A botox segíthet a depresszión?

Mintegy négyszáz éves hajóroncsot találtak a Finn-öböl mélyén
2021-08-03
A zene fizikája és idegtudományi háttere – Könyvajánló
2021-08-04

A botox segíthet a depresszión?

A nyugati világban az elmúlt 20 évben a botox közismert fogalommá vált. A baktériumok által termelt idegmérget számos filmsztár fecskendeztette önként az arcába, hogy megszabaduljon ráncaitól és “visszafiatalodjon”. A botox kozmetikai célú felhasználása már épp elég ellentmondásos, de újabban a depresszió ellen vetnék be a botulinum toxint.

A botox kezelés napjaink legnépszerűbb kozmetikai célú orvosi beavatkozása. Az Egyesült Államokban 2018-ban több mint 7 millió kezelést végeztek el vele. Az ok egyszerű: az emberek szeretnék megőrizni fiatalos megjelenésüket, a botox pedig eltünteti a ráncokat az arcról. A botox lényegében lebénítja az arc izmait és így kisimítja a ráncok egy részét. A hatás időleges, általában 3-4 havonta kell ismételni a beavatkozást, amely során az orvos egy vékony injekciós tűvel juttatja a toxint a bőrbe. Az idegmérget egyesek az örök fiatalság kulcsának tekintik, és újabban már a depresszió ellenszereként emlegetik. Bő kétszáz évvel ezelőtt azonban teljesen másként tekintettek erre a vegyületre.

A rossz kolbásztól a szemtengelyferdülés kijavításáig

A botox szó a botulinum toxin rövidítése. Ezt a toxint a Clostridium botulinum névre keresztelt baktérium termeli. A baktérium által okozott járványról elsőként a XVIII. század végén készült írásos feljegyzés. Egy német faluban tizenhárom ember betegedett meg egy véres hurkás helyi specialitás fogyasztását követően, közülük hatan meghaltak. Justinus Kerner 1820 környékén több évnyi megfigyelést és kísérletezést követően arra jutott, hogy a nem megfelelő körülmények között tárolt hurkában, kolbászban alakul ki egy méreg, amely az idegrendszeren fejti ki hatását és kis mennyiségben is halálos lehet. A mérgezést a kolbász latin neve (botulus) alapján botulizmusnak nevezte el. Érdekes módon már Kerner is felvetette, hogy a méreg felhasználható lehet olyan betegségek kezelésére, amelyek hátterében az idegrendszer túlzott aktivitása áll.

A Clostridium botulinum baktérium színezett elektronmikroszkópos képe

A Clostridium botulinum baktérium színezett elektronmikroszkópos képe (Forrás: EYE OF SCIENCE/SCIENCE PHOTO LIBRARY).

A XX. század elején sok további részlet látott napvilágot a toxinnal és a toxint termelő mikroorganizmussal kapcsolatban. Kiderült például, hogy a hőkezelés hatékony a baktériummal szemben, a botulinum toxin pedig az egyik legpotensebb méreg, aminek a halálos mennyisége nagyjából 100 nanogramm (= 0,000 000 1 g). A méreg petyhüdt paralízist okoz, vagyis elernyeszti az izmokat, így leállítja a légzést. A toxin hatásmechanizmusának pontosabb megértése a botox orvosi felhasználását is lehetővé tette. Az amerikai Alan B. Scott és kollégái 1980-ban már arról számoltak be, hogy a botox segítségével számos páciensnél hatékonyan kezelték a szemtengelyferdülést. A szemtengelyferdülés hátterében általában az áll, hogy a szemgolyót mozgató izmok egyike állandóan túlfeszül. A botox képes lebénítani az izmot, és ezért Scott a “szem összehangoló” névvel illette a botoxot.

A botox, mint ránctalanító

A 80-as években Amerikában a botoxot már kozmetikai célokra is használták. Az orvosok arra figyeltek fel, hogy a szem környékére beadott botox csökkenti a ráncok mennyiségét és mélységét. Ez a megfigyelés pedig megágyazott a botox ránctalanítóként való alkalmazásának.

A botoxot injekcióval juttatják a bőrbe

A botoxot injekcióval juttatják a bőrbe (Forrás: pexels.com/Gustavo Fring).

A botox az acetilkolint termelő idegsejtekbe képes bejutni és megakadályozza az acetilkolin nevű jelátvivő felszabadulását, így effektíve gátolja a sejt kommunikációját. Az acetilkolin a környéki idegrendszerben elsősorban az izmokat beidegző sejtekben fordul elő, így a botox az izmok bénulását okozza. Az arcizmok lebénításával az izmok összehúzódása miatt kialakult ráncok valamelyest kisimulnak.

Izzadásgátló is lehet a botox? A 2000-es években a fokozott izzadás kezelésére is engedélyezték a botox használatát. A kezelés logikája az, hogy az izzadásért felelős verejtékmirigyek működését is acetilkolinerg idegsejtek szabályozzák, vagyis olyan sejtek, amelyek acetilkolin segítségével kommunikálnak. A botox megakadályozza, hogy a verejtékmirigyeket aktiválja az őket beidegző ideg, így az izzadás mérséklődik.

Botox, mint antidepresszáns?

Az arcizmok lebénítása tehát kisimíthatja a ráncokat, de az is felmerült, hogy befolyásolhatja az érzelmek intenzitását is, és így akár az olyan érzelmi zavarok, mint a depresszió kezelésében is hatásos lehet. Az ötlet alapja az a gondolat, hogy az arckifejezés nagyban meghatározza az érzelmek megélését. Ez az elképzelés a XIX. században gyökerezik, olyan kiemelkedő tudósok írásaiban található meg a gondolat, mint Charles Darwin és William James.

Az elképzelés viszont azóta is ellentmondásos. Számos vizsgálat eredményei látszanak alátámasztani, ugyanakkor legalább annyi kísérlet van, amelyben nem találtak egyértelmű bizonyítékot rá. Az elképzelés elbírálása nem egyszerű, hiszen az érzelmek vizsgálatában elsősorban az egyéni beszámolókra kell hagyatkozni a tudósoknak, ráadásul a területre jellemző, hogy rengeteg eltérő módszertani megközelítés létezik egymás mellett. A legújabb vizsgálatok szerint azonban az arckifejezésnek valóban van hatása az érzelmek megélésére, azonban ez a hatás meglehetősen kicsi.

Mégis az arckifejezések és az érzelmek intenzitása között feltételezett kapcsolatra alapozva merült fel, hogy a szemöldökközelítő izom lebénítása csökkentheti a szomorúság intenzitását azáltal, hogy megakadályozza a homlokráncolást. Ezt a feltételezést egyelőre még csak néhány tanulmány vizsgálta, melyek módszertanilag mind ugyanazt a megközelítést alkalmazták: depressziós résztvevők egy csoportjának botoxot, egy másik csoportnak pedig sóoldatot fecskendeztek a homlokába. Néhány héttel később felmérték, hogy milyen javulást hozott a kezelés. Ezek a tanulmányok jellemzően nagymértékű pozitív hatást mutattak, mégis bőven vannak, akik kételkednek az eredmények hitelességében.

Ha nem ráncoljuk annyit a homlokunkat, boldogabbak leszünk?

Ha nem ráncoljuk annyit a homlokunkat, boldogabbak leszünk? (Forrás: pexels.com/Yan Krukov)

Tisztességes tudomány

A vizsgálatokkal kapcsolatban az első aggály, hogy nagyjából négyszer akkora hatást mutattak, mint amit az antidepresszánsok eredményeznek hasonló vizsgálatokban. Ez azért gyanús, mert az arckifejezések érzelmekre gyakorolt hatásai jellemzően kicsik, pedig elvileg ezen a mechanizmuson keresztül érvényesül a botox hatása is. Az is fontos kifogás, hogy az alkalmazott elrendezés a botox esetében nem tud hatékonyan működni. Az elrendezés lényege az lenne, hogy se a kísérleti résztvevő, se a kísérleti beavatkozást kivitelező kutató ne tudja, hogy az adott résztvevő botoxot vagy placebot kap. A botox hatása viszont szinte azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy mi volt a fecskendőben, ez pedig jelentősen befolyásolhatja a kísérlet kimenetét. A vizsgálatok továbbá kevesebb, mint száz résztvevővel készültek, ami szintén markánsan gyenge pont.

A legfontosabb kritika azonban mégis az, hogy az említett tanulmányok túlnyomó többségét olyan kutatók végezték, akik a botoxot tartalmazó készítmény gyártójától kaptak juttatásokat. A kutatók nem próbálták eltitkolni ezt a tényt. A kísérletek eredményeit közlő tanulmányokban jelezték, hogy a készítmény gyártójának támogatásával készültek a vizsgálatok. Ez egyébként alapvető eljárás a természettudományok területén, aminek jelentőségét a botox története is szépen hangsúlyozza. A nyilvánvaló érdekellentéttel együtt már nehezen lehet komolyan venni a botox antidepresszáns hatását mutató eredményeket.

Noha jelen pillanatban nincs meggyőző bizonyíték rá, hogy a botox javítana a depresszió tünetein, a vizsgálatokat mindenképpen érdemes nagyobb mintán, független laborokkal megismételni. A depresszió ugyanis a leggyakoribb mentális zavar és óriási terhet ró az emberiségre. Az emberek körülbelül 6 százaléka élete során legalább egyszer megtapasztalja ezt az érzelmi zavart. Ha egy kis esély is van arra, hogy a botox enyhítheti a depresszió tüneteit, akkor már érdemes komolyabban foglalkozni a dologgal.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close