Visszatelepített hódok: több a kár, mint a haszon?

A 19. században hazánk területéről kiirtották és valamivel több mint húsz évvel ezelőtt visszatelepítették a hódokat. Ezek az utóbbi időben rengeteg kárt okoznak. De nézzük meg az érem másik felét is!

Az eurázsiai hód (Castor fiber) Magyarországon őshonos állat; 1865-ben pusztult ki hazánk területéről. Ennek oka a túlzott vadászat volt, amely a bumfordi rágcsálók húsáért, bundájáért és pézsmájáért folyt. Utána hosszú ideig hiányzott a magyar faunából, mígnem 1985-86-ban újra megjelent a Szigetközben. Erre a környékre az Ausztriába sikeresen visszatelepített állományból vándoroltak át egyes példányok.

A Tisza-tavi tévedést korrigálták

1988-ban a Tisza-tavon is találtak hódokat – ezt a kis (vélhetően ide telepített) populációt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai további hét egyed betelepítésével gyarapították. Később kiderült, hogy a telepített állatok tévedésből kanadai hódok voltak, emiatt befogták az utolsó megmaradt példányt. A tévedés oka, hogy az eurázsiai és a kanadai hódokat külsőre nagyon nehéz elkülöníteni, a legjobb módszer a kromoszómaszám, illetve az elpusztult állat koponyájának vizsgálata.

A WWF Magyarország 1996 és 2008 között aztán már tudományosan is korrekt, s a médiában is nagy visszhangot kapott módon összesen 234 eurázsiai hódot telepített Gemencen, a Hanságban, a Mátrában, illetve a Tisza és a Dráva mentén. Jelenlegi ismereteink szerint az országban mára csak eurázsiai hód él, az észak-amerikai faj már egyáltalán nem fordul elő. A visszatelepítésről és kezdeti eredményeiről részletesen lehet olvasni ezen tanulmányomban.

A program természetvédelmi szempontból olyan sikeres volt, hogy Czabán Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum és Juhász Erika, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai ma már 10-11 000 egyedre becsülik a nálunk előforduló hódok számát. 2016-ban végzett számítások eredménye szerint az egyedszám valahol 14 600 és 18 300 között fog tetőzni, és az élőhelyek telítődése miatt nem fog tovább nőni.

Amennyiben a Tisztelt Olvasó élő, vagy elpusztult hódot, kidöntött fát, hódvárat, hódgátat talál, készítsen pár fotót és küldje be azokat néhány további információval együtt a HódTérkép projekt adatgyűjtő felületére!  Ezzel is segíti a témával foglalkozó szakemberek munkáját.

A daru is a hódok miatt tért vissza költeni Magyarországra

Juhász Erika a tudas.hu számára összefoglalta, hogy milyen pozitív hatásokhoz vezethet a hód jelenléte egy adott élőhelyen.A hód tevékenysége természetvédelmi szempontból akkor különösen értékes, ha a gátépítés egy szomszédos mélyfekvésű terület elárasztásával jár. Ilyenkor akár több hektáros vizes élőhelyek is létrejöhetnek, ezek pedig számos védett faj számára biztosíthatnak fontos táplálkozó- és szaporodóhelyet” – mondta a kutatónő.

„Ilyen területeken Vági Balázs kollégámmal ezres nagyságrendben találtuk meg kétéltűek, főként erdei békák petecsomóit. Az általunk vizsgált öt elárasztott területen kilenc kétéltűfaj szaporodását igazoltuk. Munkatársaimmal olyan fokozottan védett madárfajokat figyeltünk meg, mint a vörös gém, a fekete gólya és a sárszalonka. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területéről, a Marcal mentéről pedig egy szenzációs hír jelent meg 2021-ben: 100 év után második alkalommal figyelték meg a daru költését hazánkban. Ez pedig szintén egy hód által létrehozott vizes élőhelyen történt.”

Itt olvasható az eset részletes leírása.

Fengzhi He és munkatársainak 2019-es tanulmánya szerint  az édesvizek a biológiai sokféleség szempontjából a Föld legértékesebb, ugyanakkor legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Így természetvédelmi szempontból örömteli esemény, ha a hódcsaládok tevékenysége nyomán új vizes területek alakulnak ki.

Juhász Erika hozzátette, hogy ha nem is történik elárasztás, a visszaduzzasztás akkor is előnyös lehet, ugyanis az akár 1 méterrel is megemelkedő vízoszlop hozzájárul a környező területek jobb vízmegtartásához, és egy magasabb, stabil talajvízszint kialakulásához. Ez pedig a klímaváltozás tükrében a természet és a mezőgazdaság számára is kedvező lehet. „Fontos azonban megvizsgálnunk, hogy a megváltozott hidrológiai viszonyok milyen hatással vannak a területen a hóddal egy élőhelyen osztozó más fajokra, ugyanis a hódgát miatt lecsökkent áramlási sebességnek nem csak kedvezményezettjei lehetnek.

A szelektív rágás kapcsán ugyanis kimutattunk már olyan hatást, ami természetvédelmi konfliktushoz vezethet, mert a rohamosan terjedő inváziós fásszárú fajoknak előnyük származhat a hód tevékenységéből.

A kidöntött fáknak is van ökológiai funkciója szárazon és vízben egyaránt, lebontó folyamatoknak adnak teret, valamint mikroélőhelyeket, búvóhelyeket teremtenek. Objektív, több fajcsoportot átfogóan vizsgáló, hódhatással foglalkozó kutatásokra van szükség.” – nyilatkozta a kutatónő.

A gyömrői hód Ócsán végez majd természetvédelmi „kezelést”

Nem szabad elhallgatni a helyi embert érintő problémákat sem. A hód tavasztól őszig lágyszárú növényekkel táplálkozik, ugyanakkor télen kidönti a vízparti fákat, hogy a zöld hajtásokból fogyasszon. Így esetenként a part menti tulajdonnal rendelkező erdőgazdálkodókat jelentős kár érheti. Az állat jellemzően 10-20 méter távolságra megy ki a vízből, de vannak kivételek. További probléma, hogy a XIX. századi folyószabályozások során sok helyen nagyon közel kerültek a gátak a vízfolyásokhoz. Akkoriban már nem volt a hód, így az állatok visszatértével most jelentkezik az a probléma, hogy károkat okoznak az árvízvédelmi töltésekben.

„Az elárasztás kapcsán is kialakulhat konfliktus. Előfordul, hogy egy területrészt a hód tevékenysége miatt nem lehet művelni, vagy megközelíteni.”- tette hozzá Juhász Erika – „A tájban való vízmegtartás és a biológiai sokféleség megőrzése alapvető természetvédelmi és társadalmi cél. Fontos lenne tehát, hogy támogatás lehetőségének biztosításával a területek tulajdonosait is érdekeltté tegyük a létrejött vizes élőhely védelmében.”

Czabán Dávid javaslata szerint a hódlakta területeken a part közelében lévő fákat érdemes egyedi védelemmel ellátni. Egy méter magas egyedi körülkerítést kell alkalmazni oly módon, hogy a fa tudjon növekedni. Ehhez le kell rakni 4-5 karót, ráerősíteni a kerítést, majd alul rögzíteni kell. A szakemberek szerint az árvízvédelmi töltések védelmét a partoldalon lefektetett dróthálóval, vagy függőleges lemez töltésbe való beépítésével lehet megoldani.

A hód védett állat, 50 000 Ft az eszmei értéke. Mivel egyre több helyen jelennek meg problémát okozó példányok, 2014 és 2019 között befogással és áttelepítéssel próbálkoztak a szakemberek. Czabán elmondása szerint azóta az összes Nemzeti Park Igazgatóság deklarálta, hogy már nem tudnak több hódot befogadni, hiszen már minden potenciális élőhely megtelt.

A Vízügyi Igazgatóságok hasonlóan nyilatkoztak. Az áttelepítés legnagyobb problémája, hogy a hódok védelmezik a területüket, így, ha a kiengedés helyszíne már foglalt, akkor akár meg is ölhetik egymást. Jelenleg, ha nem sikerül helyszínt találni az áttelepítendő hód elengedésére, eseti engedéllyel ki lehet lőni a problémás állatot. Cikkünk írásának időpontjában Czabán Dávid éppen egy gyömrői hód befogásával foglalatoskodott, amely a tervek szerint Ócsára kerül majd, ahol „természetvédelmi kezelést” fog végezni. Az ottani természetvédelmi őr szerint hasznos lesz a helyszínen a tevékenysége.

A Trevor Prierce cikkében használt definíció szerint ökoszisztéma mérnököknek hívjuk azon állatokat, amelyek fizikailag nagymértékben módosítják a környezetüket. A hód is ilyen ökoszisztéma-mérnök faj. Ugyanakkor Magyarországon messze az embernek van a legnagyobb élőhely-átalakító hatása, és ha elfogadjuk, hogy hazánkban mintegy 9,7 millió ember él, akkor érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy 14-18 000 hódnak is helye van országunkban.