtett veszélyeivel foglalkozik. Az EURION egyik ága a FREIA nevű ötéves kutatási kezdeményezés volt, amely az EDC-k által a nők egészségére jelentett konkrét kockázatokat vizsgálta.
E vegyi anyagok némelyike egyértelműen beavatkozik a szervezet hormonális rendszerébe azáltal, hogy utánozza az olyan hormonokat, mint az ösztrogén, és így hozzákötődik a hormonreceptorokhoz, aminek következtében hatékonyan akadályozza természetes hormonjaink helyes működését.
Ezek a hatások különösen nagyok azoknál a nőknél, akik gyermeket szeretnének, hangsúlyozták a FREIA kezdeményezést koordináló hollandiai Amszterdami Élet- és Környezetvédelmi Intézet környezet-egészségügyi és toxikológiai részlegének kutatói.
A kutatócsoportban Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Dánia, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezető szakértői vettek részt.
Korábbi pubertás, menopauza és termékenységi gondok
Azt már korábban tudták, hogy e vegyszerek hatása eltérő a női magzatoknál, a serdülőknél és a felnőtt nőknél, de alig volt információ arról, hogy mi történik a legfontosabb női ivarszervben, a petefészekben a különböző életszakaszok során.
A kutatók most a hatás pontosítása érdekében olyan emberi szövetmodelleket fejlesztettek ki, amelyek a teljes életciklust reprezentálják – a magzati petefészek- és mellékveseszövettől az érett petefészekben lévő tüszőkig.
A kísérletek jelentős megállapításokhoz vezettek. Kiderült, hogy az EDC-knek kitett petefészkek esetén a pubertás korábban kezdődik. Továbbá az is került, hogy e vegyszerek hatására a petefészkekben kevesebb csírasejt képződik, amelyekből petesejtek jönnek létre és így a kemikáliák közvetlen szerepet játszanak a szaporodásban.
A kutatók azt is megállapították, hogy a mesterséges megtermékenyítés kevésbé sikeres azoknál a nőknél, akiknél több ilyen vegyi anyagot mutattak ki a petesejteket körülvevő tüszőfolyadékban.
Ez tehát azt jelenti, hogy ezek a vegyi anyagok már az egyedfejlődés korai szakaszában hatnak és kevesebb petesejthez, majd esetleg korai menopauzához és termékenységi problémákhoz vezethetnek.
Az uniós projekt ugyan tavaly véget ért, a csapat munkája azonban folytatódik. A következő nagy lépés az lesz, hogy felnőtt nőknél tanulmányozzák a petesejtek működését.
Az egészséges szaporodási folyamatokra gyakorolt hatások, különösen a nők esetében, nagyon összetettek lehetnek és egy életen át tarthatnak – még akkor is, ha a szervezet a szülés előtt került kapcsolatba e vegyszerekkel.
Hatékonyabb tesztek és gyakorlati tanácsok segíthetnek
Mindez nem jelenti azonban, hogy a nőket feltétlenül jobban veszélyeztetik az EDC-k, mint a férfiakat, de a foglalkozási különbségek miatt a hölgyeket mégis aránytalanul nagyobb mértékben érinthetik ezek a vegyi anyagok.
Női fodrászatokban, vagy takarítóként ugyanis többnyire nők dolgoznak, akik állandó kapcsolatban vannak tisztítószerekkel, samponokkal, hajfestékekkel, hajlazítókkal, hajkiegyenesítőkkel, hajformázó termékekkel, amelyek mind tartalmazhatnak ilyen vegyszereket.
Az EURION klaszter nyolc projektje 100 vizsgálati módszert tartalmazó listát állított össze az EDC-k azonosításának javítása érdekében. E tesztek egy részét jelenleg független laboratóriumok értékelik, s idővel várható, hogy néhányuk segíteni fog az EDC-k használatának további korlátozásában.
Szerencsére azonban már most is vannak olyan lépések, amelyeket az emberek maguk is megtehetnek saját védelmük érdekében, és a FREIA kutatócsoportja igyekszik is segíteni a fogyasztókat abban, hogy lehetőség szerint elkerüljék e veszélyes anyagokat. Ezt szem előtt tartva ajánlásokat tettek közzé, amelyek segíthetnek abban, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzünk ezekkel a vegyszerekkel. Ezek közé olyan egyszerű tanácsok tartoznak, mint például, hogy az új ruhákat mossuk ki viselés előtt, az ételek mikróban történő melegítésekor mellőzzük a műanyag edényeket, valamint a lakást rendszeresen porszívózzuk az EDC-vel szennyezett por eltávolítása érdekében.
A kutatók szerint igaz, hogy vegyszerek vesznek körül minket, de néhány potenciálisan káros anyagot viszonylag könnyen és olcsón el lehet kerülni.
