A zene fizikája és idegtudományi háttere – Könyvajánló

A botox segíthet a depresszión?
2021-08-04
Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó
2021-08-04

A zene fizikája és idegtudományi háttere – Könyvajánló

Miként hordoz a zene érzelmeket? Mitől függ, hogy kellemesnek vagy diszharmonikusnak ítélünk egy hangsort? Vagy miért hangzanak másként az emberi hangok és a hangszerek hangjai? – a zene és a tudományok összefüggésein túl ez is kiderül David Sulzer egyetemi professzor – maga is ismert zeneszerző és előadó – könyvéből.

A zeneszerzéshez vagy a zene élvezetéhez nem szükséges ismerni azokat a matematikai vagy biológiai alapelveket, amelyek a zene létezését lehetővé teszik. Ezeket a témákat javarészt nem is érinti a zenei képzés, és a zenészek remek munkát végeznek anélkül is, hogy egyáltalán tudnának a létezésükről.

Mégis, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot nyújt bizonyos rejtélyekre, rávilágít az ismeretlen újabb és mélyebb rétegeire, segít megérteni azt, amit hallunk, ez pedig ötleteket és inspirációt nyújthat mindenkinek a saját munkájához is.

A szerző ezek mellett a kötetben bőségesen ajánl meghallgatásra különböző zenéket, mindenféle területről.

Feltesz és megválaszol továbbá olyan fontos és érdekes kérdéseket is, mint például: mennyi a hang súlya; miért lesz Donald kacsa-szerű hangunk, ha héliumot lélegzünk be egy lufiból; vagy mi a fizikai alapja annak, hogy egyes zajok különböző színekről kapták a nevüket.

A zenéhez és a ritmushoz kötődő agyi mechanizmusokat, azok igetudományi vonatkozásait külön fejezetben ismerteti a szerző. Az, hogy képesek vagyunk ritmikusan énekelni és táncolni, minden bizonnyal azt jelenti, hogy idegrendszerünkben rejtőzik egy belső óra – fejtegeti. Ennek a belső órának reagálnia kell az általunk hallgatott zene tempójára, és alkalmazkodnia ahhoz.

Egyes zenei és táncstílusok esetében pedig egyszerre több órának is működésbe kell lépnie. Azonban hogy melyek ezek a belső órák, arról ma még meglehetősen hiányos a tudásunk. Ha a civilizáció fejlődése folytatódik, a jövőben egyre többet és többet deríthetünk ki a kérdésről – teszi hozzá.

Mindemellett az állatvilág hang érzékelési kérdései is előtérbe kerülnek, elsősorban az „Állati hangok, dalok és zene” fejezetben.

Úgy fogalmaz, hogy a bálnák a legkivételesebb és leginspirálóbb énekesek a Földön; az elefántok hangadással való kommunikáció terén mutatott képességei a legkiemelkedőbbek közé tartoznak; a csimpánzoknak és a bonobóknak olyan adottságaik és kultúrájuk van, amelyet még épp csak kezdünk megérteni – felhívva a figyelmet egyúttal azokra a fajokra, amelyek „szédítő sebeséggel száguldanak a kihalás felé vezető úton, és ha ez megtörténik, pótolhatatlan űr keletkezik az univerzum szövetében”.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close