A világhírű magyar érsebész az Amerikai Érsebészeti Társaságot is vezette – Most hazalátogatott

Ingyenes szabadtéri mozizás a Bazilika előtt
2021-09-16
Karikó Katalint japán orvostudományi díjjal tüntették ki
2021-09-17
Show all

A világhírű magyar érsebész az Amerikai Érsebészeti Társaságot is vezette – Most hazalátogatott

Az 1962-es Ki Mit Tud kis bűvésze, aki Koncz Zsuzsával, Hacki Tamással és Kern Andrással robbant be a hazai köztudatba, mára a legnagyobb világkarriert befutott magyar érsebész lett. Gloviczki Péter 1982-től az USA-ban épített fel kiemelkedő karriert, amíg ő lett az Amerikai Érsebészeti Társaság elnöke. A híres Mayo Klinika egykori érsebészeti vezetője a napokban vette át hajdani Alma Matere legnagyobb kitüntetését, a Semmelweis „Budapest” Award-ot. A különleges életpályát bejárt szakember a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatói szobájában adott interjút a tudas-hu számára.

Professzor Úr életének meghatározó szereplői közül szeretnék néhányat megemlíteni. Kérem, hogy pár mondatban foglalja össze befolyásukat a pályájára. Takáts Sándor az első.

A csepeli SZTK belgyógyásza volt, akivel apám együtt dolgozott és jó barátságba kerültek. A hobbija a bűvészkedés volt, tagja volt a Magyar Mágusok Egyesületének (MAME), és amikor előadott egy trükköt, kíváncsi lettem, hogyan csinálja. Ráállt és megmutatta, de kérte, hogy egy hét gyakorlás után szeretné látni, mit értem el. Ez így ment egy darabig és mindig mutatott egy-egy új trükköt, amit megtanultam. Így kezdtem a bűvészkedést.

Kádár Anna, az egyetlen hölgy a listán.

Nála dolgoztam patológiából egyetemi diákkörösként és nagyon imponált oktatási módszerével, elektronmikroszkópos ismereteivel és tudásával. A mentorom is volt, de később barátsággá is alakult a kapcsolatunk. A nála szerzett tapasztalataim is segítettek abban, hogy a Városmajori Klinikára kerülhettem.

Latinovitssal ivott, Pécsi Ildikóval haknizott

Soltész Lajos a következő.

Igazi humanista orvos volt, aki együtt végzett apámmal Debrecenben. Már hatéves korom óta eltökélt voltam, hogy sebész leszek, de az egyetem után nem volt számomra még világos, hogy milyen sebészeti ágban folytassam. Amikor felötlött bennem az érsebészet, akkor apám beszélt vele. Ő akkor már évek óta ott volt a városmajori klinikán és megszervezte az érsebészetet. Ragyogó gárdát hozott létre maga körül fiatal orvosokból és én is idekerültem. Mindannyian apaként tiszteltük, aki igazi mentorként egyengette az utunkat. Az ő segítségével kerültem egy éves ösztöndíjjal Párizsba.

Ha Párizs, akkor Marceau Servelle.

Rendkívül érdekes, különc és vitatható személyisége volt a francia orvostudománynak. Mindig önálló utakon haladt. Nála ismertem és szerettem meg a vénás betegségek problematikáját. Írtam is egy értekezést a mikrovaszkuláris (kis ereket érintő) nyiroksebészetből. Egy év alatt nagyon sokféle műtétnél asszisztáltam. Azért is nagy szerepe volt az életemben, mert hetekre eltűnt és kiderült, hogy az amerikai Mayo Klinikán járt felülvizsgálaton, mert szerinte az a legjobb kórház. Ez mutatta meg az utat, hova is akarok menni dolgozni.

A következő név Larry Hollier.

Ő vett oda 1981-ben Rochesterbe, a Mayo klinikára. A New Orleansból jött nagyon tehetséges fiatal orvosnak akkor ajánlották fel az érsebészeti osztályt. Egy kísérletes csoportot szeretett volna felállítani, de kellett valaki, aki a kísérleti műtőben dolgozzon. A korábban egy konferencián megismert Mayo klinikai  orvos, Alexander Schirger, akinek édesapja kassai magyar volt, ajánlott neki engem. A kijövetelemhez azonban kellett egy ösztöndíj, amit Schirger professzor szerzett meg két jómódú betegétől, Robert és Stanley Bestortól, akik úgy rendelkeztek, a jelöltet Shirgernek kell kijelölnie.

Ön az általános iskola első osztályától az egyetem végéig minden tárgyból ötössel végzett, ami Aranygyűrűs diplomát jelentett. Hogyan tudott minden tanárnál jeles maradni?

Soha nem éreztem, hogy a legjobb lennék. Viszont mindig szerencsésnek tartottam magam. Persze tudtam, hogy fel kell készülnöm, becsületesen, kötelességtudóan tanultam. Abban a házban, ahol laktam, mindig nálam égett a legtovább a villany. Emellett azonban voltak barátnőim, jártuk az éjszakát, betértünk az akkoriban divatos Pipacs bárba, a Fészek Klubba, ittam whisky-t Latinovitssal. Működési engedélyem volt, hakniztam a bűvészkedéssel, sokszor Pécsi Anyuval (Pécsi lldikóval), imádott Zárai Márta és Vámosi János. Volt, hogy én vezettem a kocsit és sokszor intett Márta: Péter lassabban – mondja kacagva. Visszatérve a kérdésére elkötelezettség, szorgalom és nagy szerencse, valahogy így jött ki.

A Gloviczki túl bonyolult, az általa átalakított eszköz másról kapta a nevét

1982-es disszidálásának, amikor nem tért vissza az amerikai ösztöndíj után, nem lett semmi következménye? Akkor már híres ember volt.

A tanácsi lakásomat elveszítettem, de más komolyabb foganatja nem lett a távozásomnak. A szüleim egy ideig persze nem kaptak útlevelet, de már 1985-ben találkozhattunk Németországban, mert addig nem mertem hazajönni, amíg nem volt amerikai útlevelem. Azt 1987-ben kaptam meg s a rendszerváltozás után jöttem haza először.

Tízezer műtétet végzett a pályája során. Mi volt a specialitása?

Engem az érsebészeten belül minden érdekelt, nagyon sokféle műtétet végeztem, s ha nem kellett szívmotorra tenni a beteget, akkor a szívműtéteknél a szívbe torkolló nagyereket is én műtöttem. Van egy medúza alakú, több ágú érprotézis, amit rólam neveztek el. Ez mellkasi és hasi aorta aneurizmák (értágulatok) operációjánál használható és az érrekonstrukciót úgy lehet a segítségével elvégezni, hogy rövidebb ideig kell csökkent vérellátással számolni a műtét során, s a vese és a belek is gyorsabban kezdhetnek újra működni. A vénás sebészetben több úttörő dolog fűződik hozzám. Én hoztam helyre először vénabillentyűt angioszkópos (érbe helyezhető endoszkópos) módszerrel, s én hajtottam végre először olyan hibridműtétet, amelyben hagyományos, kívülről történt behatolásból tártuk fel a vénát, de ugyanakkor endoszkópos módszerrel vénatágító sztentet (kis műanyag áthidaló csövet) helyeztünk be az elzáródott érbe. A kis nyirokerek közötti műtéti összeköttetést (mikrovaszkuláris limfoanasztomózist) is én vezettem be a Mayo Klinikán. Egy speciális alsó végtagi endoszkópos vénaműtétet (SEPS operáció) is én végeztem el elsőként. Persze nem minden elsőség ment egyszerűen. Fiatal koromban egy artéria leszorító fogónál hajtottam végre némi átalakítást, ami annyira megtetszett a gyártó cégnek, hogy ki is állították a következő kongresszuson. Ezt megmutattam az egyik kollégámnak, aki jelezte, ő is használni fogja. Egy év múlva megdöbbenve láttam, hogy az eszköz mellett az ő neve áll. Amikor rákérdeztem a cégnél, azt válaszolták, hogy a nevem annyira bonyolult, hogy azzal nem vették volna az eszközt.

Tudományos közleményei közül melyiket idézték a legtöbben?

Egy összefoglaló cikket, ami a tudományos tényeken alapuló érsebészeti irányelveket foglalta össze. A kísérleti munkáimból a szívbe torkolló nagyvérköri gyűjtőér (vena cava) rekonstrukciójáról írott cikkeim voltak nagyon sikeresek és az, amelyet a vérlemezkék összetapadását gátló ibuprofen terápia hatásáról írtam a vena cava műérpótlására. Ez utóbbit egy évvel a Mayo Klinikára kerülésem után írtam egy orvostanhallgatóval, és miután az ibuprofen a megoperált kísérleti patkányokban 80 százalékkal jobban teljesített a kontrollhoz képest, hirtelen felfigyeltek rám a kórházban.

Mit tart a bűvészkedésben elért legnagyobb sikerének?

Az 1973-as párizsi világbajnokságon elért ezüstérmet, ahol a nagy filmsztár, David Niven konferált be. Öt évvel később Tokióban egy tévétársaság meghívásos bűvészversenyén aranyérmet kaptam, itt tíz bűvésznek kellett élő műsorban bemutatkoznia a zsűri előtt. Amerikában egyébként már a hetvenes években két bűvészturnén is részt vettem.

Miért ment nyugdíjba orvosként? Már nem volt biztos a kezében?

A legjobbkor, a csúcson vonultam vissza. 68 éves voltam, a klinikán a sebészek 65-70 éves koruk között hagyják abba, a belgyógyászok később.

Ugyancsak kézügyesség kell a bűvészkedéshez. Azt még műveli?

Néha-néha igen. Azt nem lehet abbahagyni, az olyan, mint a kerékpározás, bizonyos szinten a készségek megmaradnak.

Egyebek mellett az Amerikai Érsebész Társaságnak és az Érsebészeti Társaságok Világszövetségének elnöki tisztét is betöltötte. Most hol tölt be vezető tisztséget?

Egy jelentős érsebészeti társaság, a Frank J. Veith International Society választott nemrég az elnökének. Az elődöm a világ leghíresebb érsebésze, az argentin Juan Parodi volt, aki elsőként végezte el a hasi aorta tágulatot minimál invazív (kis behatolásból történt) beavatkozással helyrehozó endovaszkuláris (éren belül végzett) operációt.

A robotok révén csökkenhet az érsebészek sugárterhelése

Mennyi a különbség egy érsebészeti műtétre váró amerikai és egy magyar beteg lehetőségei között?

Amerikában már mindenütt végeznek éren belül végzett endovaszkuláris aorta műtéteket, meg kiterjedt mellkasi és hasi (thoracoabdominalis) aneurizmák esetén is, amikhez nagyon drága érprotézisek kellenek. Sajnos Magyarországon a költségek miatt évente csak néhány thoracoabdominalis sztent-graftot (olyan, az értágulatba helyezett protézist, amely helyreállítják az érpálya folytonosságát) tudnak beépíteni, így ilyen szempontból még nagy a különbség.

Hogy van megszervezve a Mayo Klinikán az akut érsebészeti ellátás?

Amikor a klinika megkapja az értesítést, és a helikopter elindult a betegért, már hívják az érsebészeti teamet. Ha engem hívtak, akkor 6 perc alatt bent voltam. A beteget behozzák a sürgősségi szobába, megvizsgálják és viszik CT vizsgálatra, vagy azonnal a műtőbe.

Hogyan látja az érsebészet jövőjét?

Nagy szerepe lesz ebben a robotoknak. Ezek tudják majd irányítani a katétereket. Amiatt is fontosak, hogy enyhíthetik ezáltal az operáló orvosokra jelenleg ható sugárterhelést. Az éren belüli műtéteket, a sztentek (az erek ismételt beszűkülését megakadályozó, hálós csövecskék) behelyezését ugyanis röntgenellenőrzéssel végzik, és bár nem tudjuk a sugárzás hosszútávú hatásait, de ma még elég sok érsebész kap szürkehályogot, vagy rákot. Az éren belül végzett beavatkozásokban tökéletesednek majd a sztentek és a sztent-graftok. Egyre több lesz az olyan protézis is, amely néhány éven belül felszívódik, s mind több olyan protézis jelenik meg, amelyek falába gyógyszermolekulákat helyeznek, hogy azok lassan szívódjanak fel és akár évek alatt adagolhatják a szükséges hatóanyagot a megfelelő helyen.

Mi a hasznosabb és hosszabb távú gyógyulást adó megközelítés, az érprotézis, vagy a minimál invazív beavatkozással végzett érplasztika?

Mindig jobb, ha a szervezet saját anyagaival dolgozunk. Amennyiben a kisebb ereknél sikerül ilyen érplasztikával megoldani az érpótlást, az az ideális. A jó véráramlású, nagyobb átmérőjű ereknél megfelelőek az érprotézisek. Az alsó végtagok érelzáródásainál viszont a legjobb, ha saját ereket tudunk felhasználni.

Magyarországon sok a cukorbetegség miatt a lábakban kialakult érprobléma. Amerikában mit tudnak ezzel a gonddal kezdeni?

Ott is drámai a helyzet, 8-12 millió amerikainak van alsó végtagi érelzáródása és ennek a legsúlyosabb formája, amikor már nyugalomban is fájdalmat éreznek, vagy kialakul az üszkösödés. Sokat fejlődött az éren belüli technika, de az adatok alapján egyértelműen a láb egyik bőrvénájából vett mesterséges érösszeköttetés, bypass a legmegbízhatóbb. Ha ilyet nem találnak, akkor sztentet kell bevetni.

A hasi érsebészet egyik drámai kérdése, az egész vékonybél rendszert és a vastagbél egyik részét is ellátó felső zsigeri verőér, az arteria mesenterica superior elzáródása. Ha ez megtörténik, a teljes vékonybél és a vastagbél kezdeti szakasza is elhal. Ennek a kórképnek a sürgőségi kezelésében milyen eredményeik vannak Amerikában?

Ha ez heveny elzáródás, annak Amerikában 30 százalékos lehet a halálozása. Minden nagyon időfüggő. A beteget sürgősen meg kell operálni, az elhalt belet el kell távolítani, és lehetőség szerint a vérellátást újra kell indítani.

Mintha véget érne a családi orvostradíció, hiszen önnek az édesapja is orvos volt, míg a fia kommunikációt tanít, a lánya viszont orvos, igaz állatokat gyógyít.

Az unokaöcséim közül meg az egyik ortopédsebész, a másik felesége szintén orvos, s az egyik, 3 és fél éves unokámmal már most úgy kezdjük a beszélgetést, hogy ugye érsebész leszel!

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close