A Klíma nem várhat címmel a Vígszínház patinás tereiben került sor a híres TED konferenciák szellemiségét követő, de független szervezésű TEDx Danubia rendezvényre, mely ezúttal a klíma- és környezetvédelem tárgykörét ölelte fel Countdown (Visszaszámlálás) címmel számos külföldi és hazai meghívott előadó részvételével.
Nemrég felméréssel szondázták, mi az emberek szerint az akadálya, hogy az energiafelhasználás terén megtörténjen a zöld fordulat. A kérdésekkel egyszerre célozták meg az amerikai és a Visegrádi országok béli válaszadókat. Érdekes volt, hogy míg mindkét régióban elsőnek a pénz hiányát említették, majd ettől jócskán lemaradva a megújuló energiák gyengébb tervezhetőségét, addig a kelet-közép európai válaszadók közül sokkal többen okolták gátló tényezőként a politikát, az emberek tudatlanságát és a fosszilis energiaforrások túlzott beágyazottságát. Közös problémának tartották az USA-ban és nálunk az infrastruktúra hiányosságait és a zöld energiaforrások által létesülő munkahelyek költségeit.
Világjobbító befektetések
A tanulságos felmérésről a napokban Budapesten környezeti témában tartott TEDx Danubia előadássorozatán, a Vígszínház színpadán beszélt Neil Devani amerikai kockázati befektető. Nem véletlenül. A társadalom zöldülésének, a kitűzött klímacélok elérésnek fontos záloga ugyanis a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása, amiről gyakran elfeledkeznek a szép és humánus gondolatok megfogalmazása közben.
Persze Devani azért azt is hangsúlyozta, a pénz mellett elengedhetetlen egy megfelelő csapat, amely a piaci lehetőségek felfedezése mellett képes anyagi forrásokat szerezni a befektetőktől és el is tudja adni a termékeket. A rendezvényen nagyon sokszor kerültek szóba a világjobbító társadalmi vállalkozásokat megcélzó befektetések, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal pozitív társadalmi és környezeti hatást tudnak kifejteni. Devani tapasztalatai szerint a legjobb hozama általában a legnagyobb ilyen hatást kifejteni képes cégeknek van a világban. A maga részéről sok kis ötletből indult technológiai cégbe fektetett be, melyek a profit mellett igenis képesek voltak pozitív világjobbító hatást is elérni.
Ugyanerre rímelt a német Johannes Weber is, aki szerint lényeges, hogy legyen valósi víziójuk azoknak, akik ilyen vállalkozásokba vágják a fejszéjüket. A szenvedélyes vállalkozó, aki több start up céget is alapított és vállalatával, az Amanda-val úttörő szerepet vállalt a német társadalmi befektetési piacon, majd páneurópai szereplővé fejlesztette cégét, úgy tapasztalta, hogy az ilyen vállalkozásokhoz mindig könnyen lehet tőkét szerezni. Példaként egyebek mellett egy angol bionikus céget hozott fel, amelyik háromdimenziós nyomtatással készült, elektromos izomimpulzusokkal működő karprotéziseket gyárt gyermekeknek. Ennek a vállalkozásnak a vezetői társadalmi példaképek lettek s nem is volt nehéz számukra befektetőket találni.
Nem mellékes persze a zöldítés pénzügyi folyamataiban a bankok szerepe és Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója elmondta, a pénzintézetek ma már egyre inkább szeretnének elmozdulni a „zöld”, vagyis a környezeti célokat segítő hitelek irányába.
Szelektív hulladékgyűjtés: még sok a kifogás
Szintén pozitív tapasztalatokat említett Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatósági kockázati tőkebefektetéseket fejlesztő szekértője. Az alapítvány az elmúlt időben idehaza 200 kis start up céget világított át és itt sem a pénz hiánya volt a legnagyobb gond. Inkább lelkesíteni kellett a vállalkozókat, hogy képesek a tudásukat különböző környezeti célokat előirányzó projektekre, hálózatépítésre és együttműködésre használni. A munka első évében 5 milliárd forinttal gazdálkodtak és sok hasznos projekt elindításánál bábáskodtak, figyelve arra, hogyan lehet az ötleteket megvalósítani, s a kapott pénzt jó pénzügyi tervezéssel elkölteni.
A Kék Bolygó a hulladékgazdálkodásban is sokat segít. Wégner Krisztina, a terület szakértője szerint a hulladék sosem hazudik, s mindent elárul rólunk. Nem úgy, mint, mi emberek. Akik, ha nem is lódítunk, de hajlamosak vagyunk szépíteni a tényeket. Jellemző, hogy egy közvéleménykutatás válaszaiból az jött ki, hogy hazánk lakosságának 85 százaléka szelektíven gyűjti a hulladékot. Ez tényszerűen nem igaz. Egy év alatt hazánkban 3,8 millió tonna hulladékot (ebből 60-70 ezer PET-palackot) termelünk, s ennek csak nagyon kis része hasznosul újra, miközben ez hasznos erőforrás lehetne. Kifogás van bőven: úgyis összeöntik, minek csináljam, ha más sem teszi, nincs szelektív gyűjtés a lakóhelyemen, így szoktam meg, nem vagyok képes változtatni… Ezzel szemben hazánkban minden településen kötelező a szelektív gyűjtés és részben már a kukásautókban is, de a hulladékhasznosító művekben végképp folyik a szelektálás.
A TEDx Danubia alapvetően persze optimista rendezvény, amely a jó példákra összpontosít, bár a környezetjobbítás, a klímaharc számtalan buktatón, negatív tapasztalaton kell, hogy keresztülküzdje magát. De a sikerek mégis energiát adnak a folytatásra. Ilyen az az élőhelyrekonstrukció is, amelyet a TEDx Danubia a WWF és a Planet Fanatics hálózat együttműködésével a helyi önkormányzattal együtt hajtott végre idén tavasszal. A munka során a Bükk északi lábánál egy másfél hektáros, patakparti, hajdan szénbányának használt túlhasznált legelőterületen az illegális hulladékok elszállítása után több mint 5500 őshonos fát, enyves égert, rezgő- és feketenyárat, kőrist, mellettük különféle cserjéket ültettek, s az egészet a vadak és a legelő szarvasmarhák ellen villanypásztoros kerítéssel kerítették körbe. Ez a növényzet 15 év alatt annyi széndioxidot lesz képes megkötni, amennyi a múlt heti rendezvényhez kapcsolódó szénkibocsátás. A létrejövő erdőfolt emellett élőhelyet nyújt majd őshonos fajoknak, szerepet játszik az erózió mérséklésében, a mikroklíma szabályozásában és a vízkörforgás élénkítésében. A tavasszal kezdett rekultivációs munkát most ősszel tovább folytatják.
Plusz egy szendvics
Egy másik lelkesítő projekt a tíz éve alakult Budapest Bike Maffia nevéhez fűződik, mondta el Havasi Zoltán a szervezet alapító vezetője. Ők a különféle rendezvények után megmaradó ételmaradékokat szállítják el olyan helyekre, ahol azokat még felhasználják. Magyarországon évente 1,8 millió tonna ételmaradék válik hulladékká, miközben sokan ezt még fel tudnák használni. A Plusz egy szendvics nevű programjuk is ezt célozza. Arra kérik a diákokat, hogy hetente egyszer vigyenek be egy szendviccsel többet az iskolába. Ezeket a BBM olyan helyekre szállítja el, ahol szükség van ételre. Évente 70 ezer adag ételt tudnak így eljuttatni a megfelelő helyekre. A 4 éve működő Seeds for hope (Magok a reményért) nevű programjuk pedig hajléktalanszállók melletti területeken telepít közösségi kerteket, ahol a szállólakók maguk termelhetnek terményeket, s a többletet a BBM biciklisei eljuttatják az utcán élőknek. De Budaőrsön egy ezer négyzetméteres kertet hoznak létre, ahol nem hajléktalanokat, hanem rászoruló családokat várnak, akik saját földet kapnak, ahol gazdálkodhatnak sőt hidropóniás technológiát sajátíthatnak el, amivel ökológikus módon termeszthetnek élelmiszernövényeket, amelyekkel a BBM bringásai nulla ökológiailábnyommal helyi éttermeket láthatnak el.
A TEDx Danubia egyik alapgondolata, hogy képesek vagyunk-e újragondolni a világunkhoz való viszonyunkat és újratervezni jövőbeli igényeinket. Tudunk-e élni a lehetőséggel és magunk mögött hagyni a rövidtávú perspektívákat. Ha igen, akkor képesek leszünk új terveink elkészítésekor az egyén, a közösség és a kultúrák útjait is figyelembe venni. Erre adott a rendezvény több hasznos előremutató példát.
