Az idei 0,2 százalék után jövőre 2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Az árrésstop esetleges kivezetése átmenetileg megemelheti a pénzromlás ütemét, ugyanakkor a szigorú monetáris kondíciók miatt összességében az átlagos infláció lassulására lehet számítani 2026-ban. A hazai és a külföldi kamatok közti, várhatóan tovább emelkedő különbözet erős támaszt nyújt a hazai fizetőeszköznek. Egy euró idén és jövő év végén is 385 forint körül lehet.
Az Erste elemzői szerint az idei évre várható 0,2 százalékos GDP-növekedés, vagyis lényegében stagnálás után
jövőre 2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A reálbérek várható emelkedésének, és a kormányzat jóléti intézkedéseinek köszönhetően a háztartások fogyasztása továbbra is segíti a hazai gazdaságot – ennek mértéke, támogató szerepe akár erősödhet is.
Az ipar kilátásai ugyan csak lassan javulnak, és a korábbi nagy beruházások termőre fordulása is késik, ám az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető megállapodás hatására
a vámháború okozta bizonytalanság valamelyest enyhült. Ez, a német gazdaság várt élénkülésével együtt, ismét növelheti a keresletet a magyar exporttermékek iránt, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.
Az infláció jövőre 3,8 százalék lehet a 2025-re várt 4,5 százalék után. Jelenleg az árrésstop, a viszonylag erős szinten stabilizálódó forintárfolyam, és a termelői árak csökkenése fékezi a pénzromlás ütemét, ugyanakkor a piaci szolgáltatások továbbra is viszonylag gyorsan drágulnak, és a lakossági inflációs várakozása is magas szinten ragadt.
Továbbra is bizonytalan, hogy a kormányzat mikor vezeti ki az árrésstopot. Amennyiben ez jövőre megtörténik, a várható egyszeri hatás miatt a pénzromlás tempója 2026-ban sem marad tartósan a jegybanki célsávban – erre legkorábban 2027-től lehet számítani.
Ugyan a nagy jegybankok és némely régiós intézmény is már a kamatok csökkentése mellett döntött, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájában továbbra is a stabilitás fenntartására törekszik. A magyar jegybankot láthatóan aggasztják a magasabb inflációs várakozások, illetve a pénzromlás ütemének esetleges emelkedése az árrésstop kivezetése után. Az MNB az inflációs célsávot továbbra is a szigorú monetáris kondíciók, valamint a pozitív reálkamat biztosításával tartja fenntartható módon elérhetőnek. Mindezek alapján
az Erste elemzői szerint a kamatok csökkentésére 2026 vége felé lehet esély.
Elsősorban a hazai és a nemzetközi kamatok közötti, várhatóan tovább emelkedő különbözetnek köszönhetően, az idei mintegy 7 százalékos nominális felértékelődés után,
a forint tartósan is erős maradhat.
Az árfolyamot támogatja a vámháborús feszültségek csillapodása, valamint a folyó fizetési mérleg – a korábban vártnál valamelyest szűkebb, de stabil – egyenlege is, míg középtávon az inflációs különbözet folyamatosan leértékelődési nyomás alatt tartja a magyar devizát az euróval szemben.
Az euró/forint árfolyam idén és 2026 végén is 385 forint körül alakulhat.
