A veszélyes inváziós szúnyogok már az egész országot belakták

Antitestet tartalmazó orrsprayt fejlesztenek kutatók
2021-06-06
Pénzügyi tudatosság a foci-Eb alatt: indul a FociKihívás játék
2021-06-07

A veszélyes inváziós szúnyogok már az egész országot belakták

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai harmadik éve gyűjtenek lakossági adatokat a hazánkban terjedő inváziós csípőszúnyogokról. A Tudás.hu olvasói számára utánajártunk, mennyire lehet létjogosultsága egy ilyen felmérésnek, a fajok közti nüánsznyi különbségeket ugyanis egyáltalán nem egyszerű megkülönböztetni.

Az elmúlt évtizedekben számos olyan faj bukkant fel és telepedett meg Magyarországon, amely eredendően a trópusi, vagy szubtrópusi területeken őshonos.

Ilyen többek között a meglehetősen agresszív ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is, melyek többféle vírust és fonálférgeket is terjeszthetnek, továbbá más őshonos fajok kiszorításával felboríthatják a létező ökológiai kapcsolatokat.

Ázsiai tigrisszúnyog
Forrás: Pixnio

Mivel ezek az inváziós csípőszúnyogfajok emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozók hordozói lehetnek, kiemelten fontos, hogy a lehető legjobban megismerjük a fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait és ökológiai igényeit, hogy időben azonosítani tudjuk a potenciálisan fennálló járványügyi fenyegetettséget.

Ennek érdekében indított országos szúnyogmonitorozó programot 2019-ben az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem, a kutatás érdekessége azonban az, hogy a mintákat nem a kutatók, hanem a lakosság gyűjti.

„Gondoljon ránk, mielőtt agyoncsapná!”

Tény, hogy a szúnyogok tudományos igényességű vizsgálatához nagyon komoly szakmai ismeret és rutin szükséges, hiszen ember legyen a talpán, aki laikusként fel tudja ismerni a Magyarországon őshonos ötven féle csípőszúnyogfajt, sőt még a három fenti trópusi jövevényt is meg tudja ezektől különböztetni.

A monitoring program alapvetése azonban az, hogy az inváziós csípőszúnyognak vélt állatok lefotózására, vagy befogására bárki képes, aki azonosulni tud a projekt fő üzenetével. A kutató szakemberek létszáma és ideje ugyanis véges, ezért fizikai lehetetlenség, hogy ők végezzenek folyamatos megfigyeléseket az ország teljes területén.

A lakosság persze nincs egyedül, a beküldött mintákat és fotókat ugyanis minden esetben dipterológus (kétszárnyúakkal foglalkozó) szakemberek ellenőrzik és szükség esetén felülbírálják.

Koreai szúnyog
Forrás: Wikimedia

És ahhoz képest, hogy a szúnyogok elkülönítése valóban nehéz, a honlapon közzétett adatok és térképek szerint az önkéntesek egészen jól teljesítenek: 2020-ban 587 inváziós csípőszúnyogot, 466 őshonos csípőszúnyogot és 259 másféle kétszárnyút küldtek be az adatbázisba az ország minden tájáról. (https://szunyogmonitor.hu)

Szóval ugyan a beküldött állatok kicsit több mint fele nem teljesen az volt, amit a kutatók vártak, a közel hatszáz inváziós csípőszúnyog mégis rendkívül értékes segítséget jelentett számukra.

Ahol ugyanis valóban előfordul az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog, oda a segítőknek hála sokkal hatékonyabban tervezhető egy-egy célzott tudományos terepkísérlet, miáltal az ellenük való védekezés is jóval hatékonyabbá válhat.

Ezt viszont némileg nehezíti, hogy kiderült, a veszélyes három faj ma már az egész országban előfordul. Ettől függetlenül a kutatás nagyon hasznos eredményeket hozott, mert pontosította a jelenlétüket. Látható például, hogy Budapesten mindhárom egzotikus szúnyogfaj nagyobb számban röpköd, de az is lehet, hogy csak a megfigyelők voltak itt aktívabbak.

Japán bozótszúnyog
Forrás: Pixnio

A tudomány civil támogatói

Az ilyen lakossági adatgyűjtésen alapuló kutatások egyébként egyáltalán nem ritkák a világon, mivel a vizsgált környezettől függetlenül rendkívül idő- és költséghatékonyak.

A Frontiers in Environmental Science szaklap hasábjain januárban megjelent tanulmány szerzői például 126 olyan tudományos cikket elemeztek, ahol ez a fajta módszertan segítette az inváziós fajok feltérképezését.

A szemügyre vett cikkek 68 százaléka szárazföldi fajokat, 21 százaléka tengeri fajokat, 22,7 százaléka szárazföldi növényeket, 19,3százaléka rovarokat, 10,9 százaléka pedig emlősöket vizsgált, ami arra utal, hogy a lelkes amatőrök mindenféle faj monitorozására örömmel vállalkoznak, miközben az adott tudományterület népszerűsége és ismertsége is nő.

Alsóban az élet

Magyarországon is zajlanak még más kutatások, ahol a lakosság segítségét kérték. Igen népszerű például az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének Alsóban az élet programja, melyhez 677 településről 1193 önkéntes jelentkezett.

A feladat nem más, mint a kutatás kezdetekor elásni a talajban 20-25 centiméter mélyre egy pamut alsónadrágot. Ezután bő két hónap után ki kell ásni és le kell fényképezni azt, ami maradt belőle, hogy a szakértők kielemezhessék a látványt és megállapíthassák, milyen a talaj minősége. Ennek a vizsgálatnak az a fő kérdése, hogy az alsónadrág hány százalékát fogyasztják el a talajlakók.

Nos, minél többet, annál jobb minőségű talajjal van dolgunk. Ha ugyanis a ruhanemű nagyjából egyben marad, az arra utal, hogy az adott talaj szegényebb életközösséggel rendelkezik. Ám ha ennyi idő alatt annak nagy része az enyészeté lesz, akkor az ottani baktériumok, férgek és más élőlények igen sokszínűek és aktívnak számítanak, azaz talajunk minősége is lényegesen jobb.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close