Akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika, de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őriznünk a jövőnek, s erre most is jók az esélyeink – jelentette ki Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a testület 199. közgyűlésén Budapesten.
Felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi István és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Emellett ma ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli a nemzet elitjébe.
A ma Akadémiájáról az elnök az mondta: a politikai rendszerváltozáskor autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített.
Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.
Az MTA elnöke az elmúlt 35 év legfontosabb eredményeiről kiemelte egyebek mellett a hazai és külső tagok világraszóló eredményeit, amelyeket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek, a Bolyai- és a Lendület-pályázatokat, az MTA doktora cím bevezetését, az MTA által támogatott kutatóhelyeket az egyetemeken, a határon túliak Domus programját és a Középiskolai Alumni programot is. Hozzátette: sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy – intézethálózatukhoz hasonlóan – végül elvették az Akadémiától.
Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is.
„A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát”
– fogalmazott.
Felidézte, hogy elnöksége kezdetén miniszterelnöki döntéssel kapott támogatásból meg tudták erősíteni szervezetüket, és új programokat is indítottak. Együttműködési megállapodásuk van a belügyi és a honvédelmi tárcával, egy sor témában együttműködnek a kormányszervekkel, csaknem ötven állami testületben van képviselője az Akadémiának. Mindez reményeket kelthetne mindannyiukban, közben azonban folytatódott a kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakítása, amelybe az Akadémiát csak formálisan vonják be.
Hozzátette: a forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.
„Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása”
– mondta Freund Tamás.
Az eseményen adták át a legrangosabb akadémiai díjakat, majd Kecskeméti Gábor tartott bicentenáriumi díszelőadást.
A jubileum alkalmából délután kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban Varázshatalom címmel, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét.
A 199. közgyűlés a bicentenáriumi rendezvénysorozat nyitánya is egyben.
